Az unitáriusok háromszázados zsinati ünnepélyének emléke, az 1868-ik év augusztus 29, 30 és 31-ik napjain Tordán tartott könyörgésekben és egyházi beszédekben (Kolozsvár, 1868)
VIII. Inczefi József: Zsintatot berekesztő ima
110 régibb nyomorainknak kiállott szenvedései után, és az esztendők után, melyekben láttunk gonoszt, tarts vidámságban minket, hogy a jó szerencsének idején élhessünk a jóval, s nem csak élelünkkel, hanem sorsunkkal is megelégedettek lehessünk. Biztat is hitünk, hogy ha az édes anya elfelejtkeznék is az ő gyermekéről, te nem felejtkeznél el rólunk, mert szent tenyereidre jegyzettéi fel minket, és ha hétszer elesnénk is, mindanynyisz or felemelnél bennünket. E végre éltessed kegyelmes atyánk, Istenünk! egyházi kormányunkon ülő férfiainkat, hogy bölcs igazgatásuk alatt leki meződ nyájának jól legyen dolga. Hajtsad engedelmességre az alattvalókat, hogy Jéruzsálemed kőfalai általok is épüljenek. Ihlesd menynyei erőd kegyelmével azon fiatal apostolokat, kiket jelenleg kibocsátasz meződ gabonájának megaratására, hogy kigyói okos, galambi szelíd aratói lehessenek, s mint jó és hív szolgáid hivatalukban igazsággal sáfárkodhassanak. Neveljed a tudományban, gyarapitsad az erkölcsökben iskoláink kertének csemetéit és felserdült plántáit, hogy általok is egykor v irágozhassék anyaszentegyházunk, mint a szép pálmafák, és mint a czedrusfák, melyek a Libánon nőnek. Maradjon fenn atyai szereteted az idők hoszszu sonán mind végig ezen szentegyházon, mely áldozatkész szivének jó kincséből ismétlőn azon jót hozta elé, mely szerint e nevezetes emlékű gyűlésünket meleg kebelébe fogadni szives leve. Az egek áldása legyen e nemes város minden népein, melynek nagy része részt vevő szeretettel osztozni kívánt e gyűlés terheiben. Legyen béke és megelégedés hajlékaiban, termékenység határaiban most és mindenkoron. Ragyogjon , oh királyok királya ! menynyei kegyelmed fénye gazdag mértékben felséges királyunkon, kinek szivében tartsd meg a nemzetünkhez és alkotmányunkhoz való hajlamot, hogy alkotmányunk megszilárdítása legyen magas trónjának reudithetlen oszlopa. Indítsad e haza különböző nemzeteit testvéri szeretetre; hitesd el velők, hogy valamely ország és nép magában meghasonlik, elpusztul; ellenben pedig gyönyörűséges dolog az atyafiaknak egyességben lakások, mert ott parancsolod, hogy legyen áldás és élet mindörökké.