Az unitáriusok háromszázados zsinati ünnepélyének emléke, az 1868-ik év augusztus 29, 30 és 31-ik napjain Tordán tartott könyörgésekben és egyházi beszédekben (Kolozsvár, 1868)

II. Ferencz József: A hit és lelkiismert szabadsága. Könyörség és egyházi beszéd

10 férfiak, buzgó nők, reményben gazdag ifjak, vallásunkon levők és más hitbeliek, mindnyájan hazánk fiai és leányai. Sőt eljött a gyü­lekezetbe, és pedig a mióta a mai unitárius vallásközönség fennáll — most legelőször—mint Európa első szabad országa, a hatalmas Ánglia unitárius értelmű fiainak és leányainak képviselője is; oly férfiú, a kinek személye előttünk híréről, státusunk és Londonban tanuló ifjaink iránt tett nagy szolgálatairól ismert, a kinek tudományos munkássága bámulatra méltó, a kit e hon földje s rajta élő minden unitárius test­vérként üdvözöl, és a kiről szólván, nem tudom: hírét s érdemét mond­jam-e nagyobbnak, vagy a tiszteletet és közbecsülést, melyben honában úgy mint minálunk oly méltán részesül ? Fogadd testvér jobbunkat szabad nemzet szabad fia! Legyen e nap a magyar unitáriusok emlé­kezetében híven megőrizve ünnepek ünnepnapja !'). Egy történelmi fejlődésü eszmének teljes diadala napját kijelölni akarni, hiú törekvés. Ki meri határozottan állítani, hogy a keresztény vallás Jézus életével, halálával,, a pünkösti lelkesedéssel, tán éppon a jéruzsálemi első gyülekezet megalakulásával, vagy az evangélioini és apostoli írások egybeszerkesztésével vivta-e ki győzelmét ? Vájjon a réformácziót azon naptól számitsuk-e, melyben Luther Márton Tetzel elleni tételeit a wittenbergi vártemplom ajtajára kiszegezte? Vagy addig menjünk fel, midőn még egyetemi tanuló korában a könyvtár­ban talált egy porlepte latin biblia olvasása által arra lön indítva, hogy az Ágoston-szerzet zárdájába lépjen? Vájjon awormsi országgyűlésen a tanainak viszszahuzásáta kényszerítő bíráknak adott ama felelete volt az elhatározó momentum: „nem tanácsos bármit is a lelkiismeret ellen cselekedni; itt állok, nem tehetek másképp, Isten-engem úgy segéljen?“ vagy az evangélikus fejedelmeknek és papoknak a spirai országgyűlésen az eléjök terjesztett megkötő pontok elleni határozott tiltakozásuk? Én ezek közül csak egyiknek tulajdonítani nem merem, s hogy melyiknek volt döntő befolyása, elhatározni képes nem vagyok. így vagyunk az unitárius vallásnak is... nem eredetével—a mi a keresztény első századig megy fel—hanem annak feltámadásával. Mert a mint egy európai hűli pap és hittudós2.) megjegyzi: „azon szemrehá­nyások közül, melyekkel az unitárizmust illethetik, az lenne a leg­igaztalanabb , ha azzal vádoltatnék, hogy a kereszténység őskorában ’.) T. Jobn Jamos Tayler úr, a Manchester now College igazgatója Londonból, mint a Britt és külföldi uuitárius társulat képviselője vett részt a zsinati gyű­lésen — 2.) Reville. Le Christianisme unitaire au troisiéme siede. Revue des deux mondes 1868. máj. 1-sö sz.

Next

/
Thumbnails
Contents