Tolnavármegye, 1909 (19. évfolyam, 1-52. szám)

1909-08-08 / 32. szám

2

TOLNA VARMEGYE.

1909 augusztus 8

HÍREK.

— Személyi hírek. Selcz József kúriai biró, néhánv napi tartózkodásra Szekszárdra érkezett.

Tomcsányi Lajos közalapítványi uradalmi főfelügyelő, hosszabb szabadságra Barsmegyébe utazott.

Tihanyi Domokos kir. tanácsos, Tolna vármegye kir. tanfelügyelője, Lovranából visszaérkezett Szekszárdra s hivatalát újból elfoglalta.

Dr. Szentkirályi Mihály polgármester egy havi távoliét után visszaérkezett városunkba és hivatala vezetését átvette.

Kurz Vilmos árvaszéki elnök augusztus hó elsején kezdette meg szabadságát.

Alacs Zoltán műszaki tanácsos, a szekszárdi in. kir. államépitészeti hivatal főnöke, szabadságijából visszaérkezett s e hó 5-én foglalta el hivatalát.

Wigand János főgimnáziumi igazgató, pár hétre Abbáziába utazott.

Lapunk felelős szerkesztője, folyó hó 5-én kezdette meg négy heti szabadságát és külföldi útra indult.

— Előléptetés. Dr. Kramolin Ernő budapesti VII. kerületi kir. albiró, dr. Kramolin Gyula szekszárdi orvos testvéröcscse, járásbiróvá lépett elő.

— Püspöki adomány. Gróf Zichy Gyula megyéspüspök, a szekszárdi róm. kath. legény- egyletnek házfelszentelése alkalmából 500 koronát adományozott.

— A csendőrsóg köréből. Edvi Illés Béla pécsi csendőrszárnyparancsnokot, hasonló minőségben Nagyváradra helyezték át.

— Lelkészi áthelyezés. Daksay Sándor dunamelléki ref. püspök Jávor János szekszárdi ref. segédlelkészt Kiskunlacházára helyezte át; helyébe Boda Péter segédlelkészt nevezte ki.

— Az ügyvédi kamara köréből. A pécsi ügyvédi kamara dr. Sándor Béla ügyvédet Paks székhelylyel az ügyvédek lajstromába fölvette.

— Kinevezés. A miniszter Rotliermel Károly bátaszéki vasúti pénztárost Jákóra, Somogy vármegyébe állomásfőnökké nevezte ki.

— Nyugdíjazások. .Tolnaváx'megye törvény- hatósági bizottsága, mint már előzőleg is jeleztük, özv. Módly Lászlónénak 1232, Mihályffy Lajos árvaszéki iktatónak 2296, dr. Piringer Józsefné- nak 507, Hauszknecht Ferenc őrmesternek 1190 és Krachenfehz József utkaparónak évi 278 korona 48 fillér nyugdijat szavazott meg.

— Gyémántmise. Szántó Zsigmond nyug. kajdacsi róm. kath. plébános, a szekszárdiak szeretett és tisztelt Zsiga bácsija a szekszárd- belvárosi templomban ma mutatja be gyémántmiséjét. — Ez alkalomból gróf Zichy Gyula pécsi megyéspüspök melegen üdvözölte Pécs- egyházmegye Nesztor lelkipásztorát.

— A bíróság köréből. Zsabokorszky Ferenc pécsi kir. táblai biró a kúriai bírói címet és jelleget kapta. — Knorr Kálmán nagykanizsai biró kir. táblai biróvá neveztetett ki Pécsre. — Vidor Ferenc kaposvári járásbirósági albiró járásbiróvá,

— Triblis Béla érsekujvári járásbirósági jegyző Mohácsra albiróvá, — Szommer Béla orosházi kir. járásbirósági albiró, Szommer Gyula grábóci plébános öccse, állomáshelyének meghagyásával, kir. járásbiróvá neveztetett ki.

— Áthelyezés. Thurzó Vilmos bonyhádi csendőrségi járásőrmestert — saját kérelmére — Sopronba helyezték át.

— Házszentelés. A szekszárdi lóm. kath. legényegylet ma tartja meg házszentelési ünnepségét változatos és élvezetet Ígérő műsorral.

— Esküvő Janosits Antal budapesti tanító, Janosits Antal nyug. teveli tanitó fia, ma tartja erküvőjét Bukarestben Albu Irénkével.

— Arcképleleplezés. A bonyhádi származású Erhardt Antal dr. pécsváradi ügyvéd emlékét, aki egyúttal az ottani függetlenségi párt alelnöke volt és korai halálával mély részvétet keltett, elvtársai és barátai kegyeletesen örökítették meg, I arcképét a pártkör nagyterme részére megfestet- j vén. Az arcképet vasárnap leplezték le szép Un- j népség keretében, melyen az emlékbeszédet Gödé Sándor ref. lelkész, pártelnök mondotta.

— TanitÓválasztáS. A bonyhádvarasdi ujonan szervezett osztálytanítói állásra egyhangúlag Csizmadia Gyula kőszegi lakos, tanitó választatott meg.

