Tolnavármegye, 1909 (19. évfolyam, 1-52. szám)

1909-12-12 / 50. szám

4

10 LN A V ARME ti Y í'

1909. december 12

— Enyhe telek. Sokan az előjelekből azt következtetik, hogy az idei tél enyhe lesz, aminek a szegény emberek legjobban örültek volna. Bár enyhe telek voltak már több alkalommal. A meteorológiai feljegyzések megemlékeznek olyan telekről is, amikor jégnek, fagynak és hónak hire se volt s a nap oly melegen sütött, akár csak nyáron. Az 1185-iki tél nevezetes volt. Svájcban még január hóban is virágoztak a fák. A rákövetkező esztendőben májusban volt az aratás és augusztus elsején a szüret. Ugyancsak enyhe tél volt 1289-ben. Dél-Németországban a leányok mezei virágokból készítettek bokrétákat, a fiuk a szabadban fürödtek február hóban. A múlt században kiváltképen két enyhe télről beszélnek a krónikák: 1822. és 1839-ben október elsején Marseille környékén virágdíszben állottak a mandulalak; hazánkban november hóban újra gyümölcsöztek a fák. Heelbronn környékén zöldeltek a mezők. Ausztriában 1868-ban volt hasonló enyhe tél. Stájerban január 3 án rózsát szüreteltek.

— Körvadászat. A tamási vadásztársaság december 2-án tartotta első körvadászatát a tamási határban, amely dacára annak, hogy az eső délben végét vetette, igen szép eredménynyel záródott, amennyiben 103 nyúl, 2 fogoly és egy róka került terítékre. Résztvettek a vadászatban : Arany Károly (Felsőireg), Basa János (Szemcse), Freytag Artur dr., Frühwirth Jenő dr., Havas Béla (Miklósvár), Huber Lajos (Csehi), Kacskovics Antal (Fornád),§ Lakner Lajos, Németh Géza, Névery Árpád (Felsőireg), Miklós Károly, Pasitzky Aurél, Reich Oszkár, Stockinger Rezső, Székely Sándor, Szévald Móric. — A vadászat érdekességét fokozta a totalizator, ahol az egyes körök, vagy az egész vadászat eredményére lehetett fogadni nyulakba. Volt aki szívesen fizetett volna bánatpénzt, illetve »bánatnyulat«, de a szigorú »bukméker« nem ismert kíméletet. A délben egy malomban kényszerűségből rendezett zárólakomán lelkesen ünnepelték a »nyűlkirályt«, aki bizony a »hivatásosak« zöld gárdájából került ki.

— Emlékezetes szivar. Mányoky Tamás volt nagyszékelyi ref. lelkész 1888 ban megkeresztelte Székely József máv. altiszt leányát Margitot s ezen alkalomból Székelynek egy finom szivart adott, aki azzal a kijelentéssel fogadta el, bogy erre a szivarra leánya lakodalmán fog rágyújtani. A lakodalmat múlt vasárnap tartották meg, 21 év múlván s ekkor az örömapa rágyújtott az emlékezetes szivarra.

— Lohr Mária (ezelőtt Kronfusz) csipke vegyitisztitó- és müfestő-intézetében, Budapest, Baross-utca 85. sz. a. minden e szakba vágó megrendelések a legjobban, gyorsan és jutányosán teljesittetnek. Vidéki megrendelések a leggondosabban eszközöltetnek.

sötétség, a sugár melegit s a szépség ejt hatalmába minket. Bizony Isten sirhatunk, de úgy van; szokszor részrehajló az Ítéletünk, nincs igaz mértéke szeretetünknek, gyűlöletünknek. Sokszor a szépet is gyűlölnünk kellene s képtelenek vagyunk reá.

A ruha célja sokféle. Fegyver a természet mostoha támadásai ellen, disz, eszköz a céljaink elérésére, kornak, rangnak, szokásnak, törzsnek, családnak, férfikorba lépésnek ismertető jele.

Psychologiai hatalma nagy. A külső fény, a pompás megjelenés nagy támogatója önérzetnek, bátorságnak.

Innen-onnan, ötletszerűen tnég mennyi mindent lehetne Írni a ruháról!

Ne gondoljuk, legyen a mi európai, művelt életünk bármely jelenségéről is szó, hogy e jelenségek közül nem hasonlítható össze akár melyik is a vadon élő, természeti, kevesebb műveltségű népek életének megnyilvánulásaival.

Az indus gyászát, örömét, üünepét az arcára kent festékről olvashatjuk le. S mi van nálunk ? gyászruba, frakk, koszorús leány, menyasszony' ób igy tovább.

A borneóiak is viselnek fülbevalót, de ők a fülcimpát annyira megnyujtják, hogy maga a cimpa jóval hosszabb lesz, mint a fül. S mi mit csinálunk ?

Asszonyaink lyukas fülére kell néznünk. E rózsaszín fülek^ néha tetemes, aranyból való terhet cipelnek. És folytathatnék az összehasonlításokat . . .

