Tolnavármegye, 1909 (19. évfolyam, 1-52. szám)
1909-03-07 / 10. szám
1909 március 7 TOLNAVAÜMEGYJS. ir.int összes elődei, kik 48-tól a mai napig házelnökök voltak, — bizonyára mostani párhuzamos szerepében, mint alvezér, mert mégis csak Kossuth az igazi vezér, a fővezér, szintén mesés leistungot fog produkálni. Már látjuk^ a jövő kabinetet: Justh miniszterelnök, Holló belügyminiszter, de az isten szerelmére, Batthyány Tivadart ki ne felejtsék. Ott van az O Felsége személye körüli miniszteri áilás, amelyet Zichy Aladár, aki Andrássyval tart s akinek szinten elég volt a koalíciós barátságból, bocsát rendelkezésre. Házelnöknek ajánljuk Polónyi Gézáiés szent lesz a békesség. Agyarkodás és terrorizmus uralkodnak és a józan higgadtság és megfontoltság, amelyet Kossuth és Andrássy annyi körültekintéssel és hazafias belátással • képviselnek, nem bir érvényesülni, hanem áldozatul esik. VÁRMEGYE — A központi választmány f. hó 4-ikén d. e. fél 11 órakor Simontsits Elemér alispán elnöklete alatt ülést tartott. Előadó : Dr. Percei Béla aljegyző. Jelen voltak : Fent Ferenc dr., Percei József Kurz Vilmos, Leopold Kornél, Örffy Lajos, Kramolin Gyula dr., Grünwald Lajos. A vármegye területén levő 6 választókerülethez tartozó községeket ez évben is csoportokra osztva, ezekben a választók névjegyzékét az 1910. évre ezúttal is több küldöttség fogja kiigazítani. E csoportok és az azokban működendő küldöttségek a következőleg alakitattak meg. A szekszárdi választókerületben : 1. Szek- szárdon : Szentkirályi Mihály dr. (elnök). Beöthy Károly, Leopold Kornél dr. Póttag: örffy Gyula dr. 2. Ocseny és Decs községekben: Duzs Dániel, Bús Lajos, Pécsvárady József. Póttagok : Jlorvát József és Kommandinyer Kálmán 3. Tolnán : Fekete Ágoston, Wittinger Sándor, Virányi Károly. Póttagok : Pd/>ay István és Horvát Ferenc. 4. Sárpilisen : Szabó Károly, Berényi Jenő, Babay Béla. Póttagok: Müller György, Molnár Dezső. 5. Bátaszéken : Riill Nándor, Tafner János, Erdős Gábor. Póttag: Part Adolf. A bonyhádi választókerületben. 1. Bony- hádon : Marhauser Imre, Szepessy Kálmán, Reit- berger István. Póttagok: Vámoss Ernő dr., Fleischmann Lipót. 2. Izményen: Schwetz Antal dr., Magyar Miklós, Streicher Benő. Póttagok : Szabii János és Cipóth Áron. 3. Kismányokon: Lovászy Gábor, Brogli József, Horráth Ernő. Póttagok : Dóczy József, Ugrósdy Aladár. 4. Dőrypatlanon: Rasglia Lajos, Horváth György, Wülinger Márton. Póttagok : Lunova János, Polónyi János. 5. Czikon : Müller János dr., Pirkner János, Gebauer József; póttag Linka Othmár. 6. Alsónánán: Szakács Imre, Kardos István, llelfenbein Dániel; póttag : Gáspár Endre. 7. Tevelen : Prikler Károly, dr. Láng Frigyes. Diczendy Pál; póttag: Péváld Vilmos. A paksi választókerületben : 1. Dunaföldváron : Pálfóldy Lajos, Pier er gall Nándor, Csigi István ; póttag: Günz Béla. 2. Bölcskén: Kurcz Béla, Forster Arthur, Decsy Béla: póttag : Szakács György. 3. Németkéren : Reich Sándor, Pamer Pál Jilling, Kenessey Vilmos; póttag : Gungl József. 4. Dunaszentgyörgyön: Jó Dömötör Károly, Parraqh Albert, Kátay Endre ; póttag: Széky Géza. 5. Pakson : Szeniczey Géza, Popovits Gyula, Rábinek Pál; póttag: Wolf Ferenc. A kölesdi választókerületben. 