Tolnavármegye, 1909 (19. évfolyam, 1-52. szám)

1909-03-21 / 12. szám

1909 március 21

TOLNAVARMEGYE.

ságnak, de -a termelő közönségnek érdekében is. A társaság vezetése, a pincegazdaság kezelése akkor is nagy üzemi költségekkel jár, ha kisebb az alaptőke, miért is az a kívánatos, hogy a nagyobb költség mellett nagyobb forgalom legyen lebonyolítható, ami minden esetre helyesebb, mint az elkerülhetetlen nagy költség mellett a kis forgalom.

Az alapszabályok elkészítésére Orff'y Gyula dr. ügyvéd kéretett fel. Az alapszabályok elkészültével kibocsátják a részvényaláirási iveket.

Kívánatos, hogy a szeaszárdi bortermelés felvirágzása és a szekszárdi borok kedvezőbb értékesítése érdekében megindított mozgalom mielőbb sikerre vezessen és hogy abban részvények jegyzésével első sorban termelőink vegyenek minél számosabban részt.

HÍREK

— Személyi hírek. Apponyi Géza gróf főispán a katonai mozgósítások hírére félbeszakította bécsi tartózkodását és szerdán este Szekszárdra érkezett, ahol hosszabb ideig marad.

Dr. Szentkirályi Mihály polgármester a minisztériumban elintézendő több ügyben csütörtökön reggel Budapestre utazott.

— Főigazgatói látogatás. Várady Károly dr. székesfehérvári tankerületi főigazgató ln-én érkezett Szekszárdra és Fent Ferenc dr. belvárosi plébánosnál szállt meg. A főigazgató a főgimnázium összes osztályaiban tett látogatást és öt napi itt időzés és a szokásos tanári konferencia megtartása után szombaton elutazott városunkból. A főigazgató tiszteletére az igazgató és tanári kar tagjai csütörtökön este a kaszinóban társas vacsorára jöttek össze.

— A közigazgatási bíróság uj másodelnöke és uj bírája. A király Szilassy Aladár közigazgatási bírósági tanácselnököt, vármegyénk illusztris bizottsági tagját a közigazgatási bíróság másodelnökélé és Kardoss Kálmán drt., az egri törvényszék elnökét, ki ugyancsak vármegyénk bizottsági tagja, a közigazg. bírósághoz bíróvá nevezte ki. Mindketten ismert és köztiszteletben álló tagjai vármegyénk közéletének.

— Tanári áthelyezés Tolnai Arthur szekszárdi áll. főgimnáziumi tanár a kecskeméti állami főréáliskolához helyeztetett át.

Braun Ádám bonyhádi főgimnáziumi helyettes tanár a nagykállói állami gimnáziumhoz rendes tanárrá neveztetett ki.

mégis bejönnének, úgy remélem, hogy parancsot kapok őexcellenciájától, (Haynautól), hogy megvesszőztessem ókét.

Ezt a kijelentést, az alantas tiszt megismételte a grófnők atyja, gróf Zichy Károly előtt is Gróf Károlyi Györgyöt el is fogták, de három havi fogságát Haynu kegyelembői elengedte, hanem 150 000 forintnyi pénzbüntetést kellett fizetnie.

Mikor Károlyiné Marienbadba költözött, rendőrkémek figyelték minden lépését. A grófné csak akkor jött vissza az országba, amikor a hiéna Haynau kegyvesztett lett és suttyomban elmenekült Pestről. A Károlyi palotában még most is megvan s eredeti helyén áll az az íróasztal, amelyen Haynau száz számra irta alá a halálos ítéleteket.

Egy fenkölt élet képe tárul fel előttünk, ha Teleki Blanka grófnőre gondolunk. Ez a sokat szenvedett nagy honleány, szakítva a főrangú előítéletekkel, leánynevelő-intézetet nyitott Pesten s tanára volt a márciusi ifjúság egyik jeles vezére, Vasvári Pál is.

