Tolnavármegye, 1909 (19. évfolyam, 1-52. szám)

1909-03-07 / 10. szám

KI­TOLNA VARMEGYE. 1909 március 7 ff egy csapással meg lenne oldva a kérdés. Nem kell sem összeírás, sem nyilvántartás, semmiféle irás. A csendőrök, ahol érik. fogják el a cigányokat és állítsák elő a szolgabirói hivatal­nak. Ott pedig minden kihallgatás nélkül zárják el őket 15 napra a toloncházba, ahol állam- költségen lesznek élelmezve. Nem kell sem csendőrségi tényvázlat, sem jegyzőkönyv, sem Ítélet. Ugyebár borzasztó gondolat: papírfogyasztás nélkül igy kínozni a cigányokat, talán felebbezési jogukra való figyelmeztetés nélkül? Hallatlan, de célravezető lenne, egy év alatt nem látnánk vándorcigányt, kiszöknének az országból, ha ez az eljárás lenne előírva. Ami pedig azt a kifogást illeti, hogy’ pénzért sem kapni elég csendőrt, arra is megfelelek. Elég, ha a járőrvezető csendőr, tessék minden csendőr mellé beosztani két katonát. Majd elbánnak akkor a cigányokkal! És hogy a csendőrök ráérjenek a cigányok után járni, kevesbíteni kell az őrsökön az Írásbeli munkát. Mire való az, hogy minden bűnesetről először megfogalmazzák a jelentést, akkor letisztázzák kétszer és egyet beküldenek a járásbíróságnak vagy ügyészségnek, egyet a szolgabiróságnak. .1 fáradt csendőrt kaliyrafiáixd terhelik!! írja le az őrparancsnok a jelentést sokszorosító tintával, az őrszolga pedig huzza le háromszor s ezalatt a csendőrök ráérnek cigányokat fogni; hogy azokkal hogyon kell elbánni, már megírtam. Azért a humanitás ellen nem kell véteni, a cigánynak mindegy, van-e irkafirka vagy nincs. .1 csendőrnek, szolgabirónak azonban nem mindegy és tessék elhinni, minél kevesebb írással (beiktatással, kivezetéssel, rovatozással, kimutatással) jár, annál több lesz a buzgóság. És erre van szükség, akkor lesz is eredmény. Ez az eljárás persze túlságosan egyszerű, azért nem is merem az illetékes körök figyelmébe ajánlani! A paks—szekcsöi Dunaszakasz szabályozása. — Mádi Kovács János Interpellációja. — A képviselőház szerdai ülésén Mádi Kovács János dr. a paksi kerület képviselője a kö­vetkező interpellációt intézte a földm. és pénz­ügyi miniszterekhez: T. ház! A paks—Baja— szekcsöi Dunaszakasz szabályozására szükséges­nek tartottam a t. földmivelésügyi minister ur figyelmét felhívni, miután e szakaszán a Duná­nak, dacára a már elvégzett szabályozási mun­kának, a mederben oly nagymérvű elfajulások, zátonyosodások észlelhetők, hogy évről-évre a hajózás nehezebbé válik, úgy hogy pl. 1907. és 1908. év őszén a csekély vízállás miatt a teheráruíorgalmat csak oiykép lehetett fentar- tani, hogy az uszályokat átrakodtatták, és igy is csak egyenként voltak képesek a vontató­gőzösök a gemenci szakaszon az uszályokat átszállítani, és kuriózumkép felemlítem, hogy az elmúlt év őszén, mikor a monitorokat az Aldunára küldték le, azok nem a maguk erejé­ből. hanem csak egy vontatógőzös segítségével tudtak a Duna ezen szakaszán átjutni. Ezen té­nyek éles ellentétben állnak a vízi beruházá­sokról szóló törvényjavaslat indokolásában fel­hozottakkal, mely szerint, vagyis az igen t. földmivelésügyi minister ur szerint ezen szaka­sza a Dunának a legszebb hajózási szakasz és hogy minő kedvezők a hajózási viszonyok, erre nézve azt állítja, hogy egy-egy gőzös 15—20 uszályt képes a Dunán felfelé vontatni. Mikent elmondtam, a tények épen az ellenkezőt bizo­nyítják. Továbbá épen zátonyosodás folytán ezen