1. Kölesden: Sorok Dezső, Csiba Lajos, llesz Lajos, póttag: Bókus József. 2. Faddon: Megy ercsi Béla, Bauer N. és Zsiqmond Elemér: póttag; Pleszky Antal. 3. Varsádon: Vizsolyi Ákos, Linde Gyula, Óváry Ferenc; póttag : Várkonyi Imre. 4. Pálfa: Győré Pál, Laky László, Koncsics Elemér; póttag: Pesthy József. 5. Kétyen : Glöckner Béla, Hölczel Antal, Szeif Elemér ; póttag: Farkas György. A pincehelyi kerületben : 1. .Simontornyán : Bereczk István, Győré István. Oravszky László ; póttag : Ludvig József. 2. Miszlán : Bevárdy Lajos, Ruppert Henrik, Mechvart Rezső ; póttag : Schulteisz Henrik. 3. Hőgyészen : Klimes Antal. Téry Imre, Csukly Ignác; póttag Storkinger Vince. 4. Ozorán : Cholnoky Lajos, Braun Sándor! Parraghy Mihály ; póttag : Xiedermayer Gyula. 5. Tamásiban : Frühwirth Jenő dr., idősb. Tóth István, Molnár István: póttag: Németh Géza. A szakcsi kerületben : 1. Koppány szántón : Ueizner Béla, Bekö Elek, Szabó Zoltán ; póttagok : Günther László és Bertics Pál 2. Szakoson : Szabó Lajos Fehér Imre, Horváth László ; póttagok : Stockinger János és Laskó Dezső. Dombóváron : Jeszenszky Andor, . Ványek Béla, Illés Gyula • póttagok : Kiss Pál és Czéli Ferenc. A központi választmány jegyzőjének helyettesítésével Leopold Kornél dr. bízatott meg. A cigányügy rendezése. A következő sorokat kaptuk : Elcsodálkozva látom, hogy a cigányügy rendezését vonatos kimutatásokkal kezdiív Ismét „papiros-közigazgatás !“ Ha azt a pénzt, a mibe ez az eljárás kerülni fog, a cseudőrség szaporítására fordítanák, egyet, a legparányibbat sem tudtak megvalósítani. Éhelyett emelték az általuk 40 éven át átkosnak hirdetett közösügyek terheit — a kvótát. Az a színtiszta szabadelvű szellem, amely a függetlenségi párt politikai magatartását a múltban. nehéz időkben is keményen helyt állva, jellemezte, szintén eltűnt a közjogi programmal együtt, mert a párt nagyobb része retrográd irányzat felé hajlik es konok ellentete a párt egykori alapítója és ideális vezére : Irányi Dániel nemes törekvéseinek. Félszeg helyzetében még menthető lett volna a függetlenségi párt magatartása, ha az ország békéjére és konszolidáltságára való hivatkozással, nyílt beismeréssel, lemondva a meg- valósithatatíannak bizonyult programúiról, az ország dolgait más téren és más irányban segített volna előbbre vinni. De ezt nem tette, hanem a pártnak egy része folyton frondőrösködött a koalícióban levő többi pártok ellen. Ezeknek szemében Andrássy Gyula gróf volt a legnagyobb szálka. Ahová csak lépett — aknákat helyeztek útjába. Andrássy gerinccel bir, határozott, szókimondó férfiú. A nemzeti küzdelem alatt ő volt a legbátrabb, a legerősebb, a leghajthatatlanabb. Akik a mostani válságnak előidézői, a fondorlatoknak és ármánykodásoknak tervezői és vezetői, lefelé nagy hangon, zajosan tudnak lármázni, de mikor a tettek ideje következik, nem látni őket sehol. Ezek szövetkeztek Andrássy ellen, akinek a koalícióból s a kormányból való kilépése csak napok kérdése lehet. Andrássy távozása arra mindenesetre jó lesz, hogy megüresedik az egyik fontos miniszteri tárca és számos főispáni szék — de hogy valaki őt taj- sulyban és politikai szellemben pótolni tudja, bajosan hisszük, ha körültekintünk az agyar- kodó várományosok között. A bankkérdés most