A budapesti Dávid Ferencz Egylet 1. évkönyve 1901-1902 (Budapest, 1902)

I. Megnyitó közgyűlés

22

Nem szóltam még arról, hogy az unitarizmust krisztustagadó vallásnak nevezik, a mi alatt azt értik, hogy a lelkiüdvösség fölépítésére nem alkalmas. De szóltam az evangélium isteni erejéről, s ez — fölfogásom szerint — csaknem egyet jelent a Jézus jellemzésével. A Jézus életének és hatásának nagy becse abban volt, a mit én az igaz vallástól követelek, hogy megtérést, a bűn megismerését, megvetését, az igaz megismerését és követését tanította az embereknek. Nekünk Jézus olyan ható példát adott életével és cselekedeteivel, egyszerű tiszta evangéliumával, a melynek sugarai és szelleme átjárja lelkünket és kimossa szivünk érzelmei közül a bűn salakját.

Az üdvözülés kívánatos, sőt lehetséges is, de arra a kegyelmi eszközöket maga az ember tartja kezében. Élete és jó cselekedetei, jelleme és szivének szeretete mind az övéi s ha ezek összhangban vannak és úgy maradnak, akkor bekövetkezik a léleknek az isteni lélekkel öntudatos egyesülése és ez az igazi üdvösség.

Az unitarizmust sokan jelentéktelennek nézik a népszámlálás adatai alapján, mert hát számuk csak 70,000. Ez nem döntő körülmény, mert Isten, ha úgy akarja a kövekből is támaszt magának szószólókat.

Az unitarizmust rombolónak tartják, mivel az eszmeforradalmak idejében a mi részünkön állók leplezetlenül bonczolták a hagyományos hitczikkeket.

Bonczolták. mivel úgy találták, hogy a czikkekre és nem a hitre, — a rendszerre és nem az egyház eszményi fogadalmára támaszkodtak. Ezt az eljárásukat elég igazolnunk a Mill Stuart János ezen szavaival: „Az igazság többet nyer az olyannak tévedései által, a ki kellő tanulmánynyal és előkészülettel bírva, képes önállóan is gondolkozni, mint azoknak vallásnézetei által, kik e nézetekhez csak azért ragaszkodnak, mert nem mernek, vagy nem akarnak felettük okoskodni.“ (A szabadságról 56.)

Azt nem állítom, m. t. hallgatóim, hogy az unitarizmus elérte a kívánt sikert a saját vallásos fogalmai tisztázásában, azt sem mondom, hogy mindenkit teljesen kielégíthet. De azt merem állítani, hogy a vallástalanság, az erkölcstelenség, a vallásos türelmetlenség és meghasonlás mostani zűrzavarában Magyarországon az unitárizmus hasznos szolgálatokat tehet. Azt hiszem, hogy ezen az utón haladva a vallás tekintélye, a hit ereje visszanyeri rugékonyságát és a béke, a boldogság, tehát az Isten országa közelebb jő ehhez a mi imádott szép hazánkhoz.

ügy legyen !

Ur. Boros György.