Torontói Tükör, 1986 (2-3. évfolyam, 23-30. szám)
1986-07-01 / 27. szám
4 oldal TORONTÓI TÜKÖR -1986 JÚLIUS Egy vár mindenki képzelóerejét megindítja, legyen az magyar vagy külföldi turista. Különösen akkor, ha olyat hall-olvas róla: földalatti folyosókon úgy lehet kimenni belőle, hogy senki nem veszi észre. Buda vára. Nap mint nap turisták járják végig, megállnak egy nevezetes épület előtt, olvassák a feliratokat, évszámokat, böngészik az útikönyveket. De nemcsak látogatóit izgatja, hanem a szakembereket, a régészeket, a történészeket, az építészeket is foglalkoztatja. Buda váráról ugyanis nem lehet eleget tudni. Mindig tartogat számunkra meglepetést, mindig marad sok homály, titok, sejtelem. Sétálunk a Csonkatorony maradványainak közelében, olyan hangulatot árasztanak a csaknem négyméter vastag falak, hogy azt várjuk, Zsigmond király valamelyik vitéze jön szembe velünk. Óriási építmény volt ez valaha, mint az ég felé nyúló ujj, úgy hívta fel magára már messziről az ellenség, a barát figyelmét. Ennél magasabb torony sohasem emelkedett Buda fölé. Valaha azért építették, hogy a várban tartózkodó katonák laktanyája legyen, azonban később börtönként használták, amikor Mátyás uralkodott és győztes háborúkat vívott, itt őrizték a cseh huszita foglyokat. Táncsics Mihály utca Itt minden a múltról beszél, letűnt történelmi eseményekre, személyekre emlékeztet. Aki Buda várában jár, az mintha Magyarország történelemkönyvét forgatná, feltárulnak előtte a különféle korok. Meddig is menjünk vissza a múltba? A honfoglalásig! Amikor a magyarok a mai Budapest területére érkeztek, Árpád vezér katonái a Duna keleti partján haladtak, majd a mostani Rómaifürdő és Káposztásmegy er között tömlőkön jutottak át a nagy folyón. Anonymus ezt a történelmi eseményt így írja le-Mikor odaát voltak, tábort ütöttek a Duna mellett a felhévezikig... Másnap pedig Árpád vezír minden főembere Magyarország valamennyi vitézével együtt, bevonult Attila városába. Ugyanezen a helyen Kündünek, Kurszán apjának földet adományozott, fiának még egy várat népe őrizetére. Kurszán azután ezt a várat a maga nevéről neveztette. Bajos minden részletből megállapítani, mi a tény és mi a legenda. Egy azonban bizonyos, hogy az “Attila városa” elnevezésnek nincs valóságos alapja. Arra utal, hogy a magyarok a hunoktól erednek. Ez legenda. Annyi azonban bizonyos, hogy Aquincum, a későbbi Ó-Buda a X. század közepéig magyar fejedelmi központ volt. Később az ország földrajzi közepére akarták tenni a királyok székhelyüket, így került az udvar Esztergomba és Fehérvárra. Buda azonban rövidebb-hosszabb megszakítással megőrizte előnyös helyzetét, ezt jelzi az is, hogy itt a XL század első felében prépostságot alapítanak és Bazilikát építenek. Rendkívül fontos időszak ez Buda várának történetében. Azon a területen, ahol a prépostság létesül, várat építenek, központja a jelenlegi Fő tér és a szomszédos háztömb lehetett, amint ezt Sugár István is megemlíti figyelemre méltó munkájában. Adódik egy kérdés, mielőtt tovább haladunk: honnan kapta Buda a nevét? Minden bizonnyal Orseolo Péter egyik hívétől, a “szakállas Budától”. Az igazi fellendülés, a nagy fejlődés IV. Béla király idején történik. 