Torontói Tükör, 1986 (2-3. évfolyam, 23-30. szám)

1986-11-01 / 30. szám

1986 NOVEMBER TORONTÓI TÜKÖR 5 oldal Magyaros ajándéktárgyak Herendi porcelánok Olajfestmények Könyvek Hanglemezek Kerámiák Himzett teritők Magyaros bőrdíszművek nagy választékban. UTAZÁSAIT IS ELINTÉZZÜK Forduljon hozzánk bizalommal Bartus István és Ildikó UJOOD£ftPlfiT£ 200 Bloor St. West, Toronto Közel az Avenue Roadhoz) 7 napon át nyitva déltől éjjel 1-ig Megjött JANI a zongorista, Torontó kedvence... Műsorunkban fellép PÉNZES ISTVÁN magyarnótákkal, operettekkel , Mindenkit szeretettel vár; ^Ladányi Arthur és családja Tel: 923-6599 AZ ÁLDOZATVÁLLALÁS KÉSZSÉGE A személyemmel és külföldön tanúsított magatartásommal kapcsolatosan közreadott tájékoztatások — való igaz állítások mellett — a tények irányzatos csoportosítása által emberi és írói tisztességem megingatására is alkalmasak, különösen az irodalmi élet viszo­nyait kevésbé ismerő és amúgy is hiányosan tájékoztatott közönség körében. Ezért a magam s a magyar írótársadalomnak a nem­zet sorsa iránt elkötelezett része védelmében kénytelen vagyok a következőket kinyilvá­­nítani: 1. Megfelel a valóságnak, hogy én enge­délyt adtam a Szabad Európa Rádió egy kép­viselőjének New York-ban, hogy a New York-i magyar március 15-i ünnepségen elmondott ünnepi beszédem felolvassak. Ehhez azonban szükséges hozzátenni: a) Ebben a beszédben szerény eszköze­immel egyetemes felelősség- és áldozatválla­lásra szólítottam fel öt világi ész magyarságát, különös tekintettel a határainkon kívüli, a Kárpát-medence ősi magyar falvaiban és városaiban a kulturális és most már etnikai megsemmisítés viszonyai között tengődő ma­gyarság sorsára. b) Amikor az engedélyadás ténye a po­litika mérlegére kerül, mérlegre kell kerülnie annak is, hogy miért nincs helye hazája fóru­main ezekkel a gondolataival a magyar író­nak. c) Az engedélyadást egyébként saját magam hoztam a Művelődési Minisztérium Irodalmi Osztálya tudomására hazatértem­kor, önként készített úti beszámolómban. 2. Megfelel a valóságnak, hogy az ide­vonatkozó rendeletek figyelmen kívül hagyá­sával esszékötetet jelentettem meg New York-ban. Ehhez azonban hozzá kell tenni a teljesség kedvéért: könyvem kiadója Püski Sándor, a legnagyobb nyugati magyar könyvkereskedő és kiadó, a népi írók egy­kori kiadója, és könyvem elsősorban uta­zásom finanszírozására, előadó körutamon Őszre megjelenik GYÖRGYEY KLÁRA ARROGÁNS ALÁZATTAL című drámakritikákat, interjúkat, riportokat és tanulmányokat tartalmazó könyvének első kötete. Előjegyzési ára: US-$10 vagy ennek megfelelő összeg. Megrendelhető: LEGERETE PUBLISHING CO. Postal Drawer 1410 Daphne, ALA U.S.A. való árusítására készült. Egyes darabjai a hazai nyilvánosságban is napvilágot láttak. 