Volt már szó róla, hogy a tetszeni akarás nagy” divatcsináló. De nem pusztán csak a tetszeni vágyás. Ruhák versenyfutásának nemcsak ez az oka.

— írástudatlanok tanítása. Az analfabéták oktatása, miként az egész országban, Tolnavármegye területén is megkezdődött, tanítóink buz- gólkodásából. Eddig tanítanak: Kállay Lajos medinai községi tanitó 7, Mészáros László mászlony-pusztai rk. tanitó 6, ifj. Kriny Gyula kétyi ev. tanitó 25, Czinger Antal döbrönte- pusztai rk. tanitó 17 és Pápay Ödön mözsi rk. tanitó 6 felnőtt egyént.

— A karácsonyi meglepetések sorozatában a legelső helyet foglalja el a hangszer, mert tudjuk, hogy a zenét minden ember szereti, — úgy az apraja, mint a nagyja, — tehát övéiknek karácsonykor és újévkor egyedül hangszerekkel kedveskedhetünk — és szerezhetjük a legnagyobb örömet. — Mindenesetre azonban figyelnünk kell, hogy pénzünket ne hiábavaló, — hasznavehetetlen tárgyakra adjuk ki, — hangszert tehát csak megbízható üzletből kell beszerezni. — Aki zongorát-, pianinót-, harmóniumot-, cimbalmot-, grammophont-, hegedűt-, hegedűtokot-, avagy bárminő hangszert óhajt karácsonyi meglepetésül beszerezni, az forduljon bizalommal Lenhard János pécsi hangszer készítőhöz, kinek üzletében és raktárában mindennemű hangszer a legnagyobb választékban kapható úgy készpénz, mint megfelelő kezesség mellett még részletfizetésre is, ugyanott kölcsön is adatnak ki jó minőségű zongorák, — vidékre is. — Mindennemű hangszerek javítása és hangolása szakszerűen, — jutányosán és gyorsan eszközöltetik.

— Magyar címer a máv. kocsijain Eddig a máv. kocsiján nem láthattuk a magyar címert. Ezután ez is meglesz. A máv. kocsijait a magyar címerrel fogják ellátni, hogy a külföldön a magyarság jelvénye kiodomboritta- sék. Az összes pályaudvarokon megkezdték már a máv. kocsijaira a címerek festését.

— Csendörszurony. Tamásiból írják: Szűcs József medgyesi cseléd már a nyáron az aratóünnepélyen olyan kavarodást csinált, hogy a csendőröknek kellett a társaságot feloszlatni. Ezért a szolgabiró három napra becsukta, de ez ugylátszik nem sokat használt neki, mert a minapi felsőiregi vásáron újból házsártoskodott. Angyal József és Pete Imre községi rendőrök csendre intették, de azokat sértegette, sőt egyiket meg is ütötte. Erre odasiettek a csendőrök, kiket Szűcs a legdurvább sértésekkel fogadott s mikor ezért be akarták kisérni, megfogta Heltlinger József őrsvezető szuronyát. Az őrsvezető kirántotta kezéből a szuronyt és azzal Szűcs felsőcombjába szúrt. A vér láttára aztán megjuhászodott s a csendőrök bekísérték a tamási járásbírósághoz. Nagyon, de nagyon szükség van néha ilyen erélyes fellépésre, mert bizony' maholnap a csendőrség is érezni fogja a tekintélytisztelet általános hanyatlását.

Hanem oka az embernek messze útról jött, a régen múltból hozott másik ösztöne is.

Amely — nemhogy kedves, de csúf, félszeg — ösztönnek célja a szociális külömbség megmutatása.

A szegényebb, de épp oly hiú embert nem lehet kényszeríteni arra, hogy csak bizonyos formájú ruhát vegyen magára, joga van utánozni másokat. S ez fáj azoknak, akiket utánoznak. A kitűnni, a legmodernebbnek látszani akaró tehát ösztöne szerint kényszerítve van arra, hogy újra egyéni, kiemelkedő, nem utánzott, vagy nem utánozható lenni törekedjék. Mert hitük szerint, aki a legdivatosabb ruhát (a legujabbat) mindig magára tud)a huzni, a legjobb társasághoz tartozik.

Sajátságos, hogy az állatok között legtöbbször a him a szebb. A vadonélő népeknél szintén a férfi, ki jobban cicomázva van (de természetesen a nő is szépíti magát). De a kul túra megfordította ezt, nálunk az asszony díszesebb. A mi férfiaink közül már csak a harcosok, hivatalnokok, udvaroncok ékesek. Tisztán esik rá ebből arra a fény, hogy a saját magunk által önmagunk számára teremtett földi élet, mostani szellemünk által alapozott társaságbeli helyzet, viszony az oka annak, hogy a mi szinjátékaink- ban az asszonynak inkább kell hagynia a testét beszélni.

Hiszen ha igy van, jó volna igy. Csak ne csapna olyan hatalmas lengésekkel szélső határokba az a divat.