az ütköző pont. Kossuth Ferencet a függetlenségi párt detektivjei őrzik és figyelik éjjel-nappal, mert attól félnek, hogy Kossuth egy szép napon azzal a kijelentéssel fog előállani, — amit az ő becsületes és reális politikai magatartásától várni is lehet —• hogy bármennyire óhajtotta volna az önálló nemzeti bankot, annak megvalósításáról, az ország gazdasági helyzetére, nyugalmára és a királylyal való jó viszony fenmaradására való tekintettel, 1917-ig — mig a közös vámterület fennáll — le kell mondania. De olyan terrorizmus mutatkozik az önnálló bank leghangosabb propagálói részéről — mert a párt többsége ma is hűségesen követi Kossuthot — hogy még Kossuth sem fog ellentállhatni a pressziónak. — Justli Gyula, a pártatlan házelnök, akinek az aktiv politikától tulajdonképpen tartózkodni kellene, meggondolta magát és nem megy haza Tornyára kukoricát kapálni, amivel nem rég megfenyegette a hazát, hanem vastag doronggal a kezében ma^a áll a szenvedelmes pártmozgalom élére. Justh olyan rekordot ért el, mint házelnök az 5 páratlan erőszakoskodásaival és szómegvonásaival, — mint valami leckéztető iskolamester kezelte állandóan a házszabályokat és egy hét alatt több szónoktól vonta meg a szót, minő horribilis összeg az, amely évente az alkoholisták torkán át tűnik el a mélybe, ahelyett, hogy a boldogulás, a haladás eszközévé válnék ! Németországban kiszámították, hogy évente 44 márka jut e címen egy lakosra, ami nem kevesebb, mint 2500 millió márkát, vagyis két és fél milliárdot tesz ki évenként. A mi sokkal szegényebb hazánkban is rámegy az évi átlag legalább 35—40 koronára, ami — 17 millió lakost számítva csak — legkevesebb 5 — 000 millió koronának felel meg minden esztendőben! Kell-e súlyosabb érv az alkoholizmus gazdasági horderejének a bizonyítására ?! Pedig van még sok egyéb is! Ott vannak a zálogházi statisztikák: Münchenben pl. — ahol tudvalelőleg rendkívül isznak — csak 450,000 lakosa dacára 240.000 márkára rúgott a nyújtott zálogkölcsönök összege azon évben, amelyben a 2'/* millió lakost számláló, de józanabb Berlinben csak 4.180.000 márkát tett ki ezen összeg: tehát abszolúte is nagyobb volt relatíve pedig majdnem hatszor akkora! S még ékesebb bizonyíték azon körülmény, hogy e zálogkölcsönök legnagyobb részé a világhírű Salvator-sör tavaszi saisonjára esik. S ott a sok nyomor, pusztulás, mely az iszákosság nyomában fakad. Számtalan család, főleg szegényebb munkás család teljes szétzül- lése, feldúlt fészkéből kilökött koldusgyermekek százezrei hirdetik e métely romboló hatását. Egy dán statisztika szerint 25%, egy zürichi statisztika szerint pedig pláne 33%-a minden válóperek és hűtlen elhagyásoknak az iszákos- ság számláját terheli. Ezt terhelik a bűnügyi statisztikák is, melyek szerint mindennemű bűntetteknek 70—S0°/0-a az italtól felhevült állapotban lesz elkövetve. Különösen áll ez a testi épség ellen irányuló bűncselekményekre. A legtöbb szándékos emberölés korcsmázás, vagy pincézés közben történik; ivással járó búcsúk s más hason alkalmak ritkán zajlanak le véres verekedés, szurkálás nélkül; s hány könnyelmű, végzetes kimenetelű párbaj is az átmúlatott éjszaka mámoros gőzében fogamzik. S ott a sok emberélet, mely a kormányosok, vonalvezetők, sőt