3. Nem fedi a valóságot, hogy a rám most kirótt szilencium a fentiek következménye. ..Vizsgák és fegyelmik” című, több évvel ez­előtt megírt és előzetesen a kulturális jóvá­hagyó szervek által már engedélyezett dara­bomat, amelyet a Vígszínház 1986. március 7-én kívánt bemutatni, ugyanezek a kultúr­politikai szervek, amelyek a szilenciumot most kihirdették, 1986. január első felében már-betiltottak. Ez a betiltás — a szokásokhoz híven — nem volt nyilvános, még azt sem sikerült elérnem, hogy a betiltok írásba foglalják és közöljék végzésüket. Tehát, amikor elindul­tam Amerikába, már leszedték a kenyerem az asztalomról — drámaírással keresem ugyanis a kenyerem — s most, hazatértem­kor látványos csinnadrattával csak a mor­zsákat söpörték le róla. Az egyéb tilalmi listákon való szereplése­im, az ellenem irányuló nyílt vagy burkolt nyomás, a kultúrpolitikai szervek szócsö­vének tekinthető zsurnál-szájból rámszórt mocskolódása lényegében véve azóta tart. amióta felemeltem tiltakozó szavam Csoóri Sándor 1983-ban történt, hasonlóan egy-két mondat miatti szilenciumra tevése ellen. 4. A művelődési miniszterhelyettesnek azt a sértő megállapítását, miszerint mindezt nemcsak pózolva, hanem valamely ellen­­tömbbeli szervezet instrukciójára végzem — visszautasítom. Nem ártana végre mérlegre tenniok a kul­túrpolitika túlhatalmú irányítóinak, hogy va­jon mi késztet számos magyar írót, értelmisé­git élete ötödik-hatodik évtizedében kockára vetni egész működését, életformáját, egzisz­tenciális hányattatásnak kitenni magát. Póz­nak mégis, talán egy kicsit drága ez, nem? Mint afféle realista szemléletű és minden ellenkező híreszteléssel -szemben demokrati­kus beállítottságú író világosan látom a fen­tieken kivul az alábbiakat is: a) nem lehet mindenkiben a magyar fe­lelősségvállalásra való készség és erkölcsi késztetés; b) sok másféle módon is lehet valaki hasznos tagja a magyar társadalomnak; c) semmiféle hátrányt nem szenvedhet valaki azért, mert nincs meg benne a nemzeti azonosságtudatból fakadó áldozatvállalás készsége, de ugyanakkor azt a hiányt, vagy ezt a másságot nem lehet erennve tnagasz­­tosítani; d) ugyanígy nem szenvedhetnek hát­rányt. nem lehetnek gúny tárgyai és nem válhatnak elbocsátottakká azok. akikben megvan a nehéz helyzetbe jutott, vonagló. apadó nemzetünk iránti áldozatvállalás kész­sége, vagy egyszerűen csak magyarságukat és azonosságukat szolgáltatják be a közös vál­lalkozásba. 5. Ezt a szilenciumot én azért kaptam, mert megtörtem a csendet. Azt is tudom, hogy elítélőim magukhoz mérten liberális. onmérséklö, sőt netán humánus intézkedés­nek tartják elhallgattatásomat. Ki kell ábrán­dítanom őket. Ez egy irodalmi terrorintéz­kedés, amellyel eltettek láb alól egy magyar írót. Nagy tétel nem vagyok, de valahol, valamikor majd még hiányozni fogok az el­számolásnál. A nekem szánt golyó a magyar irodalom testében robbant fel. Nehéz meg­állapítani. hogy csak roncsolt vagy ölt is. 6. A miniszterhelyettes nyilatkozatában az eltiltás tartamára nézve a ..további intézke­désig” kifejezés található. Ennek két jelentése van: egy fenyegető es egy a feloldás irányába mutató A fenyegetőre nezve nincs megjegy­zésem. A feloldóra nézve van: kettőn áll a vásár. Sajátosan elfertőződött gondolkodásra vall azt képzelni, hogy én ugyanazoknak a ,.további intézkedésére” majd alázatosan visszasettenkedem oda. ahonnan most le- és kiparancsoltak. Nekem most már csak akkor van. lehet helyem ebben a fertőzött, mérgezett, és kvázi-magyar-kvázi-nyilvánosságban, ha azok a beteges