A budapesti Dávid Ferencz Egylet 1. évkönyve 1901-1902 (Budapest, 1902)
I. Megnyitó közgyűlés
17 bármennyire váltak legyen is annak szükségszerű tényezőivé, lassan ugyan, de okvetlenül módosítást szenvednek, s még külső befolyások nélkül is mindinkább lazulni és végre mások által felcserélve, el fognak enyészni.“ Az unitárizmus a kis Erdély határain kivül csak 50—60 évig tudott fönmaradni, mert kiszorította onnan az ellenállhatlan eretneküldözés, de ime, visszaállította, nem az unitárius egyház, hanem a magyar törvényhozás liberalizmusa. Az elmúlt 50 év alatt egy pár igen szép jelenet fűződött történelméhez. Egynéhány gondolkozó elme megtalálta benne, a mit czéltalanul keresett másutt. Egynéhány vallásosan érző szív, a mely nem talált tápláló levegőt sehol, üdülést nyert szegényes, egyszerű ölében. De legmegragadóbb az a jelenet, a mely külső történelméhez fűződik, Budapest székesfőváros nemes áldozatkészsége, melylyel megajándékozta azzal a szép telekkel, a melyen most ez a ház emelkedik ég felé. Ez volt az oczeán örvényei között hullámzónak a révpart. Ilyen előzmények után joggal kérdezhető, van-e valami feladata az unitárizmusnak Magyarországon, és mi az? Az unitárizmus, a türelmesség klassikus földjének nevezett Erdélyben, az ottani viszonyok között megtanulta a türelmességet. Türelemmel fogadta nemcsak az integritása, tekintélye, keresztényvolta ellen intézett támadásokat, hanem a mások által nagyrabecsült, szeretett és propagált vallási elveket, hittani nézeteket is. De sohasem feledte azt az evangéliumi alaptörvényt: mindeneket megvizsgáljatok és a mi jó azt tartsátok meg. Mi nem mondjuk, hogy az evangéliumi elv csak nálunk van alkalmazásban, hiszen az orthodox egyházak ugyancsak nagy mértékben alkalmazzák, mert e nélkül nem volna hire is az eretneküldözésnek, az excommunicátiónak és sok egyébnek, a mi ezekkel jár. Az unitárizmusé abban külömbözik a többi egyházak eljárásától, hogy mig azok meghódolnak, egy vagy más külső tekintélynek, az unitárius előtt a valódi tekintély az, a mit az igazság keresés, a szellemi és physikai vizsgálódás alapján talál igaznak. Ez feladata is. A vizsgálódásnak a vallás terén minél szélesebb körre kiterjesztése, meggyőződésem szerint olyan föladat, a melynél nagyobb egy valláserkölcsi alapon haladó nemzet előtt alig állhat. Magyarország a műveltséget és fölvilágosodást minden téren a legnagyobb áldozatok árán terjeszti. Nemcsak az exact tudományokban, hanem 2