Tolnavármegye, 1909 (19. évfolyam, 1-52. szám)
1909-12-12 / 50. szám
1909 december 12 TOLNAVARÄLECYJü 3 — A pécsi kereskedelmi és iparkamra pár hét előtt felirt a vasúti menetsebesség javítása érdekében a kereskedelmi miniszterhez, ahol a kérelemnek lehető rövid időn belül való teljesítését megígérték. Ezt a tényt ma lapunkban közöltük és erre a K—k azt írja, hogy ennek semmi alapja sincs. Nem tudjuk, honnét veszi az értesüléseit, hogy ilyen kategorikus dementire vállalkozik. Mi azonban közlésünket változatlanul fentart- juk, mert azt közvetlenül a legilletékesebb helyről kaptuk. — Előléptetés. Az igazságügyi miniszter Engelmann Frigyes gyönki kir. járásbirósági telekkönyvvezetőt a IX-ik rangosztályba léptette elő. — Pénztárvizsgálat. Glöckner Gyula m. kir. állami munkásbiztositási hivatali számtanácsos, 8 napon keresztül vizsgálta meg a szekszárdi kér. munkásbiztositó pénztárt. Miután a pénztárt teljesen rendben találta, elismerését fejezte ki Mehrwerth Ferenc kir, kereskedelmi tanácsosnak mint a pénztár elnökének és a tisztikarnak. — A sióberki társulat. Darányi Ignác földmivelésügyi miniszter f. é. 109.136 sz. a kelt elhatározásával Fiáth Pál báró, a sióberki társulat miniszteri biztosa mellé, az 1885. évi XXIII. t.-c. 124. szakasza értelmében alakított véleményező bizottságba Bölöny Ödön felügyelőt, dombóvári lakost, taggá nevezte ki. — Adományok a szekszárdi népkonyhára. A népkonyhára adakoztak : Molnár-féle nyomda r.-t. személyzete által rendezett Kabaret-estély jövedelméből 15 korona, gróf Zichy Gyula pécsi püspök 200 korona, özv. Boross Gyuláné Szek- szárd 2 fogás vöröshagyma, egy zsák burgonya, egy oldal szalonna. Leopold Sándor Szekszárd 400 fej káposzta, ifj. Leopold Lajos Ózsák p.-ta 300 fej káposzta. — Ezen kegyes adományokat számos szegényeink nevében hálás köszönettel nyugtatom. Bczerédj Pál sk. — Nagylelkű hagyomány. Dr. Stern Adolf bonyhádi születésű bécsi ügyvéd, aki folyó évi október hó 17-én halt el Bécsben, a bonyhádi szegényeknek felekezeti különbség nélkül 5000 koronát hagyományozott. — A posta köréből. Bikácson a posta- mesteri állásra pályázat van hirdetve. — Utsegely. A kereskedelmi miniszter a vármegye közgyűlése által Mórágy község számára utfentartásért megszavazott 500 korona segélyt jóváhagyta és az összeget utalványozta. — A sárbogárd -bátaszóki vonal menetrendjének javítása. A kereskedelmi miniszter a Máv. igazgatóságához dec. 6-iki kelettel a következő rendeletet intézte: A sárbogárd— bátaszéki vonal menetrendjének az érdekeltség által évek óta kért javítását szükségesnek találván, miután a rétszilas—szekszárdi vonal megerősítése folytán az arra eredetileg engedélyezett 30 km. sebességnek 40 kmre való felemelését a m. kir. vasúti és hajózási főfelügyelőség f. évi nov. hó 23-án 14895. sz. alatt már saját hatáskörében engedélyezte, az 1910. évi január hó 1-től kezdődőleg következő menetrend változások végrehajtását helyeztem az érdekeltségnek kilátásba: A 4001. sz. vonat Bátaszékről reggel 7 óra 1 perckor indítandó, Sárbogárdra d. e. 10 óra 6 perckor érkezik, hol csatlakozást fog nyerni a fiumei 1005. sz. gyorsvonathoz. A 4201. sz. vonat Dombóvárról éjjel 3 óra 55 perckor indítandó és Bátaszékre reggel 6 óra 51 perckor fog érkezni és itt csatlakozik a 4001. sz. vonathoz. — A 4004. sz. vonat Sár- bogárdról este 6 óra 2 perckor indulva Szek- szárdra este 8 óra 21 perckor behozandó és 10 percnyi tartózkodás után 8 óra 31 perckor indulva Bátaszékre este 9 óra 15 perckor érkeznék. Utasítom az Igazgatóságot, hogy a részletes menetrend tervezetet haladéktalanul dolgozza ki és a f. évi november hó 20-án 88916. sz. alatt kelt rendeletemmel beadott (kérvénnyel együtt terjessze elém még oly időben, hogy a fentebb irt menetrend módosítások 1910. évi január hó 1-én életbe léptethetők legyenek. A miniszter e rendeletet Tolnavármegye köz- igazgatási bizottságának leküldötte s az épen a közigazgatási bizottság csütörtöki ülésének