Pompával festett kép, finom illat, gügyögő gyermek mosolygó kis orcája, csinos asszony az esztétika szempontjából nekem egyre megy. S most — hogy a divatról mesélvén betűt vetek —

— Versenytárgyalás. A szekszárdi Ferenc- közkórház a folyó hó 6-án megtartott verseny- tárgyalásánál az 1910. évi összes vászonszükséglete szállítására, kitűnő minőség és legolcsóbb árai folytán, a helybeli Pirnitzer József és fiai cég — kizárólag hazai gyártmányokra szóló — ajánlatát fogadta el.

— Jubileumi katalógust adott ki e héten Kellesz Pál férfi és női divatáru üzlete Budapest Rákóczi-ut 40 sz. 15 éves fenállása emlékére. E közkedvelt férfi és női divatáruház az egész országban ismeretes, mert alig van helység, ahova Kertész Pál jó hire ne terjedt volna. A gyönyörűen kiállított katalógust mindenkinek, aki egy levelezőlapon kéri, ingyen küldi meg.

— Régi bűnök. A csendőrség elfogott egy notórius betörőtolvajt, akire nagyon régi, majdnem feledésbe ment bűnök derültek ki. Léger Hetyei György 37 éves rovott múltú napszámos, aki Bácskában, Baranyában nagyon sok betörést követett el. Legújabban Baján egyr ladikot lopott s átment a Dunán ; először a kalocsai érsekség urodalmában, aztán a bátaszéki urodalom úgynevezett „Cserfái“ erdejéből lopott fát s azt értékesítette, miközben a csendőrség rajta ütött, letartóztatta s átadta a szabadkai kir. törvényszéknek, mely már régóta körözi.

— Elmebetegek szállítási dija. A belügyminiszter az elmebetegek és kisérőik vasúti me- netdij-kedvezménye tárgyában körrendeletben értesítette a törvényhatóságokat, hogy azok az elmebetegek, akik nyilvános elmegyógyintézetbe vagy abból való szálliItatásuk költségeit maguk tartoznak viselni, valamint az ilyen elmebetegek kísérői hatósági szegénységi és betegségi bizonyítvány felmutatása esetén, az egyenként való utazáskor fel menetdij fizetése mellett utazhatnak. Külön szakaszt az egyenkint utazók csak akkor kapnak, ha magyar hatóság vagy magyarországi állami vagy országos elmegyógyintézet annak szükségességét bizonyítja.

A „Vasárnapi Újság“ mostanában küldi szét előfizetőinek ünnepi ajándékát, a „Karácsony''-X, mely az idén is a nagyszámú kiváltó közlemények és művészi illusztrációk javát adja olvasóinak. E diszalbumot, mely nagy terjedelme és pazar kiállítása mellett a legszebb karácsonyi ajándék, azok az előfizetők is ingyen kapják, a kik 1910-től kezdődöleg lépnek az előfizetők sorába, sőt ezeknek a december havi számokat is megküldi a kiadóhivatal. A »Vasárnapi Újság« előfizetésiára félévre 8 korona. Mutatványszámokkal szívesen szolgál a kiadóhivatal. (Budapest IV., Egyetem-u. 4.)

természetszerűen az emlitett. esztétikai képek közül a csinos asszony jelenik meg fantáziámban És pedig az elmúlt télnek avval az édes kedves asszonyi fövegével, amelyiket — nem tudom mi joggal — kozáksapkának neveztek el a keresztvíz alatt Párisban. Jogtalanul nevezték el, mon dóm, azt a sapkát, mert — ha éppen fehér- lengős kócsagtól! is volt mellette — magyar Ízlés divatának láttuk. Különben is csinos, ízléses jószág volt. Engem egészen meghódított. Távol utat járó ideálomat is olyan sapkában képzeltem a télen. Mai telünk lassan bevonuló hidege egy pár ilyen „kozák sapkát“ már előparanesolt újra. De én tudom, hogy a jánusarcu divat csúnyábbik szája elnyeli az asszonyok e kedves süvegét s másik szájával uj és legújabb kalapot parancsol magának.

Es ezt mi meg tudnók akadályozni. Ha egy kis angol akaratossággal megkísérelnék ragaszkodni a divatban is ahhoz, ami magyar, magyaros s a bájos magyar divat-motivumokat nem adnók oda Páris raffinált divat-alkotásaiért.

Bizony szép volna, ha, mondjuk Szeged, divatcikkek elméleti és gyakorlati termelő középpontja lehetne valamikor.

De ezt csak félve mondom. Le is tettem most a tollat.

Lássuk meg ebből a meséből, amit ma mondtam, hogy az emberi élet minden jelensége, ’ mindenik — annyi karral, ujjal mutat száz felé is, mint a hindu isten.

S az emberi élet e jelenségei a természet, a végsőig nem magyarázható világ hatalmas törvényeinek írott betűi. S ezek a betűk nem hie- roglifák, ezeket könnyen olvasni lehet.

Csak épen silabizálni kell az embernek tudnia. j