— A posta köréből. Bubreg István Mohácsra postaszállitóvá neveztetett ki; özvegy Iíugyeray Mártonná mohácsi postaszállitó állásáról lemondott.

— Özvegy Traub Mihályné büssíii postamester meghalt. — Göltmann Ilona, Iliid Franciska, Kő Iván, Misiczky Gizella, Németh Ferenc, Pintér Margit, Verbaulich Magdolna, Wegwara Julia posta- és távirdakiadóvá képeztetett.

— Ellenőrzési szemlék. Az idei katonai ellenőrzési szemlék Szekszárdon november hó 4. és 5-én lesznek.

— Gyászbir. Kálmán János szekszárdi könyvkötőiparost súlyos csapás érte. Neje, szül. Csóri Erzsébet, e hó 4-én délután 2 órakor, élete 37-ik évében, váratlanul elhunyt.

— Hidasd átcsatolása. Megemlékeztünk már előzőleg arról a Bonyhádon elhangzott indítványról, hogy Hidasd baranyamegyei község a völgy- ségi járáshoz és igy közvetve Tolna vármegye területéhez csatoltassék. Az inditványnyal érdemi szempontból nem akarunk foglalkozni, mert az ily átcsatolás Ugye a törvényhozás jogkörébe tartozik. Tehát nem Hidasdon fordul az meg, hogy melyik megyéhez tartozzék és nem Bonyhádon az, hogy hova tartozzék Hidasd. Minket ez ügyből kifolyólag csak az érdekelt, hogy mit szólt hozzá a Hidasd átcsatolása ügyében szintén érdekelt baranyamegyei közvélemény. A „Pécsi Napló“, melyet e közvélemény szószólójának joggal elfogadhatunk, megemlékezett ez indítványról és mondhatjuk, hogy nem fogta azt fel nagyon tragikusan. — Azt írja, hogy, ha Bonyhád aspirál Hidasdra, akkor Baranyavármegye meg az egész völgységi járásra aspirál. És igaza van, mert amily jó falat lenne Hidasd Bonyhádnak, éppen i olyan jó falat lenne Baranyavármegyének a völgységi járás. De azért egyelőre ne tessék megijedni, mert — nem lesz falatozás, bármily nagy legyen is különben az — étvágy.

— Elhunyt jegyző. Zabján József gyulaji j községi másodjegyző, szombaton, neje gyógyitta- ! tása végett Pécsre utazott, hol azonban másnap mellkártyagyulladásban megbetegedett és hétfőn délután meghalt. Temetése szerdán délután 5 órakor ment végbe. Neje : született Németh Melánia, néhai Németh Béla pécsi ügyvéd és történetiró leánya gyászolja. Haláláról a dombóvári járás jegyzői kara a következő gyászjelentést adta ki : „Alulírottak fájó szívvel tudatják szeretett kartársuknak, Zabján József gyulaji aljegyzőnek és a dombóvári járási jegyző egyesület jegyzőjének, Pécsett, folyó hó 2-án, rövid szenvedés után történt elhunytét. — A boldogultnak hűlt teteme Pécsett, a központi temető halottas házából f. hó

4-én d. u. 5 órakor helyeztetik örök nyugalomra. Dombóvár, 1909 augusztus 3. A dombóvári járás jegyzői kara. Béke lebegjen poraid felett!“

— Gazdasági munkások arató ünnepe.

Kllllfy Károly, a fáczánkerti gazdaság tulajdonosa, múlt vasárnap népies mulatságot rendezett gazdasági munkásai részére abból az alkalomból, hogy az aratást szerencsésen, minden baj nélkül elvégezték. Az ünnepélyen, mely a szabadban, árnyas akácásban tartatott meg, resztvettek a birtoktulajdonoson és nején kívül a gazdasági tisztek családjukkal, az összes cselédség, arató- és cséplőmunkások, az uradalomban dolgozó iparosok. Azonkívül Szekszárd és Tolna szépen volt képviselve, még budapesti vendégek is voltak. A népies ünnepség délután 6 órakor kezdődött, mely után lakoma majd tánc következett.

szkepszissel fogadja az Annonayból jövő liirt, de azután megbízást ad a kísérletezőknek, hogy csak dolgozzanak tovább és időnként értesítsék az akadémiát az eredményről. Pár hónappal később Charles párisi fizikus megteszi az első lépést a léghajózáshoz. Ö már nem a levegí melegítésével kísérletezik, hanem hidrogéngázzal megtölt egy selyemtafotából készült és át- hatlan gummiburokkal ellátott gömböt. A hidrogéngáz éppen tizennégyszer könnyebb a levegőnél s ezt Charles onnan is tapasztalhatta, mert a drága ballonja úgy eltűnt a felhők között, hogy sohse találták meg. Franciaországot a forradalmi hangulat dacára nagyon izgatta a Charles ballonjának eltűnése. A jó öreg párisi újságok heteken keresztül találgatták, hogy mi történhetett a léghajóval s találgatásaik két véglet között mozogtak. Egy részük azt erősitgette, hogy a ballon eltűnt a világűrben s az egyik bolygóra került, mások viszont azt hitették el nem éppen nagy számú olvasóikkal, hogy fel- xepült a napba és ott a nagy hőség következtében felrobbant. Még 1803-ban is, tehát éppen húsz évvel az eset után, akadtak újsághírek, amelyek a Charles-féle ballon feltalálásáról szóltak. Grünewaldban 1804 karácsonyján egy fényfoltot láttak az égbolton s a hires Allgemeine Zeitung azt újságolta, hogy az nem lehet más, mint a húsz évvel azelőtt elszabadult Charles- féle gömb.

