Tolnavármegye, 1909 (19. évfolyam, 1-52. szám)
1909-12-26 / 52. szám
1909 december 26 TOLNAVARMEGifc. 3 — Elposvinyosodás. Siralmasabb, szánalmasabb és szégyenletesebb képe még alig volt az ország politikai helyzetének, mint ma van. A kilenc hónap óta tartó válság alatt az örökös tanácskozások, kigondolások és honmentési kísérletek dacára a kormány képtelennek és tehe tétlennek bizonyult úgy fölfelé, mint lefelé valamilyen kedvező döntést provokálni és a szó szoros értelmében általános elposványosodás, politikai marazmus kiséri a kormány szánalmas vergődését. — Akcióképessége mindeD irányban csődöt mondott. Látszik, hogy amikor nem jelszavakra, hanem tettekre és cselekvésre van szükség, megbénul a kormány. Először teljesen elrontotta a nemzet és a korona között fennálló viszonyt. — Kilenc hónapon át folytak a bécsi zarándokolások, de minden pozitív haszon és eredmény nélkül. Tehát fölfelé teljesen imposszi- bilisek. Azonban lefelé is egészen igy jártak. — .4 nagy nemzeti koalíció és a helyébe lépett kooperáció szét van robbanva, meg van buk^a. Az egymás mellett haladó és együtt küzdő pártok most egymás ellen sorakoznak gyülölséggel, elkesere- , déssel és szenvedelemmel. Számszerint valahogy megvolna a kormánynak a kooperáló pártok segítségével a többsége, azonban a parlamentben nyilvános ülésen nagy többséggel leszavalzák, kisebbségben maradt és az ellenzék jutott tekintélyes győzelemhez. Ez különben természetes, amikor a Kossuth párt miniszterei és vezérei: Kossuth és [ Apponyi maguk sem tudják mit csináljanak, hová j szavazzanak, maguk sem foglalnak állást, mint vezérek és a szavazás elől a folyosókra menekül | nek. Erre még nem volt példa a parlament életében, hogy a miniszterek fontos kérdések elől kitérjenek és ne szavazzanak se igennel.se nemmel. Az sem utolsó dolog, hogy ugyanezen két miniszter és két pártvezér az indemnitás ügyében saját pártjuk előtt kétféle álláspontot képviselnek. Ilyen ellentétes felfogás és vezérlet mellett érthető, hogy nem tudták saját hatalmas pártjukat együtt tar tani és hogy maguk maradtak kisebbségben. Vagy mit szóljunk a nagy Wekerle példátlan hamiskodásához. Mindaz, amit az utolsó ülésen a bank kérdésben mondott, megdönthetetlenül igaz és komoly figyelmet érdemel. Igaz, hogy az önálló bank ellen tárgyi nehézségek és aggodalmak vannak — a király ellenzésén kívül — és pedig a hitelnyújtás biztonsága és annak előfeltételét képező valuta jósága tekintetében. Wekerle érvelése hatalmas volt és annak igaz sága elől elzárkózni nem lehet. Azonban a politikai tisztességgel, a miniszterelnöki állással járó nagy kötelességekkel és az ország közjavával összeegyeztethető-e, hogy a miniszterelnök a tizenkettedik óra utolsó perceiben emeli csak fel tiltakozó szavát és mondja el nagy tudásából merített észrevételeit. — Hisz már több, mint egy év óta a bankkérdés az ütköző pontja a magyar politikának. — És mit tett ezalatt Wekerle ? Hallgatott. Az ő mázsás érveit elrejtette a nyilvánosság előtt és engedte az önálló bankosok akcióját lavinaszerű sebességgel megnőni. Annál a nagy súlynál fogva, melyet Wekerle szavai ebben a kérdésben kép viselnek, megakadályozhatta volna a bankosok agitációjának sikerét és megmenthette volna az országot a mai válságtól, ha nem féltette volna a nemzeti kormány népszerűségét, ha a maga meg gyöződését nyíltan és férfiasait feltárta volna az ország előtt, ha nem lett volna meg benne a koalíciós kormány nagy hibája: az őszinteség hiánya. .4 folytonos taktikázással, mesterkedéssel, a jóhiszemű függetlenségiek félrevezetésével, a nemzet szabad rendelkezési jogának folytonos hirdetésével addig mesterkedtek és taktikáztak, mig ezzel a fondorlatos maguktartásukkal kátyúba vitték az országot. És most előttünk az ex-lex, a nagy kavarodás, a nagy felfordulás, nyakunkon az abszolutizmus réme. Minket magyarokat nemcsak ellenségeink üldöznek, hanem a végzet is ellenünk van. — Nemzetünk jobb sorsra volna érdemes. Szomorú, hogy mennyi igaztalan támadást intéznek ellene felülről és alulról egyaránt. Előfizetési felhivás! 