A szabadságharcban ez a hős ifjú Debrecen környékén csupa 14—16 éves deákgyerekekből Rákóczi-csapatot toborzott és zászlóanyául Teleki Blankát kérte föl. A zászlóra a grófnő gyönyörű szalagot hímezett eme föl- irással: Oh, ha te élnél Rákóczi! s e szókkal nyújtotta át a zászlót Vasvárynak:

— Vezesse dicsősséggel.

Az elnyomatás idején társalkodónőjével, a nagyműveltségü Löwey Klárával együtt elfogták, az Újépületbe zárták s egy ízben az a hir terjedt el Pesten, hogy kivégzik. Az álhirre, mint báró Vay Miklós említi, »Öt hét az Újépületben* cimü emlékiratában, nagy néptö— Március 15 A magyar nemzet nagy ünnepét Szekszárdon és az egész vármegyében | kegveletes módon ünnepelték meg. Szekszárdon a belvárosi templomban Fent Ferenc dr. belvárosi plébános nagymisét celebrált, amelyen az összes hatóságok és a tanuló ifjúság testületileg jelentek meg. A ref. és izr. templomban szintén tartottak isteni tisztelet keretében ünnepélyt. A polgári olvasókörben a vezetők társas lakomát rendeztek, amelyen Boda Vilmos, Nyitray Lajos, dr. Zsigmond F erenc, Schneider János, dr. Miskolczy Ágost és Franek János mondtak felköszöntőket. A főgimnázium önképzőkörében, a polgári fiú- és leányiskolában, az összes népiskolákban, a kath. körben, a ref. körben szintén tartottak hazafias ünnepélyeket. Azonkívül Bonyhádon, Pakson, Dunaföldváron, Kölesden, Tolnán, Hőgyészen, Szakoson, Fad- don, Őcsényben stb. tartottak a nagy nap emlékére hazafias, lelkes ünnepségeket.

Gyönkön az idén nagyarányokban {ünnepelték meg március idusát. Vasárnap a reform, templomban istentisztelet volt, melyen először szólalt meg a gyönki reformátusoknak a hírneves pécsi Angszter által készített gyönyörű uj orgonája. Az ünnepi beszédet Domby Béla lelkész tartotta. Az énekeket a gyönki protest, tanítók és a gyönki német-reformátusok polgári dalárdája adták elő. Az istenitiszteletre megjelentek az összes hivatalok, hatóságok, testületek, társulatok s tanáraikkal élükön a gym- nasiumi ifjúság. Az összes középületek és iskolák fellobogózva voltak. Hétfőn a fúvós népzenekar járta be az utcákat hazafias darabokat játszva. Este hét órakor a kaszinó nagytermében gyűlt össze a közönség, osztály különbség nélkül. Itt Miihl Sándor evang. lelkész ünnepi beszédet mondott, dr. Keck László ügyvéd pedig szavalt (Ábrányi Emil »Március 15 «) A magas színvonalon állott ünnepség a Hymnus éneklésével vette kezdetét s a Szózat éneklésével végződött; közben a zenekar a Kossuth nótát játszotta. Nyolc órakor 120 terítékű társasvacsora volt amelyre a németajkú polgárok közül is számosán megjelentek. Ezen dr. Noz- droviczky Ferenc közjegyző, kaszinói elnök, Telez Árpád kath. lelkész, dr. Kővágó Sándor járásbiró, dr. Mányoky Gyula. dr. Orbán Márton ügyvédek, Berky Frigyes irodatiszt és Heidt Henrik községibiró intézték beszédet a közönséghez. A gyönki negyvennyolcas honvédek közül a még életben levő három szabadságharcost a közönség megvendégelte és őket maga a járási főszolgabíró, br. Jeszenszky György köszöntötte fel. Gyönkön ez volt az első eset, hogy a kaszinó az iparosok s a nép bevonásával tartotta a márciusi nemzeti ünnepet. Hogy helyes dolog volt a népszabadság s a magyar demokrácia ünnepét együtt ülni a polgársággal, bizonyítja a köztetszés, az általános megelégedettség és a mindvégig uralkodott lelkes hangulat.