szakasz állandó fészkét képezi a jégtorló- dásoknak és ez által az árvíz egy 200.000 kát. hold kiterjedésű környéken fekvő mintegy 30 községnek körülbelül 100.000 lakosát állandó végromlással fenyegeti. Dacára annak, a mit a vizi beruházásokról szóló törvényjavaslat indokolásából felolvastam, előre kell bocsátanom azt, hogy a földmivelés­ügyi minister ur teljesen tisztában van azzal, hogy melyek azok a munkák, melyek ezen a szakaszon elvégezendők és el kell ismernem azt is, hogy ő mindenkor a legnagyobb kész­séggel igyekezett úgy a köz-, valamint a magán­érdeknek megfelelni. Sajnos azonban, a költ­ségvetés által rendelkezésére bocsátott összeg oly csekély, illetve ezen összeg oly sokfelé oszlik meg, hogy nem tudja mindazt megvaló­sítani, a mi szükséges volna, Ezen szakasz szabályozására 7,255.121 K 86 fillér van előirányozva, mely összeg azon­ban csak hosszú idő alatt, lehet, hogy két év­tized alatt lesz beépítve, és mindaddig ezen nagy környék és lakosai ki lesznek téve annak, hogy tél vagy kora tavasz idején tűzhelyük viz alá kerül, hogy aratásuk nem lesz, a mint az 1867-ben, 1876-ban, 1879-ben, 1891-ben és 1893- ban meg is történt Hogy azóta négy Ízben, 1899-ban, 1900-ban, 1902-ben és 1904-ben az árviz be nem következett, azt nem a szabályo­zási müveknek köszönhetik, hanem csak a jó J Istennek. Pedig ezen környék 1893 óta, vagyis az utolsó árviz óta, csaknem erejét meghaladó mó­don védekezett az árvizveszedelemmel szemben, a mit legjobban bizonyítanak a Duna mindkét partján végighúzódó hatalmas töltések, és az a körülmény is, hogy pl. az idén, az eddig észlelt és feljegyzett legnagyobb vizet mintegy 50 centi­méterrel meghaladó árral szemben is sikerült j magukat megvédeni. Hangsúlyoznom kell azon­ban, hogy csak ez ideig. Mert, hogy milyen a jelenlegi helyzet ott, azt az igen t. földmivelés- \ ügyi minister ur is nagyon jól tudja. Én magam leutaztam és végigjártam az egész vonalat. Mondhatom, hogy a milyen borzalmasan szép, j ép oly rettenetes is az a látvány, a mely az ember szeme elé tárul, és nem lehet elképzelni, j hogy mikép fogja egy esetleg bekövetkezendő - ár az ezen szakaszon összetorlódott jégtömeget 1 eltávolítani A jég már Bezdánnál, a három bajai átmetszésben, torlaszosan áll, a legna­gyobb jégtorlasz a bogyiszlói átmetszésben van. j Ezt megközelíteni nem tudtam es így ennek méreteit nem ismerem, de tudom, hogy ettől hat kilométerrel felfelé, a hivatalos meretek sze­4—6 méter vizszin alatti, 2—4 meter vizszin feletti jégtorlasz áll, ha pedig ezen torlasz a torlódás fészkétől hat kilométerrel folfele van, elképzelhető, milyenek lehetnek a meretek ma­gánál a torlasznál. (Igaz! Úgy van.) A vízfolyás a jég alatt csaknem a nullán áh, u°ty hogy azt mondhatjuk, hogy a meder­ben két-három méter mélységben és csak na­gyon keskeny szélességben van helye a víz­folyásnak, viszont a jég oly erősen be van ékelve a zátonyokban és a múlt hetek fagyos, hideg időjárás miatt úgy össze van fagyva, hog_\ ha a hirtelen olvadás következtében bekovetkezo áradás le fog zúdulni a környék lakóit egy tel­jes évre szerencsétlenné fogja tenni. Annál kevésbé lehet elképzelni azt, hogj ez a jégtorlasz simán elmehessen, mert a bo­gyiszlói átmetszéstől egészen Ercsiig 80—8o kilométer hosszú darabon áll a jég összetor­lódva és hogy azok is, kik a helyzetet nem is­merhetik, kellő képet alkothassanak maguknak, felemlítem azt, hogy