1910. évi január hó 1-óvel uj előfizetést nyitunk lapunkra. Azon t. előfizetőinket, kiknek előfizetésök lejár, — felkérjük, hogy az előfizetéseket mielőbb megújítani szíveskedjenek, hogy a lap szétküldésében fen- akadás ne történjék. Előfizetési feltételek : Eg-ész évre ... 12 korona. Fél • • . 6 Negyed évre . 5 Hazafias tisztelettel A „TOLNAVÁRMEGYE“ politikai hetilap kiadóhivatala. — Tisztelt olvasóinknak boldog karácsonyi ünnepeket kivánunk. HÍREK — Személyi hirek. Gróf Apponyi Géza vbt. tanácsos, főispán téli tartózkodásra Bécsbe utazott. — A képviselőházból. Szabó Károly szekszárdi kerületi országgy. képviselőt beválasztották a képviselőház közoktatásügyi bizottságába. — Államvizsga. Ifj. Perczel Dezső megyei közigazgatási gyakornok a budapesti tudomány- egyetemen a múlt héten kitűnő sikerrel tette le az államtudományi államvizsgát. — Helyettesítések. Gróf Apponyi Géza főispán a lapunkban már jelzett alispáni előterjesztés szerint a főorvosi állásra dr. Drágíts Imre tb. főorvost, a járásorvosi állásra dr. Kra- molin Gyula törvényszéki orvost és a tiszti ügyészi állásra dr. örffy Gyula tb. ügyészt helyettesítette, akik már letették az esküt az alispán kezébe. — Az egyházmegyéből- A megyéspüspök Szilvek Lajos dr. kanonokot a pécsi főgimnáziumhoz püspöki biztossá, Rausz Alajos cikói plébánost a bonyhádi esperesi kerület jegyzőjévé és Beck Lajos nagybicsérdi plébánost a Keresztény szeretet gyermekvédő műve orsz. szervezetének pécsegyházmegyei képviselőjévé nevezte ki. — Képviselői beszámoló. Rátkay László országgyűlési képviselő kerülete számos községében beszámoló beszédet tartott, amelyben kifejtette álláspontját és okait, bogy miért csatlakozott a JusZ/i-párthoz. Emelt fővel és nyugodt öntudattal — úgymond — jelent meg választói körében, miután hü maradt elveihez, adott szavához és programújához, amelyhez ragaszkodik. Nem támadja Kossuth Ferencet, mert nem tartja ildomosnak, hogy aki évtizedeken át vezére volt, pellengérre állittassék, de ő a maga álláspontjához, a függetlenségi eszméhez hűtlen nem lesz soha. A választók helyesléssel fogadták fejtegetéseit és bizalmat szavaztak Rátkaynak és Justhnak. — Kirendelés. A szekszárdi m. kir. pénzügyigazgatóság Gauser Mihály dunaföldvári adóhivatali ellenőrt a paksi m. kir. adóhivatalhoz szolgálattételre rendelte ki. — Tömeges áthelyezés egy honvédezredhez. A pécsi 19-ik honvéd gyalogezredhez egyszerre 52 (ötvenkét) tartalékos hadnagyot helyeztek át a közös hadseregből. Ezt az 52 szál derék közös hadseregbeli tisztet nem kevesebb, mint 30 ezredből válogatták ki és velők a pécsi honvéd gyalogezred tartalékos hadnagyi álloí mánya csaknem teljesen megújul. Az áthelye- zettek között van • Pap József, Sas Ferenc, Szegedy György, Naschite Ármin, Parraghy Vilmos, Schwimmer Béla, Szabó Kálmán, Nyitray Lajos, Biber Mátyás, Ceingel Ödön, liischite Henrik. — A pécsi ügyvédi kamara az elhunyt Totth Ödön szekszárdi ügyvéd irodája részére gondnokul Bognár Albert szekszárdi ügyvédet rendelte ki. volt látni mindenütt a törvényt, a félremagyaráz- hatlau törvényt. Felvettem