Kistengelic hazafias lakossága is megünnepelte márc. 15-ét. Délelőtt a községi iskolában nagy közönség jelenlétében, Karsay Sándor tanító méltatta szép szavakkal az ünnep jelentőségét, majd nagy gyönyörűséggel hallgatták

meg futott össze, de szerencsére nem volt igaz a rémhír. Bilkó hadbíró tényleg halálra akarta ítéltetni, de csak várfogságra ítélték teljesen ártatlanul, a miért francia műveket fordított magyarra.

Társalkodónőjével Kuftsteinba, majd Lai bachba vitték. 1856. julius 11-én Löwey Klárának öt évi fogsága letelt, őt hazabocsátották s a grófnő egyedül maradt börtönében. Kufsteinből ekkor Laibachba szállították s csak 1857 május 13-án, hat évi raboskodás után nyert kegyelmet. 1861-ben nagy lelkirázkódás érte, rokonának, Teleki László gróínak megrázó öngyilkossága által. Drezdába, majd Pá- risba költözött s ott halt meg 1862 október 23-án. Koporsója fölött Irányi Dániel tartott megható búcsúztatót.

De ezzel nincs kimerítve a szabadságharc nagy honleányainak száma. Nem hajol-e meg az egész nemzet a legnagyobb tisztelettel Damjanich hőslelkü özvegye, Csernovics Emília előtt, aki sohase megy ki olyankor a városba, a mikor tudja, hogy az udvar a fővárosban időzik.

— Hiszen ő még akkor gyermek volt — jegyeztem meg egyszen a nagyasszony előtt.

— - Kérem — felelte könybelábadt szemmel a nagyasszony — egy 18 éves ifjú már nem gyermek s neki tudnia kellett volna, hogy mit csinál.

A mikor megtudta, hogy Kossuth Ferenc miniszter lett, boldogan sóhajtott fel:

— Csakhogy ezt is megérhettem, most már bizom a haza függetlenségében.

3

a jelenvoltak Szabó Sándor, Wigand Mária, Bertalan János, Horváth Erzsébet, Mészáros János, Wajland György, Meszlényi József, Roz- man Mária és Wigand Konrád iskolás gyermekek szavalását, miközben Hoffmann Ádám, igaz- gató-tanitó vezetésével hazafias dalokat énekeltek. Majd a gyermekek zászlók alatt, a Kossuth nóta hangjai mellett, az utcákat járták be. Este a polgári Olvasókörben, ugyancsak volt ünnepség, mely a Hymnusz eléneklésével vette kezdetét. Majd Zsigmond Elemér, mint az Olvasókör elnöke, tartott szép megnyitó beszédet, mely után Rohoncy Lajos szavalta el a »Nemzeti dal«-t. Ezután Fogarassy Mihály tanító olvasta fel »Emlékezés 1848-ról* c. értekezését s Karsay Sándor tanító szavalta el »Március 15-én* c. ódát. Az ünnepség Kossuth-nóták éneklése közt ért véget. Az ünnepélyt társasvacsora követte.

— A honvédség köréből Dr. Zipser Jakab, szekszárdi állami főgimnáziumi tanár, tartalékos honvédhadnagyi rangjáról, védkőtelezettségének eleget téve, lemondott s őt a honvédség kötelékéből elbocsájtották.

— Halvacsora a kaszinóban A szekszárdi kaszinó szokásos márciusi halvacsoráját az idén folyó hó 24-én tartja meg.

— Előléptetés. A kereskedelmi minister Podhoránszky József volt szekszárdi áll. építészeti hivatali főnököt műszaki főtanácsossá léptette elő.

