Torontói Tükör, 1986 (2-3. évfolyam, 23-30. szám)
1986-02-01 / 23-24. szám
Magyar Kalman 178 Oakdene Ave. Teavieck N.J. 07666 USA AUTHENTIC HUN<jinr\ir\ni VKJIL/d TÜKÖR Volume 2. Number 23-24 1986 február-március Szeretettel v köszöntjük CSURKA ISTVÁN írót Torontóban. Ä magyar irodalom kiemelkedő egyénisége Csurka István tart előadást március 15- én délután a Torontó-i Magyar Házban. Felhívjuk olvasóink figyelmét erre a rendkívül fontos előadásra. Tiszteljük meg az írót megjelenésű nkkel. Csurka István a demokratikus reformokért harcoló magyar értemiségiek egyik vezéralakja. A nagyhatású ’’monori“ beszédet megelőzően is a legaktívabb értelmiségiek egyike volt Magyarországon. A ’’monori“ beszédének pedig történelmi jelentősége van. Legyünk ott az előadáson, harcukhoz adjuk meg a támogatást! Eseményekben gazdag heteket hagytunk magunk mögött, decembertől napjainkig. Az események jellegét azonban egy bizonyos mértékben meghatározza a magyar emigráció megosztottsága, ami mindenki előtt ismert, akit egy kicsit is érdekel emigrációnk jelenlegi helyzete. Most egy pillantást szeretnénk vetni az okora amik a megosztottságot előidézik. Ebben az évben van 100 éve annak, hogy az első dokumentálisan is bizonyítható magyar emigrálás megkezdődött Kanadába. Természetesen az első emigránsoknak ma már csak a leszármazottad lelhetjük fel. De még itt vannak közöttünk az 1920 és 1930 között emigráltak. A József Attila féle „kitántorgott,, nemzedék. Az elszegényedett zsellérek, cselédek, akik a kilátástalan helyzetükből menekülve talállak újhazára Kanadában. Nehéz időszak következett. A gazdasági pangás, a recesszió tette próbára őket. Becsületükre legyen mondva helytálltak. Megőrizve magyarságukat, templomokat építettek, kultúr-közösségeket hoztak létre és ami mindennél fontosabb, hogy minden jelentősebb „magyar,, településen iskoláik voltak. Napjainkig találkozhatunk magyarul szépen beszélő gyermekeikkel, sőt unokáikkal. A második nagy hullám 1945 előtt, alatt és után érkezett. Ez a csoport messze nem volt olyan egységesnek mondható, mint a korábbi. Amig a korábbit egy ugyanazon indíték hozta Amerikába, addig a 45-ös emigrációban találhat juk a Horthy által üldözött szocialistákat.Szálasi üldözte demokratákat, zsidókat, majd a kommunizmus elől menekülőket, volt tőkéseket, csendőröket, katonatiszteket, nyilasokat és megint csak zsidókat. Természetesen még sok más rendű és rangú embert, aki a világháború okozta kilátástalanság miatt talált újhazára Kanadában. Az elmúlt 60 év emigrációs történetében itt történt az első politikai nézetek ütközése az emigráción belül. Nem volt ritka, hogy volt cselédjénél talált munkát egykori úra, - aki ekkorra már anyagilag megerősödött, - vagy, üldözött ült szemben üldözőjével. Ha harmadik hullámnak nem is nevezhetjük az 1948-tól 1950-ig érkezőket, számuk mégis jelentős. Az 1948-as választásokban és az abszolút kommunista hatalomátvételben csalódottak. Paraszt-pártiak, Kizgazda-pártiak, Szociáldemokraták és Kereszténydemokraták érkeztek nagy számmal. Természetesen 1956-57 a nagy év amikor a forradalom bukását követően csak Torontóba 35000 magyar érkezett. 35000 magyar, akinek már volt összehasonlítási alapja a két társadalmi rend különbözőségét illetően. S ami a legfontosabb, megismerkedhetett a nyugati demokrácia minden oldalával, a jóval is és a rosszal is. S végül vegyük egybe azokat akik 56 után érkeztek és érkeznek napjainkig is. Ez a puszta felsorolás is fényesen mutatja, hogy a magyar emigráció „megosztottsága,, otthonról importált. Szükségszerú-e az importálás ? Természetesen nem. Sőt az ésszerű az lenne, ha múltunkat mint egy-kinőtt kabátot le tudnánk vetni. De mindenkinek le kellene, vagy le kellett volna vetni, tílni kellett volna az újhaza kínálta lehetőségekkel, annak demokratikus törvényeinek betartásával. Ezzel szemben mi történt, avagy mi történik ? Folytatás a: 5 oldalon... VISSZA A CSÜZLIHOZ! Gorbacsov januári javaslata nagy érdeklődést váltott ki Washingtonban. A szakemberek azon ban gyorsan felismerték, hogy a Gorbacsov javaslat szerint a jelenlegi helyzettől a nukleáris fegyverek teljes megsemmisítéséig. vagyis 2000-lg a Szovjetunió fenntartott bizonyos előnyöket a maga számára. Ettől eltekintve több szakember azt találta különösen érdekesnek, hogy Gorbacsov alapfeltételként már megint kikötötte a SDl-re. vagy ha úgy tetszik csillagháborúra vonatkozó tervezett amerikai kísérletek felfüggesztését. A Szovjetunió már-már hisztérikus tiltakozása az SDI ellen sokat árul el Moszkva belső erőviszonyairól. Minden jel arra mutat, hogy Gorbacsov szeretné a szovjet gazdaságot mozgásba hozni. Ebben sokan egyetértenek vele. A baj akkor kezdődik, amikor felmerül a kérdés: hogyant] Ligacsev például aki a szovjet hierarchiában a második helyen áll , lényegesen merevebbnek tűnik. Ligacsev képviseli az orthodox marxizmus-leninizmust. S az a bizonyos második hely nagyon nyomasztó lehet arra. aki az első helyet tölti be. Szuszlov volt például a második helyen amikor Hruscsovot megbuktatták, s ma már nem kétséges, hogy nélküle Brezsnyev sohasem került volna uralomra. S második volt Andropov is, sőt maga Gorbacsov is. mielőtt átvették volna a hatalmat. Gorbacsov legalábbis látszólag nem nagyon aggódik a civil vetélytársai miatt. Gorbacsovot a jelek szerint tábornokai izgatják. A tábornokok természetesen nem sokat törődnek azzal, hogy hogyan modernizálják a gazdaságot. Nekik az a fontos, hogy a hadsereg erős legyen. S ha Reagan elnök tovább folytatja az SDI fejlesztésének tervezését, akkor a Szovjetunió katonasága nem lesz többé olyan erős. amilyennek a tábornokok szeretnék. A Szovjetunió hadvezetósége tehát arra fogja kényszeríteni a politikai vezetőket, hogy ők is kezdjék meg, vagy folytassák az ilyen irányú kísérleteiket. S ez rengeteg pénzt vesz igénybe. Ennek következtében Gorbacsov kénytelen lenne a gazdaság fejlesztése helyett a hadseregre költeni a pénzt, ami viszont további fokozná a Szovjetunió ipari, technikai elmaradottságát. De ha a tábornokok fegyvert akarnak. Gorbacsov fegyvert fog nekik adni, mert a hatalom biztosítéka a hadsereg és a KGB. JÓT “VACSORÁZTUNK"/ CANADA