az idén a Duna kétszer állott be, majdnom másfél hónapon keresztül állandóan zajlott és az összes jég csaknem a Duna forrásától, hozzászámítva a felső mellék­folyók jegét is, ezen szakaszon van össze­torlódva. Hogy ezen jég utólagos segítséggel emberi erővel eltávolittassék, az nem lehet lehetséges. Próbálták most is robbantással eltávolítani, de hogy mily eredménynyel, erre nézve elég ha felemlítem, hogy Bezdán alatt körülbelül két hé­tig folyton robbantottak s csak 700 métert jég­torlaszt voltak képesek eltávolítani. Az óriási költséghez képest es a három, négy, tizenkét kilométer hosszúságú jegtorlaszhoz képest ne­Xem akarom hosszasabban igénybe venni a t. ház figyelmét, !Halljuk! Halljuk!) bár so­kat lehetne erről a szomorú helyzetről beszélni, hanem áttérek felszólalásom tulajdonképeni tár­gyára, s tiszteletteljesen kérem az igen t. föld­mivelésügyi és pénzügyminister urat, úgy a magam, valamint azon környék szerencsétlen lakói nevében is : járjanak közbe és tegyék meg azokat az intézkedéseket, melyek ezen vidéket az évenkénti végromlástól megmenthetik. (Helyes­és balfelöl.) Ezen környék lakóinak vagyona a nemzet vagyona, az ő káruk a nemzet kára is. (Igaz ! Ugyran! Egy árviz sokkal több kárt okozhat, mint amennyiben ezen szakasz összes szabályo­zási munkája kerül. (Igaz! Ugyvan!) Szerény véleményem szerint a viziberuhá- zásokról szóló törvényjavaslatban az ezen sza­kasz szabályozására felvett 7,255.000 kor. elég sem lesz. Állításomat indokolom azzal a tény­nyel, hogy az idei vagy az ehhez képest sokkal kisebb jégtorlódások is a már, de csak részle­gesen elvégzett szabályozási müvekben oly nagy károkat okoznak, hogy azok helyreállítása majd­nem ugyanannyiba, sőt sokszor többe kerül, században élt iszákos csavargónőtől 1874-ig 834 egyénnek a leszármazása volt okmányilag kimutatható, kik közöl 709-nek életviszonyai felől pontos adatokat is-be lehet szerezni ; e 709 leszármazó között 106 törvénytelen gyermek, 181 prostituált, 142 koldus, 64 szegényházi lakos, 76 bűntettes, 7 rablógyilkos volt található és ezen család, a kutatás tárgyát képezett 134 év leforgása alatt börtön-, kórház- és szegény­házi tartásdijak, valamint az okozott megkáro­sítások révén, kerek 250000 font sterlingbe azaz hat millió koronájba került az angol állam és társadalomnak 1 A gyermekek s bennök az em­beriség jövője érdekében áll tehát főleg, hogy a szeszes italok élvezete józan korlátok közé szorittassék. Erre tanit a gyermekhalandóság statisztikája, mely azt a legiszákosabb vedéken a legnagyobbnak mutatja és az iskolai taneredmé­nyek statisztikája is, mely szerint a szeszes italokban nem részesülő gyermekek között 35% a jó, 8% a középszerű és csak 17°/o a rossz tan- eredményü tanuló, mig az alkoholban rendsze­resen részesülő gyermekeknél megfordított az arány és csak 15°/o jó, 40°, o közepes és 45% rossz tanulót mutat. Iparkodjunk tehát főleg az ifjúság fogékony lelkét győzni meg, hogy midőn kiütjük kezéből^ a méregpoharat ne az éretteb kornak szűkkeblű nagyképűségét lássa ebben, hanem értse meg, hogy az emberiségnek az ö ifjú vállaikon nyugvó jövőjét szebbé, jobbá és boldogabbá tenni kívánó törekvés ez csupán, mely a szenvedések egyik forrását szeretné, ha nem is teljesen elapasztani, de fegyelmezettebben irányítani. Ehhez a küzdelemhez toborozzuk az ifjúságot önkénytes csapatnak és ezzel ránevel­hetjük a kifejlett kor mértékletességére