— Érdemkereszt átadás. A Klimes Antal községi főjegyző és megyebizottsági tagnak ő Felsége által adományozott arany érdemkeresztet Apponyi Géza gróf főispán, Hőgyészen a f. hó 28-án d. e. fél 11 órakor tartandó képviselőtestületi ülésen személyesen fogja a kitüntetettnek átnyújtani. Ünnepély után a hő- gyészi kaszinóban a kitüntetett községi főjegyző tiszteletére bankettet rendeznek. — Felkéretnek mindazok, akik e banketten résztvenni óhajtanak, hogy ebbeli szándékukat tájékozás végett dr. Baumgartner József hőgyészi ügyvéddel mint a helyi rendező bizottság tagjával f. hó 25-ig közölni szíveskedjenek.

— Áthelyezések a vasútnál 'Sehuszter Árpád máv. hivatalnok, árupénztárnok Szekszárd- ról a Budapest jobbparti üzletvezetőség területére Komáromba, Hiding Géza állomásfelvigyázó Bajáról Fuzinére, (iyorsok József állomásfelvigyázó Fuzinéről Nagydorogra, Latzó István állomásfelvigyázó Nagydorogról, Réti László hivatalnok Somogy-Szobbról Szekszárdra és végül Majorine Kázmér dijnok Szekszárdról a horvátországi Kőrös állomásra helyeztetett át.

— Képviselői beszámoló. Mádi Kovács János a paksi kerület képviselője a múlt hétfőn nagy közönség jelenlétében Pakson beszámolót tartott. Az önálló bankhoz való ragaszkodását fejezte ki a választók előtt.

— Rátkay László szókfoglalása. A Petőfi - Társaság folyó lió 14-én az Akadémia kistermében diszülést tartott, melyen Herceg Ferenc elnökölt. Ezen a gyűlésen tartotta meg székfoglalóját Rátkay László országgyűlési képviselő a „Petőfi és a nemzeti öntudat“ címen. Rátkay értekezésében azt a gondolatot fejtette ki, hogy Petőfiuek kellőképen való méltatásával a szabadságharcot is egészen más nézőpontból, költői nézőpontból látjuk. A költészet örök erejét látja abban, hogy a márciusi Petőfihez fűződnek, aki egyesítette magában a költőt, a honvédet és az elhaló hőst. A nemzeti öntudat — úgymond a felolvasó — virág, amelynek gyökere a nemzet önismerete. Az egyesre nézve ragaszkodás az egészhez: A hazaszeretet. A nemzeti öntudatnak Petőfi volt a legigazabb és legtermészetesebb lantosa. A gyönyörű, poetikus értekezést a hallgatóság viharos tapssal fogadta és Herceg Ferenc elnök melegen köszöntötte a társaság uj tiszteletbeli tagját, óhajtván, hogy térjen vissza első szerelméhez : az irodalomhoz és szerezzen mentül több dicsőséget önmagának és a Petöfi-Társa- ságnak.

— Eljegyzések. Rosos Jenő tamásii kir. járásbiró eljegyezte Schlichtherle Károly tabódi földbirtokos leányát Gizikét.

Herczog Dávid gabona kereskedő eljegyezte Kohn Malvin kisasszonyt Hőgyészről.

Deutsch Jenő eljegyezte Jusztus Mór hőgyészi szállótulajdonos leányát, Zsenkát.

— Állatszemlék. Mint már jeleztük, a tol- nanamegyei gazdasági egyesület ápril 18-ikán Szekszárdon, Nagydorogon, Tamásiban és Dombóváron, díjazással egybekötöt, járási állat- szemlét tart. A kitüntetett állatok a május 2-án Bonyhádon tartandó nagy díjazáson is versenyezhetnek.

— Jegyzőválasztás. A lemondás folytán megüresedett bedegi körjezői állásra a választás f. hó 15-én d. e. volt a községek lakosainak nagy érdeklődése mellett. Az állásra öt okleveles jegyző pályázott, de a közbizalom, a lakos-