Pilatre de Rozier az első, aki 1783. október elsején, szélcsendes szép őszi napon felszállt egy léggömbön s pár nap múlva d Ar- landes marquisval hossabb légi útra indul. Ok ketten nyitják meg a légi utasok sorát s utánuk a léghajó lassan-lassan a közlekedés eszközévé válik. Nehezen hozzáférhető bár ez az

eszköz s nem igen bíznak ugyan benne, de azért Napoleon háborúban már hadi célokra használja s az újkor legnagyobb hadvezére hadállásokat, ellenséges telepeket kémlelt ki a felhasználásával. Magyarországba a múlt század huszas éveiben száll el legelőször a léghajó, de a hírét már előzőleg jól ismerték. 1813-ban a jánosfővételi búcsú napján sárga és kék „luftballonokat“ vesznek gyermekeiknek a pestiek. De azért a Magyar Tudóstársaság — ez volt tudniillik az Akadémia neve a megalakulás utáni években — mondiuk a Magyar Tudóstársaság folyóiratában, a Tudománytárban már 1839-ben értékes értekezés lát napvilágot a „légi hajózás problémájáról.“

*

A levegő meghódításáról nem lehetett komolyan beszélni, amíg a technika nem tökéletesedett a Daimler-féle motorokig. Amig nem volt megoldva a dugattyú holtpontra jutása, addig senki sem bízhatta nyugodtan motorra, nemhogy önmagát, de még gépeit sem. A technika fejlettsége megadta a módot az aviatikus repülésre s ezzel mindjobban eltávolodtunk a léghajó kormányzására tett kísérletektől.

Ezekről most el kell mondani egyet-mást, noha a kormányozható léghajóval, a repülőgép diadalával kapcsolatban, szinte anakronizmus ezzel foglalkozni. Az aeronautika már a múlt század huszas éveiben azon volt, hogy a léghajót tökéletesítse, ami alatt egyedül a kormányzását értették. A léghajósok úgy vélekedtek, hogy erre egyetlen mód, ha a léghajót épp úgy el- I látják vitorlákkal, mint a tengeren tovasiető : bárkát és hajót. A szél belekapaszkodik a vitorlába és ez emeli a ballon stabilitását. A ké- I sőbbi években kormánylapátok alkalmazásával

akarták a léghajó irányát megszabni. Giffard 1852-ben orsóalaku léghajót épit és bárom ló- erejü gőzgépet visz magával. A gőzgép hármas légcsavart mozgatott — itt már a vitorlás hajók utánzásáról a propeller rendszerre tértek át és innen a csavar — ám a léghajót csakis szélcsendben lehetett kormányozni, s a szélnek csakúgy játékszere volt, mint minden más korábbi ballon. A kisérletezéseknek ezekben az eredménytelen éveiben már akadnak hangok, amelyek azt mondják, hogy' soha nem lesz kormányozható léghajónk és Jules Verne — mint egykor Cyrano de Bergerac — a hóditó Robui'ban felvetett egy látszólag szellemes ötletnek tetsző eszmét: a levegőben csak a levegőnél nehezebb gép tud majd abszolút biztonsággal repülni. Nem ami könnyebb, hanem valami, ami nehezebb a levegőnél, az fogja a lég világát birtokába venni. Pár évvel utóbb egy angol tudós nyíltan hirdeti, hogy a Montgolfier testvérek nem vitték előre az emberiséget, hanem útját vágták a levegő meghódításának. De hiába a fizikai tudomány minden újabb vizsgálata és fejtegetése. Az ember ragaszkodik kedvenc eszméjéhez és a levegőhöz s nem tud megválni egy gondolattól, amelylyel már megbarátkozott. Gif- fardnak követője akadt Tissandier Gaston személyében, aki már nem gőzgépet, hanem Siemensféle dinamoelektromos motort visz magával. Tissandier egy elvet hirdet, aminek a célszerűsége kezdettől fogva kétséges volt az igazi hozzáértők előtt. Azt hangoztatja, hogy a hajtógép, mely a kormánylapátoknak eleven erőt kölcsönöz, tűzbiztos, könnyű és erős legyen. Az 1883. év októberében fel is szállt, de az első szellőkben is hasznavehetetlennek bizonyult a hónapokig kormányozhatnak tartott léghajó. Azután Wölfer