Tolnavármegye, 1909 (19. évfolyam, 1-52. szám)

1909-03-21 / 12. szám

TOLNA VÁRMEGrF 1909 március 21 elem egy nemzetre nézve az önbecsülés és a népek tisztelete. Ezt az önbecsülést, a népek e tisztele­tét akarja Szerbia irányunkban kétségessé tenni, sőt lerombolni. Törekvését meg kell hiúsítanunk, ha másként nem lehet, hát fegy­verrel. Kövessünk el mindent a béke fen- tartására és ez le-z a legjobb mentség és a legmeggyőzőbb ok a fegyveres beleavat- kozásra. F M Háborús katonai intézkedések A király rendelkezése szerint Boszniában és Hercegovinában levő csapataink hadi létszámra emelése elrendeltetett és ez alapon a IV. (buda­pesti), a VII. (temesvári) és a XIII. (zágrábi) hadtest ezredéihez tartozó tartalékosok két év­folyama : az 1903-ik és 1904-ik évi — behivatott. Ezen hadtestekhez (a IV. budapestihez) tartoz­nak a minket tolnamegyeieket érdeklő 69-ik (székesfehérvári), 44-ik (kaposvári) és 52-ik (pécsi) gyalogezredek és a tartalékosok behivói folyó hó 16-ikától kezdve érkeztek a hatóságok­hoz sürgős kézbesítésre, ami meg is történt. A pécsi és kaposvári lapok jelentései sze­rint folyó hó 16-ikától kezdve több titkos távirati utasítás érkezett a hadkiegészítő parancsnokságok­hoz, az alispánokhoz, a járási szolgabiróságokhoz és a csendőr szárny parancsnokságokhoz. A hadkiegészítő parancsnokságot erelyesen utasította a hadügyi kormánya hogy a bevonu­landó tartalékosok teljes hadi fölszerelését a lehető leggyorsabban végeztesse el. Az alispánoknak és a szolgabiráknak, úgy­szintén a városi katonai ügyosztályoknak az egyénenkénti behívók sürgős kézbesítését tették fontos kötelességükké. A csendőrség pedig azt a parancsot kapta, hogy a behívók kézbesíté­sénél legyen segítségére a közigazgatási ható­ságoknak és szigorúan ellenőrizze, hogy a be- hivottak ebbeli kötelességüknek pontosan, az előírás szerint eleget tegyenek. A legerélj'esebben hajtják végre a szigorú utasításokat. A hadkiegészítő parancsnokságon és a kaszárnyákban lázasan folynak az előké­szítő munkálatok. Rendbehozzák a hadi föl­szereléseket, hogy mire a tartalékosok bevonul­nak, egy percnyi késedelmet se szenvedjen a fölszerelés. A zágrábi vasúti üzletvezetőség táviratilag utasította a kaposvári állomásfőnökséget, hogy Si vasúti kocsit a legsürgősebben igyekezzék a kaposvári hadkiegészítő parancsnokság rendelkezé­sére bocsájtani. Ugyanez a távirat közli azt az irányt is, melyen a katonákkal, hadiszerekkel megrakott 84 kocsi a szerb-bosnyák határra jut. A távirat ezen passzusára vonatkozólag csak annyi a bizonyos, hogy' Pécset érinteni fogja a transz­port és pedig folyó hó 22-én. Akik kézhez kapták a behívókat, azok 24 órán belül kötelesek útnak indulni és a legrövi­debb utón utazni a fölszerelési állomásokra. Itt már minden teljesen készen fogja őket várni. A ruhákba már be vannak varrva a katona ne­vét, ezredét és századát föltüntető vászondara­bocskák ; a töltény'táskákban is el vannak már helyezve az ugyanilyen tartalmú bádoglemezek. A parancsnoksági székhelyekre oly nagy mennyiségű különböző konzerv érkezett Buda­pestről ktilönvonattal, mely hozzáértők számí­tása szerint 1200 embernek teljes 60 napra ele­gendő táplálékot képes nyújtani. Hogy a most behivottak nem egyhamar kerülnek vissza polgári foglalkozásukhoz, kö­vetkeztethető azon tényből, hogy a katonák a könnyű nyári vászoncipőket és vászonruhákat is magukkal viszik. ■* A tolnamegyei behívott tartalékosok száma aránylag nem nagy. Járásonként 50—60 főre tehető a behivottak száma. így