egyszerű kocsisok ittasságának esik áldozatul: ott a balesetek statisztikája'. — Mindez az antialkohotistáknak látszik igazat adni, aki'-; nem azt hirdetik, hogy keveset, hanem azt hogy egyáltalában, soha, sehol, senkinek és semmit sem szabad inni ! Közönséges méregnek mondják, melyhez hozzányúlni sem szabad! Helyes-e ez ? Kétségkívül sok hasznosat is művelnek e buzgó apostolok, főleg a már iszákossá vált egyének lehető megmentése körül, de merev tanításuk mégis olyan túlzás, mintha nem engednének tüzet rakni, nehogy tűzvész keletkezzék! Nézzük csak az alkohol hatását az emberi szervezetre. Tápértéke igaz hogy nincs, (legfeljebb a sörnek van 4— 5V,-nyi!) mert nem tartalmazza a szervezet felépítéséhez szükséges anyagokat, de a táplálkozásban mégsem értéktelen: mint fűszer, mely a gyomornedv elválasztását fokozza, igen előmozdítja (mérsékelt adagokban) a tápszerek célszerű kihasználását vagyis megemésztését. De, mint könnyen oxydálódo vagyis elégő anyag, a szervezet háztartásáben is hamar oxy- dálódik és ezzel kíméli és megmenti a szervezet állagának azon anyagait (főleg a zsírt és fehérnyét), melyek különben az életfolyamathoz szükséges napi 2200 kalória teimelhetésére áldozatul esnének. E jó hatása főleg sorvasztó, lázas betegségeknél lép világosan előtérbe s ezen, a szervezet belső munkaenergiáját fokozó hatása mellett a test hőmérsékát mégsem fokozza, hanem csökkenti. Kétségtelen értéket jelent az izomerő serkentésére is, amenyiben rövid tartamú eiőkifejtések intensitásának a fokozására nincs hatalmasabb és gyorsabban ható szerünk egy mérsékelt adag alkoholnál. A mérsékelt adagoknak a közérzetre gyakorolt jótékony hatását felesleges rajzolnom s ennek említésével nem tagadom a tulnagy adagok veszedelmét sem. A föveszedelem a megszokásban rejlik : a szervezet hamar hozzá törődik egy bizonyos mennyiséghez s azután egyre többet igényel azon hangulat előidézésére, amelyért hozzányúlunk. S ez a több, ami könnyen sokká növekedhetik. komoly bajok árnyait idézi elénk. Mert bar megihleti a fantáziát, élénkíti és ingerli a költő alkotóerejét és óvatos, gyengébb lelkekből is kiváltja az önfeledt, vakmerő bátorságot: egyben a rossz indulatokat is felébreszti és a komolyabb szellemi munka terén nem versenyezhet — mint izgató szer — a tea és kávéval, mely inkább a tudósok és gondolkodók itala, mig az alkohol csak a költők-, művészek- és katonáké, marad. Mértéktelenül élvezve előbb-utóbb tönkre teszi a gyomrot, szivet, májat, veséket, megtámadja a légzőszerveket is, ahol a tuberkulózissal igen meleg fegyverbarátságot tart fenn, de a legnagyobb rombolást az idegrendszerben végzi, ahol az idült alkohol mérgezés vagyis alkoholizmus ezerféle bajra, nem ritkán delirium tremens-re s a tébolydába vezet. S ha még csak önmagát döntené bajba az alkohilista! De tönkre teszi az utódokat is: a statisztika szerint az iszákosok 75°l0-a iszákos családokból származik és tömérdek hülye, eskóros és erkölcsi tébolyban szenvedő egyén hirdeti apja és ősei bűnét. Sőt egy könnyelmű apának eqyetlen egy, részeg fővel elkövetett meggondolatlansága elég, hogy az epilepsia végzetes örökségét rakja születendő gyermeke vállára 1 Szomorúan tanulságos a >Ibiké *4«na«-féle eset: ettől a XVIl-ik