körülmények, amelyek oda vezettek, hogy most engem sújtottak szilen­­ciummal. megszűnnek. Bizony, én most már csak várom, csendben és némán a további intézkedéseket, amelyek nyomán megszűnik a magyar kulturális életben a diszkrimináció, a tehetségek szüntelen és tervszerű elgán­­csolasa, a magyarellenesség, a dilettánsok dáridója a magas posztokon, a középszerűség és tehetségtelenség és akarnokság favorizá­lása. a vezetés eszméden, vegetáló kap­kodása. szakszerűtlensége és anyag-, ember- és pénzpazarlása. Várom a további intéz­kedéseket a csőd felszámolására a könyv­kiadás. a televízió, a filmgyártás és a színházi élet területén. Várom, hogy lehető legyen a közös munkálkodás a magyar fennmaradás­­„ért, a becsületes reformokért és a megújulás­ért. Az első ilyen jelre, mint csataló a kürt­szóra felnyerit — jelentkezem munkára és keresztényi megbocsátással nyújtom a kezem azoknak is. akik most megaláztak. Csurka István Budapest, 1986. aug. 14. NYILATKOZAT Az Amerikai Magyar Szövetség Washingtoni Osztályának 1986. július 3 l-én tartott veze­tőségi ülése megdöbbenve vette tudomásul, hogy Dömötör Tibor, az AMSz országos elnöke az Akron-i (Ohio) Lorántffy Zsuzsanna Otthonban all. világháborús magyar hősi halottak emlékére állított szobor mögött olyan emléktáblákat helyezett el. amelyek egyike a törté­nelmet meghamisítva dicsőítő módon örökíti meg Szálasi Ferenc nyilasvezér és kormánya emlékét. * Ez a felháborító és elítélendő tett mind a háború hősi halottak mind a Szálasi-rémuralom áldozatai emlékének megbecstelenitése és a már hegedő sebek föltépése. Az AMSz országos elnökének cselekedete ellentétben áll befogadó hazánk, az Amerikai Egyesült Államok, egyben az Amerikai Magyar Szövetség demokratikus alapelveivel. Ezenkívül rossz fényt vet az amerikai magyarság egészére. Ezért az AMSz Washingtoni Osztálya a következőket hatá­rozza el: 1. Felszólítja Dömötör Tibort, hogy haladéktalanul mondjon le az országos elnökségről. 2. Ha ezt megtagadná, az AMSz igazgatósága mozdítsa el őt tisztségéből, ha szükséges, fe­gyelmi úton. 3 Felkéri az AMSz igazgatóságát, hogy döntéséről legkésőbb 1986. szeptember 30-ig a washingtoni osztályt értesítse. 4 Az AMSz igazgatósági határozatának vételéig az AMSz Washingtoni Osztálya a maga részéről nem tekinti tovább Dömötör Tibort az AMSz elnökének és az együttműködést vele megszakítja. 5 Az ÁMSz Washingtoni Osztálya elrendeli, hogy arra illetékes tisztviselői e határozato­kat küldjék el az AMSz országos igazgatósága elnökének. Bojtos Lászlónak, valamint az amerikai magyar sajtónak. Washington. D C . 1986. július 31. Taba János elnök s.k. Taraszovics Sándor főtitkár s.k. *A következő szöveggel: ..Szálasi Ferenc. Magyarország nemzetvezetője, született 1887. I 8-án Kassan. megdicsőult 1946.3.12-én Budapesten, emlékére a Hungarista Mozgalom — A Hungarista Mozgalom hősei és mártírjai. Dr. V. Csia Sándor, v. Gál Csaba. v. Endre László, báró Kemény Gábor. Baky László. Kovarcz Emil. gróf Pálffy Fidél. Hubay Kálmán. Ruszkay Jenő. Rácz Jenő. Dr. Budinszky László. Beregffy Károly, Gera József, Vájná Gábor. Szöllőssy Jenő. Kerekes Béla.”

Next

/
Thumbnails
Contents