1242 januárjában jönnek a tatárok, zord a tél, átkelnek a Duna jegén, mielőtt még egy marhacsordát hajtanak át, hogy meggyőződjenek, elég erős-e a jégpáncél. Az ellenség megrohanja Budát, minden az ellenség kezébe jut. Gyújtogatnak, rabolnak, ölnek Batu kán katonái. Szerencsére a tatár kán hirtelen visszavezeti hadait Ázsiába, mert magához akarja ragadni az egész birodalom vezetését. IV. Béla királyt szörnyű kép fogadja; elhatározza, hogy várakat építtet, ne fordulhasson hasonló pusztítás elő az országban. Ekkor egyre inkább megerősödött Buda központi szerepe. IV. Béla így rögzítette a vár építésének részleteit: a Haza védelmére alkalmas több váron felül a Pesti hegyen is építettem erős, tornyokkal körülvett várat, melynek több lakása van. A későbbi királyok folytatták az építkezést, itt különösen jelentős Nagy Lajos szerepe. Ő 1346-tól véglegesen Budán gyűjti össze udvara különféle rangú embereit. Mindehhez kellett a megfelelő és előkelő környezet is. Nagy Lajos építteti meg az első királyi palotát. Mária Magdolna templom Luxemburgi Zsigmond, aki a német-római császárt megillető trónon is ült, mindent megtett, hogy udvara fényét és tekintélyét növelje, ő megnagyobbfttatta a várat és európai hírűvé tette. Aztán következett az igazi fénykor. Hunyadi Mátyás uralkodása idején készült el például a déli nagy Rondella, szobrok, domborművek, oszlopsorok, árkádok és főleg az új palota varázsolta pazarra a Budai Várat. Növekedett a lakosság is, Mátyás király arra törekedett, hogy ne csak a fóurak telepedjenek le, hanem legyenek mesteremberek is, akiknek munkája nélkül nem épülhetett, szépülhetett volna az uralkodó székhelye, az ország központja.A XIV. és XV. században alakult ki az utcáknak az a hálózata, amelyet ma is felismerhetünk, mert a jelenlegi helyzet is az akkori alaprajzot követi. Meghalt Mátyás és nemcsak az igazság lett oda, az ismert mondás szerint, hanem megkezdődött a bomlás és a hanyatlás is. Idézzük csak Heltai Gáspárt,hogyan fr ó a nagy királyt követő romlásról: ...mihelyt meghala, mindjárt kezd bomlani a békesség az országban. Legott megelevenülének a törökök is és az ország az egyik nyavalyából a másik nyavalyába esik... Mátyás király baulzeni emlékművének másolata a Miklós tornyon Aztán jönnek a törökök és a Budai Vár fölött megjelenik a félholdas, lófarkas zászló. A mohácsi csatavesztés után senki sem tudta megállítani az ellenség hadait. 1526. szeptember 11. napja. A magyar történelem egyik legsötétebb napja. Nem dördül el egyetlen ágyú sem, de még egyetlen puskalövést sem lehet hallani, mert Buda Vára harc nélkül kerül a törökök kezébe. Sötét korszak következik ezután, a szép épületek állapota romlott, mert nem arra használták ezeket, mint amilyen céllal korábban létrehozták a palotákat és más tetszetős létesítményeket. Hosszú lenne a vár történetének valamennyi mozzanatát visszaidézni, lényeg az, hogy földrengés, tűzvész és más elemi katasztrófa rontotta az állapotát és végül az 1686-os hosszú ostrom újabb pusztításokat okozott. Számtalan előző kísérlet után ekkor vezetett eredményre a harc és a várból kiűzték az egyesült hadak a törököket. 1686. szeptember 2.napja. Nevezetes dátum. Ég a város maradványa, senki sem tudja,ki gyújtotta fel, de az oszmán hadak már nem tudják tartani magukat. Holtak hevernek az utcákon, romok mindenütt. Másnap nagy katonai és egyházi ünnepségeket rendeznek, néhány nap múlva a győztes hadsereg tovább indul, hogy Magyarország többi részéből is kiűzze a törököket. De maradjunk a Várban. A XVIII. században fokozatosan ismét fejlődni,szépülni kezd. Barokk stílusú épületek jelzik, hogy új korszak nyílt. Az egykori dicsőséges* múltnak csak a römjai maradtak meg. A Habsburgok a saját Ízlésük és elképzelésük szerint hozzák létre a császári és királyi udvartartás elengedhetetlen előfeltételeit. Huszonegy esztendeig épül az új palota, külföldi tervezők rajzai alapján. 