Az unitáriusok háromszázados zsinati ünnepélyének emléke, az 1868-ik év augusztus 29, 30 és 31-ik napjain Tordán tartott könyörgésekben és egyházi beszédekben (Kolozsvár, 1868)
II. Ferencz József: A hit és lelkiismert szabadsága. Könyörség és egyházi beszéd
18 és meggyőződése szabadságát követve, arra hallgatott, a melyikkel az ő gondolkozásmédja is megegyezett; szóval: a kis Erdélyben beteljesült az apostol kívánsága, hogy a szabadságban, melylyel Krisztus megszabadított, megálljának és ne kötelezzék meg ismét magukat szolgálatnak igájával. Oh hogy nem állapodhatom meg e szép jelenetnél! Oh hogy ez édes emlékekre később oly sok könnye hullott a fájdalomnak! Oh hogy a lelkiismeret szabadsága ellen ismét hadat izent az emberek szenvedélye s irtó nyomait leginkább a mi háromszázados egyházi életünkben hagyta fenn. Mint hatytyu a tenger szirtormain méltán siratja elorzott fiait: legyen szabad nekem is ugyszólva végig röppennem ama szenvedések hoszszu során, melyeket vallásunk és követői e századok folytán itt hazánkban is kiállottak. Ugyanis alighogy az unitárizmus a többi vallások között helyet foglalt, János Zsigmond 1571.márcz. 14-én hirtelen meghalt, s hasonlóan a fához, melynek a villám éppen koronáját zúzta szét, az Isten-egységét tanító vallás követőinek gyülekezetét e halál csaknem földre verte; benne elveszett az unitárizmus fejedelmi varázsa, mely addig csaknem parancsolt; külső ékessége, mely vonszott; a világi előnyök, melyek önkénytelenül hódítottak. Erdély fejedelmi trónját katholikus fejedelmek foglalták el, s irányadóvá e vallás érdekei lőnek. Az eszélyes Báthori Istvánt csakhamar Kristóf öcscse váltotta fel, a jézsuitizmus üldözése tárgyává e kor leggeniálisabb emberét, Dávid Ferenczet tette, eszközévé a fejedelmi udvar kedvkereső orvosát, a külsőleg éppen unitárius elveket valló Blandráta Györgyöt választva, a ki Dávid ellen valóságos hitnyomozói szerepre vállalkozni nem átalotta. E férfi, indíttatva az udvar álnok tanácsadóitól, állása fölényét érvényesítendő, kérdőre vonta Dávidot tanításaiért, később hitelvei változtatására kívánta bírni, s miután ez meggyőződésére s a lelkiismeret szabadságára hivatkozva, nem engedett, Socini Faustot hívták Erdélybe, általa érzületét s legbensöbb gondolatait barátság és vendégi jog őrve alatt kipuhatolva : később vádlókként léptek fel ellene. A jézsuita befolyás alatt álló Kristóf fejedelem Dávidot súlyos betegsége daczára letartóztatni parancsolta, s jobbára ellenkező nézetű papokból és világiakból egybealkotott országgyűlési bíróság által elítéltetvén, a dévai várba záratta, hol rövid szenvedés után nemes életét bevégezte !). És e pillanattól '.) Dávid F. halálát az egy századdal később élt Haner 1579. jun. 6-ra, Sandius nov. 15-re teszi; az első szerint csak 4 napot, a második szerint, a mi hitelesebb, 6 hónapot élt fogságban, mert elitéltetése 1579 jun. 2-kán történt. A