egy maroknyi port, kimostam a vizben, ami eltávolitandó s a megmaradt részt mikroszkopiumom alá tettem. Oh, mily elragadó, mily gyönyörű volt ez is, mert ezeknek a porszemeknek alakulásában is megvolt mindenütt a törvény. — Ma már ez sem maradt fönn számomra. Hiába nézem a holdat, nem látom, egy világos foltot látok a helyén. Az atomokat is hiába keresem a górcsövem alatt, gyönge a szemem, nem vizsgálhatom többé. Ennek is vége, — ezzel is kevesebb van, ami az élethez kössön. Az utolsó évben már mutatkoznak az agg- ság jelei. Elméje, lánglelke a régi, hazaszeretete, aggódó gondossága változatlan, de a test görnyed már az idő súlya alatt, a halál fullajtárjai, a betegségek, a gyöngülés már bekövetkezett. Január 17-én a Piccolo ogyik római táv- j irata jelenti, hogy erős tüdőhurutban betegedett meg. Január 25-én azonban már egy Helfyhez intézett levélben kijelenti, hogy egészsége any- j nyira helyreállott, hogy munkáját rövid időn megkezdheti. Január 31-én gyönge láz gyötri az aggas tyánt, kezelő orvosa azonban nem tulajdonit na- j gyobb fontosságot ennek a dolognak, mert a kormányzó a láz dacára is tennjár. A nagy aggastyán csakugyan jobban érezte magát, ismét hozzáfogott mindennapi munkájához. Azok a híresztelések, mintha az influenza a sze- mevilágától fosztotta volna meg, hála Istennek, nem voltak igazak s a kormányzó újra dologhoz látott. A régi érdeklődéssel olvasta a magyar hírlapokat. Március 4-én azonban, amikor ezer és ezer ajak kiáltotta nevét, ezernyi ezer magyar szívből szállott buzgó ima az egek urához, hogy a haza atyját a mi dicsőségünkre még sokáig megtartsa, egy rémes hir kelt szárnyra s rövid időn visszhangzott az egész országban: Kossuth nagy- beteg. A táviratok, sajnos, igazat adtak a híresztelésnek. Ferenc fiát a beteg ágyához hívták s habár közvetlen veszélyt nem is látnak, a helyzet aggasztóan komoly. Mindenki igyekszik biztosan tudni, aggódó hangok kérdezősködnek a szerkesztőségekben. — Hogyan szolgál a Kossuth egészsége ? A táyiratok megnyugtató hangon szólanak, de egyre baljóslatubb ez a megnyugtatás. A kormányzó valamivel jobban van, távirja orvosa március 6-án, emésztési és vérkeringési zavarai azonban szükségessé teszik a leggondosabb ápolást és az állandó gyógykezelést. Hetedikén veselob áll be s gyönge láz kínozza a beteget. A reménység utolsó szikrája is kialszik s az egész ország szorongó ssivvel várja kétkedve, reménykedve az uj híreket. És elérkezik az a rettegett perc, amikor a század legnagyobb férfia utolsót sóhajt, amikor örökre lehunyja szemét. — Ha egy ujjam felemelésével elriaszthatnám magamtól a kaszás vendéget, föl nem emelném azt az ujjat, mondta nem régen, s amikor vendége a hosszú életről beszélt, hozzátette: — Nem jó barátom nekem az, aki hosszú életet kiván, én várom a halált, mert az véget vet minden szenvedésnek. Remélem, ön nem ki ván nekem még hosszabb életet s vele több szenvedést. — Én nem szólok egy szót sem — válaszolt a kérdezett — de amit érzek, az az én dolgom. — Akkor ön nem jó barátom. — Ilyen tekintetben ellensége a kormányzó urnák az egész ország! Most már kibékült ezekkel az ellenségeivel is. Nagy, nemes lelke megtért az Alkotóhoz, sírján meg kihajt a halhatatlanság babérfája. Tüdőbetegségek, hurutok, szamár- köhögés, skrofulozis, influenza «Aj* ellen számtalan tanár és orvos által naponta ajánlva J*> Minthogy értéktelen utánzatokat is kínálnak, kérjen mindenkor „Koche~ eredeti CMatcelást F. Hoffmann-La Hoch« A Cie Wien, 111/1. „Roche“ Kapftato orvosi rendeletre a gyógyszertárat baa 1 1 1 Ara üvegenként d.— korona. 111