napján érkezett Szekszárdra, amikor is nyomban letárgyaltatván, örvendetes tudomásul vétetett. — Esküvők. Bakó Antal szekszárdi ügyvédi írnok vasárnap d. u. esküdött örök hűséget özv. Bltlgákg Józsefné nevelt leányának : Kriszt Józsának. — Csendőrségi laktanya Szekszárdon. A honvédelmi miniszter érdemleges választ adott Szekszárd r. t. város azon kérelmére, amely a csendőrségi laktanya építésével foglalkozik. A kincstár hajlandó megfizetni lakbérül az építési költségek 7“-át azon kikötéssel, hogy az nem tesz ki többet, mint amennyit a miniszter elé terjesztett költségvetés előirányoz. Ezen előirányzott összeg nem haladja meg a 130 ezer koronát s igy a csendőrség alig 9 ezer korona évi bérért, szép, tágas, a higiénikus követelményeknek megfelelő palotához jut. Ez az uj, szép épülete Szekszárdnak a Wosinsky Mór utcában levő Augusz-féle üres kertben fog felépittetni. — Gondnokság. A szekszárdi kir. törvényszék Haggó János alsónyéki, Müller Jakab mórágyi és Németh Rozália faddi lakosokat gondnokság alá helyezte. Azt beszélik az utazók a Markezas szigeti bennszülöttekről, hogy azoknak tätovirozott bőre azt a csalódást kelti, mintha finoman, művészettel mintázott trikóba volnának bújva. íme a csalfa ember, hogy elváltoztatja még a saját testét is. Tagadhatatlan, hogy a ruha, az öltözet fejlesztésében nagy szerepe van a föltűnni, tetszeni akarásnak. S igy természetesen az esztétikai érzéknek. Mennyi a tetszetős változatosság ! Hogy soha, egyetlen népnél sem hiányzik az az ékszer ! Egy kagylót, csigát tesz magára dísznek a legutolsó maláji fiú is s egy nikkel óraláncom nekem is van. S van nép és éppen a legutolsóbb műveltségüek között, akiknél minden gondolat és munka célja a minél nagyobb cicoma. Rettenetes ott a feltűnésben való vetélkedés, sokkal nagyobb, mint nálunk Pesten, pedig az nagy szó. Bizony közülök sok sokkal nagyobb luxust űz, mint a kulturemberek. Hiszen még olyan is akad közöttük, aki minden vagyonát a testén hordja. De mi u ás emberek laknak például Brazíliában. Akik egy bizonyos fa kérgét egészben lehúzzák úgy, mint a gyermek a fűzfa kérgét a sip készítésnél, embernagysághoz illő darabokra metélik s aztán két lyukat vágnak bele a karok tájékán és kész a ruha ! Azok a pazarlás, a fényűzés emberei, ezek meg az egyszerűség eszményképei. Megpróbálták sokszor az arc vonásaiból következtetni az értelemre, szívre, jellemre. Hogyne, mikor még a ruha is beszél. Ki tagadná, hogy sok ruháról le lehet olvasni viselőjének állását, korát, rangját, gazdagságát. Van kiabáló s van hallgató ruha. De van hazug ruha is, mint ahogy hazug szó. Az ember a ruhájával is arra törekszik — amint előbb meséltem Schopenhauer szerint — hogy az egyéniségét juttassa kifejezésre, érvényre. Hadd lássák csak az emberek, hova tartozik, aki viseli. Hadd legyen fényes, csillogó, vagy nemesen egyszerű az a ruha, de mindez nem kis mértékben azért, hogy aki viseli, tetsző, szimpatikus legyen. Nemes, jó vagy hasznos tulajdonságok tükröztetésével tegye boldoggá a gazdát a ruha. Milyen büszke az ember a ruhájára. Iste- j nem milyen büszkén jelenik meg uniformisban a ■ kezdő, hacsak nem — rabruha. S milyen hatásf I lehet elérni a szép ruhával. Varázsát persze a s másik nem érzi jobban. Furcsa, de igaz, amit most mondok. Sajátos, mosolygásra fakasztó, ösztönszerü vágy hajtotta í s még hajtja most is az embert, hogy a belső életet, már mint a hatalmat, a rangot nyilván láthatóvá, könnyen megtudhatóvá tegye — a ruhája által. Mert ha a ruha rangos, hatalmat mutató, akkor természetesen rajta keresztül — legnaivabb korunkban legalább igy volt — kö- ; vetkeztetjük, hogy viselője észbeli nagyság vagy ; legalább is anyagi erő. Sirofín emeli az étvágyat és a testsúlyt, megszünteti a ■ *' köhögést, váladékot, éjjeli izadást. — Tüdőbetegségek, hurutok, szamár- köhögés, skrofulozis, influenza ellen számtalan tanár és orvos által naponta ajánlva Minthogy értéktelen utánzatokat is kínálnak, kérjen