Tolnavármegye, 1909 (19. évfolyam, 1-52. szám)
1909-12-12 / 50. szám
2 Nagymányok, Győré, Mucsfa, I^isvejke, Czikó, Bikács, Bölcske, Dunaföldvár, Dunakömlőd, Dunaszentgyörgy, Madocsa, Nagydorog, Németkér, Paks, Udvari, Varsád, Medina, Kistormás, Hőgyész, Tamási, Ozora, Szemcséd, Majsamiklós- vár, Dombóvár, Ujdombóvár, Nak községekben. Ez esetek nagyobbrésze a dunamenti községekben fordult elő, ahol a Duna árterületének talajvize a kutakba beszivároghatott és oly helyeken, hol a mélyebben fekvő kutakba a csapadékvíz a ragályanyagot bevihette. Difteritisz volt 15 községben 55, vörheny 13 községben 50, kanyaró 9 községben 111, hökhurut 1 községben 15, fültömirigylob Bölcskén 238 esetben (de mind gyógyulással végződött) és gyermekágyi láz 2 községben 1 — 1 esetben. Janya pusztán, hol 9 hasi hagymáz-eset fordult elő, a kutak kitisztitattak, felemeltettek és feltöltettek ; Mözsön a kanyarójárvány szünő- fé'ben van. Törvényszéki boncolás volt 2, orvosrendőri hullavizsgálat 3. Közegészségügyi vizsgálatok 123 esetben tartattak. A Ferenc-kórházban ápoltatott 599 beteg, elbocsáttatott gyógyultan 76, javultan 65, gyógyulásán 10; meghalt 17. A pénzügyigazgatóságnál elintézendő volt 5934 ügydarab és elintéztetett 4058; a hátralék 1876 (szaporodott 714-gyel.) Birtokátruházási végzés beérkezett 1517; ideiglenes házadómentesség adatott 51 esetben. Egyenesadókban befolyt 638400 korona, hadmentességi díjban pedig 25743 korona. A tanfelügyelőség meglátogatott 13 iskolát és 4 óvóintézetet és pedig: Börzsöny, Furkó- puszta, Őcsény, Báta, Czikó, Grábócz, Kakasd, Ladomány, Sióagárd, Alsónyék községekben. A tanítási eredmény — két iskola kivételével — kielégítő. Bátaszéken községi tanítókká Tóth Ágota és Kiss Anna választattak meg. A törvényszéki fogházban letartóztatva volt 154 egyén. Postapalota Szekszárdon. A szekszárdi magyar királyi posta, távirda és távbeszélő hivatal és lakások elhelyezése céljából létesítendő épület tervrajzainak a beszerzésére a kereskedelemügyi minisztérium nyilvános tervpályázatot hirdet. A pályázatban csak magyar honos építész vehet részt. A tervezési Programm, a szükségleti kimutatás, a telek lejt- mérési adatait feltüntető helyrajz a kereskedelemügyi m. kir. minisztérium I. C. szakosztályában (magasépitészeti osztály) (11., Albrecht-ut I. sz) és Szekszárdon a m. kir. posta- és távirda- hivatal vezetőjénél díjtalanul szerezhetők meg. Szükséges : a tervezett épületet feltüntető hely- szinrajz, továbbá az épületről egy utcai homlokzat-metszet azon részről, melyben a felvételi helyiség terveztetett, az udvari homlokzat lehető feltüntetésével ; azután az összes emeletsorok alaprajza; a földszinti alaprajz közvetlen rajzpapéra rajzolandó. A helyszinrajz 1 : 500, a többi tervrajz 1 : 200 mértékben készítendő; a tervrajzokhoz műszaki leírás és köbméterenkint összeállított megközelítő költségszámítás, illetve részletes tömeg-kimutatás csatolandó. A pályázat titkos vagyis a pályaműhöz lezárt jeligés levélke csatolandó. A pályaművek benyújtásának határideje 1910. évi január hó 17-ik napjának déli 12 órája. A pályatervek külső boritékára Írandó: »Pályaterv a szekszárdi m. kir. posta-, távirda- és távbeszélő hivatal épületéről.« A pályaművek lepecsételve a kereskedelemügyi m. kir. minisztérium segédhivatalánál elismervény ellenében nyújtandók be. A pályaterveket 5 tagból álló bíráló bizottság fogja elbírálni, melynek Ítélete végérvényes. Ezen bíráló bizottság tagjai, a kereskedelemügyi m. kir. minisztérium részéről : Bérezik Gyula miniszteri tanácsos, póttag: Benedikty József műszaki tanácsos. A m. kir. posta és távirda vezérigazgatóság részéről: Kolossváry Endre m. kir. posta és távirda műszaki főigazgató és Schrimpf Zsigmond m. kir. posta és távirda főigazgató, póttagok : Hollós József műszaki tanácsos és Göncz Árpád pt. főtanácsos. A M. Mérnök- és Éépitész-egylet részéről: Kommer József építész, póttag : Schulek János építész. A M. Építőművészek szövetsége részéről: Árkay Aladár építész, póttag: Jakab Dezső építész. A viszonylag legjobb munkák díjazására kitüzetik: első díjként 900 korona, második díjként 600 korona és harmadik díjként 300 korona. Ezenkívül, amennyiben a nem díjazott tervek között még egy érdemes mű találtatnék, az 200 koronáért megvétetnék. A művezetői munkák kiadására nézve fentartatik a szabad rendelkezés joga. A művezetői munkák a M. Mérnök- és Épitész-Egylet 1892. évben keletkezett díjtáblázatnak III. osztálya szerint fognak dijaztatni azzal az eltéréssel, hogy a felülvizsgálatnál való közreműködésért a szabályszerű díjnak fele engedélyeztetik. A bírálat befejezése után — mi legkésőbben két hét alatt várható — a pályaművek a bírálatot tartalmazó jegyzőkönyv másolatával együtt 14 napon át a M. Mérnök- és Épitész-Egylet helyiségében kiállíttatnak. A díjazott, illetőleg megvett terv a kincstár tárgyi tulajdona; a többi pályamű kiállítás után — a benyújtásakor kapott elismervény visszaszolgáltatása ellenében — a kereskedelemügyi m. kir. minisztérium segédhivatalainak igazgatóságánál (Budapest, II. kér., Lánchid-utca 1 — 3.) a bírálati jegyzőkönyv egy másolati példányával együtt viszavehető, ugyanott megszerezhető a díjazott vagy megvett tervek szerzői részéről a bírálati jegyzőkönyv másolata is. TOLNAVARMEGrE. HÍREK — Személyi hir. Apponyi Géza gróf vbt. tanácsos, főispán e héten két napig Szekszárdon időzött. — A közigazgatási bizottság köszöneté. A csütörtökön tartott közigazgatási bizottsági ülésen Simontsits Elemér alispán előterjesztést tett a bátaszék—szekszárd—sárbogárdi vonalon január bő 1-ével beálló gyorsabb vasúti közlekedésről, mit a oizottság örömmel vett tudomásul és egyben az alispán előterjesztése alapján Szabó Károly országgyűlési képviselő, bizottsági tag urnák köszönetét fejezte ki e kedvező eredmény érdekében kifejtett tevékenységéért, amelynek a siker kiváltképen köszönhető. Szabó Károly meleg szavakban fejezte ki háláját az irányában megnyilatkozott elismerésért. — Kinevezések- A kereskedelemügyi miniszter földinket Pirnitzer Gyula bankigazgatót, a vámügyi tanács tagjává nevezte ki. Gróf Pálffy Sándor, az országos patronázs egyesület elnöke, a Julianeum püspöltnádasdi patronázs intézet tanítójává Wilhelm Károly szederkényi tanítót nevezte ki. — Áthelyezett főügyészi helyettes. Dr. Szabó Gyula volt szekszárdi kir. törvényszéki biró, pécsi kir. főügyészhelyettes, hasonló minőségben a szegedi kir. főügyészséghez helyeztetett át. — Beteg főorvos Dr. Hangéi Ignác vármegyei tiszti főorvost, — mint részvéttel értesülünk — vasárnap éjjel lakásán szél- hüdés érte. Egész napon fentjárt semmi baja sem volt, vacsora után még aktákat intézett el és lefekvés közben érte a súlyos baj. Családja és orvostársai gondosan ápolják. Állapota komoly ugyan, de felgyógyulása remélhető. — Karácsonyi adományok. Gróf Zichy Gyula pécsi megyéspüspök 1100 koronát küldött dr. Fent Ferenc belvárosi apát-plébánosnak, hogy ezen összegből az újvárosi kath. társaskörnek 500 kor., az „Egyesült szekszárd-tolnamegyei nőegylet“-nek 200 kor., a szekszárdi népkonyhának 200 kor., a róm. kath. óvodának 100 kor., a kath. olvasókörnek 100 koronát juttasson karácsonyi ajándékul. — Áthelyezett tanár. A vallás- és közoktatásügyi miniszter dr. Varga Sándor szekszárdi főgimnáziumi tanárt, a budapesti V. kér. főgimnáziumhoz helyezte át egy beteg tanár helyettesítésére. — Az artézi kút. Amilyen nagy volt az öröm, hogy az ártézi kút pazar bőséggel adja a vizet, épannyira bosszantó, hogy annak használata minduntalan akadályokba ütközik. Örökösen a csövezéssel van baj. Érthetetlen, hogy a többszöri javítás és átalakítás után két év óta még mindig bajok vannak. 