1749 és 1770 között alakul ki a jelenlegi várpalota ”C" és ”D” jelű barokk épületrésze. Itt nem kevesebb, mint 203 helyiség található,-csodálhatjuk Mária Teréziát, hogy amikor itt lakott, nem tévedt el a szobák labirintjában. Később újabb harcok színhelye lett a vár, mielőtt 1849-Városháza, Hadik András szobrával ben a honvéd seregek birtokába került, és Görgey fővezér futárral küldte a jelentést Debrecenbe: Budavár 3 és fél órai ostrom után seregeink által bevétetett ma; 1849 május 21-én 7 órakor reggel. Kiáltványt is adtak ki a nagy tettről. Sok harc zajlott le még később Budán, valamennyit nem is lehetne felsorolni. Az I.Világháború után itt lakott Horthy Miklós kormányzó, őt 1944 októberében a németek foglyul ejtették és történetesen a palota egyik fürdőszobájában íratták alá vele a lemondását. Nemsokkal később megkezdődött a harc Budáért és Pestért. A szovjet hadsereg még 1944 végén bekerítette a magyar fővárosban makacs védekezésre berendezkedő németeket. Hosszú hetekig tartott a küzdelem. 1945. február 13-án a németek vereséget szenvedtek mitsem törődve azzal, hogy a vár csaknem valamennyi lakóépülete teljesen elpusztult. Jellemzi az óriási kárt, hogy mindössze egyetlen lakóház maradt épen, a többi rommá változott. A királyi palota és valamennyi más középület leégett, összedőlt vagy alapvetően megrongálódott. 1945- ben a II. Világháború végén ez volt a kérdés: Mi történjék a Budai Várral? Budai Városháza Eltérő vélemények hallatszottak. Tanácstalanul álltak, mi legyen a vigasztalan romhalmaz sorsa? Egyesek diplomata negyedet n\á$ók üdülótepet javasoltak, de Kazinczy-kút akadnak, akik a főváros pénze külföldi vendégeket vonzó Móni Carlóját szeretnék ott kialakítani. Történeti becsű épületrészei s e? ponált városképi jelentőségére val tekintettel a Budai Vár egy ko királyi palotáját műemlékk nyilvánítják és 1950-be tervpályázatot írnak ki a dun főhomlokzat helyreállítására, megindult építkezésekkel karoló nagyarányú régészeti feltár munka is folyik a várpalo területén. Egymás után tárulnak f a mélyben a középkori palotarész< maradványai a Zsigmond ke lovagterem, a királyi kápoli altemploma, és egy sor boltozat helyiség. A várpalota jövőbei felhasználása körül kibontakozc viták végére 1958-ban a Minis tertanács azzal tesz pontot, hog határozatot hoz az épületegyütti helyreállítására és kimondja, hog a királyi székhelyből a kultúra c tudomány vára legyen.Enne kapcsán a következő intézménye kerültek a várba: Legújabbko Történeti Múzeum, Magyar Nen zeti Galéria, Budapesti Történe Múzeum, Országos Széchenj Könyvtár. Nehezen alakult ki a végs. megoldás a palota kupolálájának formáját illetően, a régit végül i lebontották, és ma már a helyéi magasabb, más stílusú kupoli épült, s ma már hozzátartozil Buda, és fgy az egész magyai főváros látképéhez. Hogyan is foglalhatnánk össze i mai várpalota szerepét és jellegét? Ahol valaha a királyok laktak és fényes udvart tartottak fenn mindenkor ápolva a magyar kultúrát, ott napjainkban ismét a kultúra, a tudomány és művészet fejlődését szolgáló létesítmények találhatók. A vár mindenképpen különleges negyede Budapestnek. Történelmi levegőt árasztanak a falak. A múlt és a jelen találkozik itt, ezt érezheti bárki, aki a már újjáépített Sikló kocsijába ül be az Alagútnál. Odafönt nem éri csalódás. A Budai Vár mindenki számára tartogat látványosságot, élményt és valamiféle meglepetést is. Molnár Károly (A fényképeket Szentgyörgyi Marina készítette.)
