Az unitáriusok háromszázados zsinati ünnepélyének emléke, az 1868-ik év augusztus 29, 30 és 31-ik napjain Tordán tartott könyörgésekben és egyházi beszédekben (Kolozsvár, 1868)
VI. Simén Domokos: A pap az évangéliomnak óltalmazója. Könyörgés és egyházi beszéd
69 Egyházi beszéd. Alapige: En az évangéliomnak óltalmazására rendeltettem. Klipp. I. 17. A mai nap egy nagy szellem, egy égi, egy boldogitó eszme vívmányának, a hit és lelkiismeret szabadsága diadalának emlék-ünnepe. Ily magasztos, enynyire lelkesitő és vallásos életünkre mélyen kiható ünnepélynek, mi jelenleg élő unitáriusok még soha sem valánk tanúi. Már ismét századoknak és nemzedékeknek kell tova tűnni az enyészet végtelenébe, hogy újra ugyanaz a vallásos öröm lelkesítse, hevítse, ugyanazok a szent érzelmek dobogtassák a késő unokák, utódok kebelét, a melyek ma a mieinket hevítik és áthatják. Es ha lelkünk az egyéni élet javaiért is hálára készt Isten iránt, ha Ézsaiással „ékességünknek tartjuk az úrnak való hálaadó éneket“,1) — akkor menynyire kell nekünk unitárius keresztényeknek együttesen magasztalnunk a mi Istenünket, vallásközönségünk iránt három hoszszu századon át mutatott megtartó, gyámolitó, éltető , anynyi örvény s hullám között is fentartó, sőt mondhatnám, virágoztató gondoskodásáért; különösen pedig ama boldogitó eszmékért, igazságokért, melyeket lelkűnkbe öntött, s a melyeknek minket mind meg anynyi prófétáivá kent fel. A „zsoltárok“ Írójával minő „teljes szivünkből kell szeretnünk az urat“,2) azért, hogy ő még akkor sem engedte teljesen kihalni az igazság eszméit az emberek kebeléből , midőn az elenyészett sötét századoknak még sötétebb fiai megvesztegették áltanaikkal az évangéliomot, lenyűgözték a lelkiismeret szabadságát, ezekkel megfojtván egyszersmind a IV-dik századig fennálló, és Jézus vallását a maga tisztaságában fentartó unitárius vallást; midőn a néptől elkobozták, lánczra verték és lakat alá tettek a bibliát , nehogy valaki az igazságnak újra nyomába jöhessen, — sőt ez előtt 300 évvel, egy minden szépre, jóra, nemesre fogékony , s az igazságért mindent ') Ézsa. 24, 16. 51, 3. >) Zsolt, 18, 2.