A Magyarországi Unitárius Egyház 1903. augusztus hó 23-24-ik napjain Vargyason tartott Zsinati Főtanácsa alkalmából mondott imák és beszédek (Székelyudvarhely, 1903)

Io

Krisztus születésére, munkáira, törekvéséire, szenvedéseire, halálára, feltámadására ? Mert avagy lehet-e másról, mint emberről irni tanulmányt, életrajzot! Én részemről még csak képzelni sem tudok olyan önhitt, hogy ne mondjam, olyan vakmerő embert, a ki arra vállalkoznék, hogy ő megírja az Isten életrajzát.

Ennyit az Istenről. Lássuk most az embert. Mert szerintem a vallásban ép oly fontos dolog az emberről, mint az Istenről helyes fogalmakkal bírni. Sőt az emberről alkotott téves nézetek talán még károsabb következményekkel járnak a valláserkölcsi életre nézve. Mi unitáriusok az embert illetőleg teljesen a magunkévá tesszük a szentirás eme szavait: Teremte Isten az embert a maga képére és hasonlatosságára, a melynél szebben kifejezni az embernek a föld minden más teremtményei feletti méltóságát ma sem lehet, s ehez annyira ragaszkodunk, hogy e hitünkben és meggyőződésünkben az úgynevezett bűneset által sem engedjük magunkat megzavartatni. Ahoz ugyan kétség sem fér, hogy a bűn is az emberrel jött e világra. Mert mielőtt az ember nem volt a földön, nem volt ki vétkezzék. Sőt az emberek is csak akkor lehettek bűnösökké, a mikor már olyan értelmi fejlettségre jutottak, hogy Istenről s az ő törvényeiről maguknak bármily homályos és kezdetleges fogalmat szerezhettek. Mert a törvények ismerete nélkül szintén nincsen bűn. Ebből indul ki Mózes próféta is a bűneset leírásánál. Az ő első pár embere ; Ádám és Éva már ismerik az Istent, hallják parancsszavát s annak megszegésével érzik a bűn súlyát lelkűkre szakadni. Mindez igen természetes és érthető dolog. Ki kételkednék ebben ma is. De hogy Isten az első pár ember bűnéért az emberiséget átokkal sújtotta volna, hogy e bűn következtében az ő képére és hasonlatosságára teremtett ember annyira megromlott volna, hogy a jóra teljesen képtelen lett, a mellett, hogy magában véve már a legnagyobb ellenmondás, ezt róla, az örök jóság és szeretet forrásáról még csak gondolni is iszonytató. Ennélfogva mi sem az eredendő bűnnek, sem az emberi természet ily mérvű megromlottságnak hitrendszerünkben helyet nem adunk. És igy arra sincs szükségünk, hogy a bűneset áthidalására ahoz a mesterséges eszközökhez folyamodjunk, a melyen a kárhozatból az üdvösségre minden nagyobb fáradság és küzdelem nélkül át lehet jutni. Értem az Ur Jézus