1909. december 12 pompás eszköze .. Gondolkozzék csak ki ki ez után a mondat után. A ruha történetéről, eddig leélt életéről, fejlődéséről nagyon sokat lehetne beszélni, nem is volna elég ahhoz egy vasárnap délután. A szükség, a kellemes testi érzés utáni vágy adta e reá az első emberre az első ruhát, vagy az ember kezdődő esztétikai érzéke vagy a feltűnni, diszleni, tetszeni akarás-e, vagy mindezek együttvéve, arról vitatkozzanak a tudások. Mi nem szólunk bele. Pedig váltig lehetne vitat kozni erről. Mi csak jártassuk végig szemünket a minden rendü-rangu embereken. Vegyük egyszerűen tudomásul, hogy vannak népek, akik ahelyett, hogy ruhát húznának magukra, bekenik, befestik a testüket különböző anyagokkal, bizton először azért, mert védekezni akarnak a napsütés és más alkalmatlanság ellen. Aztán megtetszik nekik az, (hiszen az ember mindennek nevet) hogy más szinü a testük igy, mint rendesen. Piros, sárga, zöld s más szinü vonalakat és pontokat festenek utoljára az arcukra is, mert tetszik nekik, mert szebbnek, imponálóbbnak tudják igy magukat. Gondolom, hogy a boldogság kellemes vonásai telepednek reá a rettegett melanéziai törzsfőnök ur arcára is, ha észreveszi a „többiek“ bámulatát, ha az ő megjelenésében van valami, ami másoknak tetszik. Gyermekes örömében épp oly jól érzi magát, mint az európai válogatott társaság ünnepelt gyönyörű hölgye. Egy kis szemenszedett kinnak alávesse-e magát, hogy aztán mindig szép, feltűnő legyen ? Miért ne ? Jön tehát a tatovirozás. S milyem művészi tökéletességre emelik! TÁRCA. Divat, ruha, viselet. Szeretnék beszélni máma is, bár egy félórára valót. Úgy akarnék beszélni, hogy mese is legyen, de legyen benne harag is, kritika is, tanítás, tudomány, képzelődés, eszmélkedés. S ha sok célba vett vállalkozásom közül csak egyetlen is sikerül, én meg leszek magammal elégedve. Mesét óhajtanék mondani azoknak, akik igen okosan csak a mesét szeretik, haraggal akarnék Ítélkezni azoknak a kedve szerint, akik méltatlankodva, de finom gunynyal mosolyognak a nagy női kalapokra s össze-vissza futkározni a históriában és jelenben azoknak a mulatására, akik tanulnak, képzelődnek és eszmélkednek, mint kicsiny magam. Nem nagy dolog filozófusnak lenni. íme: Milyen sajátos, hogy az embernek külseje beszél. Az emberi test olyan világosan beszél, hogy mindenki azonnal megérti Valaki erős, valaki gyönge, fiatal, öreg, néger, fehérbőrű ember; ezt mind a test beszéli. íme, kibölcselkedtem, hogy a test beszél. S ha tovább haladnék lassú lépésekkel a filozofálás széles utcáin, rájöhetnék arra, amit úgyis elhisz mindenki nekem, hogy az ember mindent változtatni, megváltoztatni szeret. Mindent. Reá akarja ütni mindenre azt a bélyeget, amely mutatja, hogy ez vagy az a hatalma alatt van. Tegyük hozzá, hogy mindent a maga javára, vagy a maga képzelt javára “akar megmásítani. Megváltoztatja még a saját testét is. Álljon meg akárki egy pillanatra a maga vallomásainál s látni fogja, hogy egyetlen vágya szebbé, erősebbé, anyagilag — lelkileg hatalmasabbá lenni. Egyetlen célunk — amit már a nagy Schopenhauer megmondott — az én nek j teljes mértékű érvényesítése. És — fájdalom — sokszor megelégszünk a látszattal is. S ennek is valami sajátságos természeti törvény az alapja. ' Úgy tetszik, a természet bonyolultnak látszó törvényei miatt célunknak kell lennie annak, hogy mások előtt, másokkal szemben minél jobban érvényesítsük magunkat és úgy tűnik fel, hogy sokszor elég csak mutatni is, hogy ennek megfeleltünk. Boldognak érezzük magunkat, ha azt hiszik rólunk, hogy szépek, erősek, hatalmasak vagyunk. Hogy valóban azok vagyunk e, az ennek a boldog-érzésnek szempontjából mellékes. Szükség van arra, hogy valóban szép legyek, ha mindig tudok szépnek látszani ? Ugye nem ? Szükségem van hatalomra, ha min dig tudok hatalom nélkül hatalmasnak mutatkozni ? Nem igen. A fő, hogy mindig jónak lássanak az emberek. Ezért vagyunk mi csalfák. Ha meg tudunk mámorosodni az ilyen hamis utón nyert dicsőségtől. Pedig mennyien vagyunk, akik meg tudunk mámorosodni tőle. Nem szabad azt mondanom, hogy a ruhánk is, az öltözet is csupa hamisság. Nem egészen. Magunk se egészen! Bele fogunk pillantani a ruhák leikébe s meg fogjuk látni, hogy mennyi mindent tudunk kiolvasni belőlük is. A ruha boszantó szépséghibák eltitkolója, a ruha véd, a ruha ezerféle szükségünknek \
