Az unitáriusok háromszázados zsinati ünnepélyének emléke, az 1868-ik év augusztus 29, 30 és 31-ik napjain Tordán tartott könyörgésekben és egyházi beszédekben (Kolozsvár, 1868)

VIII. Inczefi József: Zsintatot berekesztő ima

Ill

Hajtsad a különböző hitfelekezetek szivét azon kegyes érzelemre, hogy ha több ágazatokra szaggatta is a hit az embereket, de egyesítheti őket a szeretet, mert a vallás lelke a szeretet. Azért ha egyik Pálé, a másik Kéfásé és Apollósé is, de mindnyájan a Krisztusé vagyunk. Adjad azért, hogy úgy szeressék egymást, mint a Krisztus szeretett minket.

Felséges Isten! tartsd meg békében édes hazánkat is. Viselj gondot mindnyájunkra , hogy élhessünk lelki testi szabadságban, s szolgálhassunk néked lélekbenésigazságban.

Bevégezzük immár , szent atyánk ! emlékünnepünket lelkűnknek azon erős hitével, hogy te nekünk ezután is őrizőpásztorunk lészgsz, mely szerint semmiben meg nem fogyatkozanduuk , sőt utódainkat is a mi jelen örömünkhöz hasonló örömben részesitended. Ne engedjed, hogy e hitünk valaha megszégyenüljön. — Mostan is, midőn eloszolva s búcsút véve azon két testvér környéktől, mely minket oly szívélyesen fogadott , melynek megáldattatásáért tehozzád emeljük fohászunkat , — elhagyott hazánk földére viszszatérni készülünk, vezérelj a te útaidon, hogy veszély nélkül léphessünk hajlékaink küszöbére.— Midőn pedig hitünknek megtartása s nemes harczunknak megharczolása mellett futásunkat elvégezendjük, fogadj be minket amaz örökkévaló h aj lékokba, s add meg nekünk az igazság koronáját.— Jézusunk nevében hallgass meg. Ámen.