mindenkor „Boche* eredeti eeemagoliet. F. Hoffinaan-La Roche * Cie Wien, 111/1. — Színészet. Szerdán kezdte meg Fehér Vilmos, a megye területére kinevezett színigazgató társulatával néhány hétre terjedő előadásainak sorozatát. Bemutatóul a „Dollárkirálynő“ cimü operett került előadásra szép számú közönség jelenlétében. A címszerepet Kállay Kornélia játszotta, ki kellemes hangjával tetszést aratott, méltó partnere volt Fehér Vilmos igazgató, ki természetes és élénk játékával vonta magára a közönség figyelmét. A többi főbb szerepekben Erdei Flóra és Szalókg Szidi, nemkülönben Kispálfi János és Vass Jenő tűntek ki. Kispál- ftné Etel a gazdaasszony szerepében jó és mulattató alakítást nyújtott. — Csütörtökön Bernstein nagyhatású színmüve: „Izrael“ került színre. Ha tekintetbe vesszük, hogy a darabban előforduló főbb szerepek mily nagy és nehéz feladatot rónak szereplőikre, úgy a darab előadását a körülményekhez képest elég sikerültnek mondhatjuk. Az egyedüli női szerepet Fehérné Rónai Erzsi hellvel-közzel kellő drámai technikával, ugyanezt mondhatjuk Bakó Lajosról, ki egyes jeleneteket elég hathatósan adott elő. Jó volt Kertész Lajos a zsidó bankár — és Kispálfi a szerzetes szerepében. — Péntek este „A végrehajtó“ cimü bohózaton szép számú közönség mulatott. — Választások. A Simontornyán üresedésben volt segédjegyzői állásra Math Henrik, — Írnokká pedig Sajtos Dénes választattak meg. — Egyházmegyei hírek. Gróf Zichy Gyula pécsi megyéspüspök Magyar Miklós závodi kér. esperes-plébánost Baranya-Lánycsókra nevezte ki plébánossá. Helyébe a völgy ségi esperesi kerület esperesévé Prikler Károly teveli plébánost nevezte ki a püspök. — Magyar Miklós a völgységi esperesi kerületben tovább, mint 22 évig plébá- nokoskodott. Lengyelen 7 évig és Závodon már 15 éve lelkipásztorkodik mindenkitől szeretve s tisztelve és csak az a körülmény késztette távozásra, hogy pár évvel előbb eltört lábával he- gyes-völgyes községeiben már-már túlfeszített erővel volt csak képes terhes kötelezettségének eleget tenni. — Körmendi Izidor kurdi segédlelkész és Cseria János magyarszéki káplán kölcsönösen áthelyeztettek. — Katholikus szövetségi képviselő. Az Országos Katholikus Szövetség Horváth Ignác szekszárdi tanítót a szekszárdi esperesi kerület részére képviselővé nevezte ki, amit a megyés- püspök is jóváhagyott. — Meghalt a zászlótartó. Kiss György szekszárdi lakos, 48-as honvédtizedes, a szekszárdi 48-as honvédek zászlótartója folyó hó 3-án életének 82-ik évében elhunyt. Temetésén még életben levő 7 bajtársa is megjelent gyászfátyolos trikolorral. Azt is mondják, hogy az az ember fordit- hat legtöbb figyelmet az öltözetére, akinek nem igen van egyéb gondja, S itt furcsa összehasonlításokat tesz a kérlelhetetlen tudomány. A cifra embert a házi állatokkal veti egybe: a házi állatoknak nem kell olyan nagyon küzdeni a létért a ház oltalma alatt. Ezért van olyan sokféle „ruhája“ kutya, galamb, tyuk. Fehér, fekete, sárga és igy tovább. így az embernél is. Testi és szellemi nagy küzdelemtől mentes ember (az európai asszony!) őrült divatokba is örvendve rohan bele. S úgy látszik, bogy a természet törvényei mindenütt módot nyújtanak az elfajzásra. Szellemnél, testi erőnél, érzékenységnél, bűnnél, szokásnál, mindenütt; az ötözködésnél is. Egy pesti asszony irta cikket olvastam egyszer. Szó volt a divatvilág túlzásairól. Azt irta ez az asszony: könnyű Lux Terkának, mert ő egyszerű szövetaljban s derékban is egyéniség, de mit csináljunk mi, egymáshoz nagyon hasonló asszonyok ? Hiszen mi is az egyéniségünket szeretnék szembetűnővé tenni. Valahogy úgy szeretnék megvilágítani magunkat, hogy mindenképen szép színben lássanak s erre manapság — ugylátszik — csak a selyem-bársony, a finom, csinos testtakaró alkalmas. Ki tagadná, hogy ez az asszony okosan beszélt, igazat mondott. Mert hiszen úgy van. A fény vakit, nem a „Roehe“ Kapta* orvosi mdeietre a gyégynertératha»' .... Ara üt egenként 4.— korosa.