is. Tőlük függ, melyik irányba akarják fordítani az em­beriség jövőjének a hajóját, s hogy e helyes irányt meglássák, vessenek velünk még egy i pillantást arra, mi esik balra és mi jobbra az utunktól. Az alkohol jó és rossz tulajdonságai állan­dóan ingadozásban tartják az igazság mérlegét. Ez épugy áll az emberiség, mint az egyén szem­pontjából. A történelmi jelentőségű rombolások mellett, amelyekért felelős, ott ragyognak a má­moros lelkesedés hőstettei is. A részegségbe : fulladt Babylon és Ninive romjai közül büszkén | törnek a magasba egyes oszlopok, mint a fel- hevült fantazia alkotóerejének hatalmas emlék- ! kövei és a részeg *landsknechtek< garázdálkodá­sát rég elfeledtették velünk az alkoholista Rem­brandt örökéletü remekművei. És a jelenkort tekintve, a túlzsúfolt korházak, tébolydák és börtönökkel az alkohol hatalmas gyógyereje, indirekt tápértéke és izomserkentő, ostorszerii hatása áll szemben, amit erőszakolt theoriákkal lebunkózni akarni — nevetséges kísérlet. Az iszákos ember mogorva arca és anyagi romlá­sáért pedig kárpótolhat a szesz általános és fontos közgazdasági szerepe és a szedőleanyok és szüretelő gazda derűs mosolygó arca is, mint a szegényebb nép egy nem megvetendő keresetforrásának és egy jövedelmező gazdasági i ágnak hű kifejezője! Nem kell minden buza- \ termő földön szőllőnek zöldelni s nem kell minden szöllöfürtnek borrá válnia: fogyaszthat­juk a szállót is, sem a termelő zsebe, sem a fogyasztó egészsége nem fogja megbánni. Szó­val semmi ok sincs arra, hogy az antialkoho­listák túlzott nótáját fújva kiirtsuk az alkoholt a világból; az alkolista szenvedély, sőt az iszá­kos hajlamok ellen is küzdeni okos és szükséges; de élvezeti cikkeink sorából ép oly kevéssé keli azt kitörülnünk, mint gyógyszereink lajstromá­ból. Az idegorvosnak van jogcíme, hogy mel­lőzze, de a belgyógyászatnak nincs, legalább is nincs, mai biochemiai ismereteink birtokában. Egy területe van csupán az emberiségnek, me­lyet az alkoholnak még csak könnyű harmatá­tól is féltékenyen óvni kell és ez a gyermek és a serdülő ifjúság virágos kertje 1 E kertben az önuralom virágát termeljük ellenméreg gyanánt, mely a fokozódó kultúrával karöltve szállhat síkra a veszedelem ellen. Mert legyünk tisztába vele: az álkohólismus - - végeredményében — kizárólag a magasabb kultúra kérdése 1 Emeljük fel a nép szellemi és erkölcsi színvonalát, a műveltségét úgy, hogy hedonikája többet kíván­jon mint a szesz buta mámorát; és teremtsünk számára olyan gazdasági helyzetet, mely képesíti őt arra, hogy természetes és jogosult élvezet- szomjuságát nemcsak e legolcsóbb módon — a pálinka ivássul — olthassa, hanem nemesebb élvezeti igényeket is kielégíthessen : úgy foko­zatosan magától fog kipusztulni e csúnya szen­vedély. Én egy pillanatig sem kételkedem, hogyha reményteljes ifjúságunk s annak későbbi, egyre tökéletesbedő utódai a kultúrával szövetkeznek : e kettős szövetség diadalmasan fogja a távol jövőben megvívni az emberiség nagy harcát és felfogja szabadítani a társadalmat az alkoholiz­mus kegyetlen zsarnoksága alól, amely külön­ben nálunk, Magyarországon (általában véve) amúgy sem olyan elviselhetetlen, mint másutt 1 S ha majd végbement az emberiség e fel - szabadulása, akkor épen és főleg a legegyszerűbb és legszegényebb hajlékok jutnak óriási lépéssel közelebb a zavartalan családi boldogsághoz 1

Next

/
Thumbnails
Contents