Szekszárdról 13-an, a központi járás­ból 50-en, a völgységiből 53-an, a paksiból 63-an hivattak be. Az összes behivottak száma 350—400-ra tehető. Részletesebb adatokra nem terjeszkedhetünk ki, mert a legújabban kiadott miniszteri rendelkezések szerint az ez ügyre vonat­kozó intézkedések hivatalos titkot képeznek. Elég azt tudnunk, hogy7 a hadügyi kormány rendeletéi szigorú pontosságai és gyorsasággal hajtattak végre és a behivottak ezredeiknél je­lentkeztek. Szekszárdon és a vidéken túlzott hírek forognak közszájon a behivottak nagy számáról és a háború kitöréséről. Ezek a hírek alaptala­nok és aggodalomra ok nincs. Hadseregünk erejében bátran megbízhatunk. A családjuk köréből távozó tartalékosokat a polgárság rokonérzése és jó kívánsága kiséri utjokon. Az ő terhes szolgálatuk igazán a köz­nek, a hazának tett szolgálat, melynek üdvös sikere el nem maradhat. Bortermelők részvénytársasága Szekszárdon. Még az ősszel volt Szekszárdnn egy na­gyobb népgyűlés, amelyet a szekszárdi borter­melők tartottak. Ezen a népgyűlésen a borter­melők előadták panaszaikat, amelyek a borérté­kesítés körül sújtják a gazdákat. A bajok szanálása érdekében Boda Vilmos elnöklete alatt Simontsits Elemér, Örff'y Lajos, dr. Leopold Kor­nél és Xits István tagokból álló bizottságot kül­dött ki a népgyűlés. A bizottság elnöke : Boda Vilmos, beszerezte más szőlő- és bortársulatok alapszabályait és több oldalról tanulmány'ozta a kérdést, hogy' az minél sikeresebben legyen megoldható. A bizottság hétfőn délután tartott e tárgyiban Boda Vilmos elnöklésével ülést. Örffy Lajos, a szekszárdi takarékpénztár elnök­igazgatója kész javaslatot terjesztett a bizottság elé. A javaslat alapos érveléssel indokolja meg, hogy' miért volna a tervezet szövetkezet helyett részyénytársaság alapítása célszerűbb és helye­sebb. A bizottság Örffy indokolását és előter­jesztését egyhangúlag elfogadta. Leopold Kornél dr. csupán abbeli aggodalmát hangsúlyozta, hogy a részvénytársaság, a borok kedvezőbb árban való értékesítését a termelők érdekében nem biztosíthatja eléggé, mert a részvénytár­saság, mint nyereség elérésére alakult vállalat, üzleti céljainál fogva, arra lesz utalva, hogy a borok minél előnyösebb áron való beszerzésére törekedjék. Ennek ellensúlyozására az a helyes rendelkezés vétetik fel a tervezett alapszabá­lyokba, hogy a részvénytársaság évi tiszta jöve­delmének bizonyos hányada azon termelők között osztassák majd fel, akiktől a részvénytársaság a szükséges bort beszerzi. A részvénytársaság első sorban borok vételével és tovább eladásával fog foglalkozni, azonkívül elfogad borokat be- pincézésre és ad kölcsön-előlegeket a bepincé- zett borokra. Simontsits Elemér alispán a rész­vénytársaság működését kizárólag a szekszárdi hegyvidéken termett borokra kívánja kiterjeszteni, hogy a szekszárdi hegyi borok ilyen módon visszanyerjék kitűnő hírnevüket. Örffy Lajos felolvasta a részvénytársaság alapítási tervezetét, amelyet a bizottság szintén elfogadott. — A tervezet szerint a részvény- társaság 400,000 korona alaptőkével alakulna. Minél nagyobb üzleti töke álland a társaság ren­delkezésére, annál értékesebb és hasznosabb leend működése első sorban magának a társa­E szép felhívás valóban visszhangra is talált az egész országban. Kossuthné Debre­cenben Yörösmarthynéval, Vachot Sándorné- val, Vas Gerebennével napestig készítette a zászlószalagokat, a tépést s a kórházban szen­vedők számára az összes fehérneműt. Hogy7 mennyi erélyt, bátorságot, hősiessé­get és türelmet tanúsított Kossuth Lajosné, azt részletesen megírtam tavaly »A kormányzóné« cimii regényes korrajzomban. Ritka nemeslelkü honleány volt Meszlényi Rudolfné, sz. Kossuth Zsuzsanna is, akit öcs- cse, Kossuth Lajos, 1849. ápr. 16-án az összes tábori kórházak főápolónéjává nevezett ki. Kos­suth Zsuzsánna szintén lelkes felhívásban for­dult az ország honleányaihoz, amelyben igy szólt: »A tett terére léptem, megfelejtkezve cse­kély tehetségemről, megfelejtkezve arról, hogy az egyes erő, mint a mindenségben az atom, nyomtalanul eltűnik. Hozzátok fordulok tehát hazám leányai, hogy nehéz pályámon segítse­tek mindaddig, mig egyetlen ellen él, kivel hon­fiainknak harcolniok kell. A hazában körutakal teszek, felfoglak titeket keresni s megcsókolom azon kezet, mely7 a honvédsebek kötésében megelőzött.« És el is indult országos körútra s min­denütt nagy örömmel s lelkesedéssel fogadták az önfeláldozó honleányt a magyar nők. Mesz- lényiné példás kitartással és buzgalommal élt nemes hivatásának, nem törődve azzal, hogy Görgei környezete őt gúnyosan csak úgy ne­vezte, hogy : Zsuzsi, a tábori dajka. Ruttkayné Kossuth Lujzára még a mai kor is emlékszik. Ez e hőslelkü nagyasszony vitte ki Kutahiába Kossuth gyermekeit; Feren­cet, Lujzát és Vilmát. Egy hétig ült lóháton a gyermekek kocsija mellett. Később 5 volt hűséges őrangyala Kossuth Lajosnak egész haláláig. Angyali lélek volt, aki ép úgy rajon­gott a haza függetlenségéért, mint dicsőült bátyja. Országos tisztelet vette körül a két Zichy nővért, Antóniát, gróf Batthyány Lajos nejet és Karolinát, gróf Károlyi György nejét is. A védegyleti mozgalomban ők voltak az első fő­rangú hölgyek, akik magyar gyártmányú kar­ton ruhában jelentek meg a legelőkelőbb bálo­kon. Batthyánynét özvegygyé tette a rémuralom s ő Genfbe költözött gyermekeivel. Ismeretes, hogy midőn Windischgrátz Pestre bevonult, a hazaáruló Jellasich gróf Károlyi György palotá­jába szállott s a grófnéval ötven-hatvan sze- ; mélyre téríttetett s meghagyta, hogy pezsgő se hiányozzék. A grófné nem ellenkezhetett, de i Jellasichot maga elé nem bocsátotta. Január 26 án Jellesich Budára költözött s tisztikarával bucsulátogatást tett gróf Károlyi Györgynél. Ekkor igy szólt a grófhoz : — l'gy hallottam, hogy a grófné engem nem fogadna s igy szerezsánjaimmal kellene behatolnom, hogy ajtaját erőszakkal felnyit­tassam. Ilyen udvarias hangon magyarázta meg a grófnak, hogy miért nem bucsuzhatik el a grófnőtől. — Jől is tette, hogy elmaradt, mert való­ban nem fogadtam volna, — mondta később férjének a grófnő. E palotában érte meg a grófné Hentzi kegyetlen bombáztatását. Egy bombaszilánk meg is rongálta a palota tüzi- falát; a grófné csak akkor menekült gyerme­keivel és nővérével, Batthyánynével, Fótra, mi­kor egy emberséges osztrák tiszt figyelmez­tette őket, hogy holnap a bombák a Károlyi palotára s a Ciráky-házra (most Nemzeti Kaszinó) fognak repülni, ahol Batthyányné lakott. Később Haynau költözött a Károlyi-palo­tába. Mikor Batthyányi kivégezték, neje és Károlyiné a távollevő Haynau főhadsegédéhez, a vérszomjas Susan tábornokhoz fordult útle­vélért, bogy elhagyják e siralom völgyét. A tá­bornok azonban ezt izente ki nekik : — A két asszony nem kap útlevelet és ha Tüdőbetegségek, hurutok, szamár* ^ köhögés, skrofulozis. influenza «Uen számtalan tanár és onros által,napoata altatva. értéktelen utánzatokat b'kínálnak. kérjcsaalndenfap „Boehe“'TedeM esomaffoldM. F. Hoffman n-La Roche A Co. Basel (MJc) *

Next

/
Thumbnails
Contents