Tolnavármegye, 1909 (19. évfolyam, 1-52. szám)

1909-08-08 / 32. szám

1909 augusztus 8

3

TOLNAVARMEGYi..

— Városi konyhakertészetek. Az ország nagyobb városai azzal a tervvel foglalkoznak, hogy zöldségtermelő telepeket rendeznek be, ily módon akarva elérni azt, bogy a zöldségfélék ára lehetőleg megolcsóbbodjék, másrészt pedig, hogy az ily telepeken a munkás elem állandó keresethez jusson és a konyhakertészetet, mely a legjövedel- mesebb foglalkozások egyike, megkedvelje és elsajátítsa. Óhajtandó, hogy ily nagyobbszabásu telep Szekszárdon is létesüljön hatósági vezetés és kezelés alatt. Minden lehető eszközt meg kell ragadnunk és alkalmazásba vennünk, hogy a szekszárdi piac drágaságát mérsékeljük és a nép kereső képességét fokozzuk.

— Névmagyarosítások. Gelb Johanna szekszárdi lakos családi nevét belügyminiszteri engedély lyel „Fehérére, — Rosen féld Móric pincehelyi lakos „Rózsá“-ra, — Kohn Flóra, Eugenia és Teréz bonyhádi illetőségű pécsi lakosok pedig „Kertész“-re magyarosította.

— Halálozás. Zaun Márk tánctanitó, aki minden évben tartott Szekszárdon tánctanfolyamot, életének 49-ik évében Baján meghalt.

— Védekezés a kolera ellen. A belügyminiszter az oroszországi kolerajárványra való tekintettel, mely most Szentpéterváron és környékén pusztít és eddig 427 áldozatot követelt, rendeletet adott ki valamennyi törvényhatóságnak, hogy miként járjanak el a járványos területről érkezőkkel. A kereskedelmi miniszter rendeletéből eredőleg ugyanis minden, a fertőzött területről érkező utasról értesitik a magyar határ átlépte után azt a törvényhatóságot, a melynek területere az illető utas igyekszik. Ezen értesítésre hívja fel a belügyminiszteri rendelet a törvényhatóságok figyelmét és kötelességükké teszi, hogy az érkezőket öt napi;/ szigora orvosi tneg/iggelés alatt tartsák és igy a járvány behurcolását akadályozzák meg.

— A régi tízforintosok beváltásának végső határideje. Az Osztrák-Magyar Bank 1901. szeptember 2-iki hirdetményével bevont, 1880. május 1-jei kelettel ellátott „Tiz forint“-os o. é. bankjegyeit, amelyeket a bank főintézetei és bókja ezidőszerint még becserélnek, ez évi augusztus 31-ike után sem beváltásra, sem becserélésre el nem fogadják és e nap után a banknak az említett bankjegyekkel szemben való minden kötelezettsége megszűnik.

Gyilkosság. Heckenberger Gyula ko- csolai ácsmester bosszúból Kapinga József ottani gazdaembert egy csapással agyonsujtotta. A gyilkos ácsot a csendőrség azonnal letartóztatta és behozta Szekszárdra a kir. ügyészségi fogházba.

— Kápolna alap. A gyönki róm. kath. kápolna alap javára eszközölt gyűjtés eredményéről a következő kimutatást küldték be lapunkhoz: Báró Fiáth Elemérné gyüjtőivén Gyönk 485’—, Várkonyi Imréné „ „ 343 50,

Dezső Antal ,, ,, 24'40,

Győré Pál gyüjtőivén Sárszentlőrinc 50'—,

Cholnoky Lajos gyüjtőivén Ozora 32-80,

Niefergall Nándor „ Dunaföldvár 29'—,

Fajnor Ida „ Simontornya 17'88,

Fetter Gyula „ Gyulaj 16 02,

Balogh János „ Pálfa ll-80,

Oravszky László „ Tolnanémedi 9T0,

Lírdvig József „ Nagyszékely 7'60,

Tolnavármegye c. lap gyüjtőivén Szekszárd 7‘-—,

Összesen : 1034T0, mely összeg a már előzőleg gyűjtött 2200 koronával együtt gyümölcsöztetőleg takarékpénztárba helyeztetett.

— Eső. A „Meteor“ jóslata beteljesült, az eső folyó hó 6-án bekövetkezett és azóta naponként volt egy kis csendes eső, jótékonyan áztatva a rendkívüli forróság következtében eltikkadt növényzetet, különösen használva a kukoricának, szőlőnek és általában a kerti veteményeknek, melyek már veszedelmesen kezdtek sülni.

— Adományok a szekszárdi népkonyhára. A népkonyhára adakozott: Bezerédj AndorPuszta- Jegenyés 10 koronát. — Ezen kegyes adományt számos szegényeink nevében hálás köszönettel nyugtatom. .Szekszárd, 1909. augusztus hó 5-én. Bezerédj Pál s. k.

— Iskolák államosítása. Gróf Apponyi Albert vallás- és közoktatásügyi miniszter arról értesítette tegnap di. Baán Endre sopronmegyei főispánt, hogy Sopronmegye harmincegy községében az iskolák államosítását vette tervbe. A községek nagyobbára a vármegye felső részében fekvő német és horvát községek. A miniszter úgy határozott, hogy az iskolák államosítása már a jövő év elejétől történjék, még pedig évenként öt—hat iskola államosításával. Kimondotta egyúttal a miniszter, hogy az állami iskolák létesítésénél a községi vagy más forrásokból eredő hozzájárulásokra nézve a községek anyagi helyzetére és az állami szempontból fontossággal biró egyéb körülményekre tokozott figyelemmel kell lenni.

— Vásár. A gyönki országos vásár múlt csütörtökön folyt le, meglehetős eredménynyel.

— Fizetésképtelenség. Veisz Ignác dombóvári kézmüáru-kereskedő fizetésképtelenséget jelentett be.

— Házassági szédelgő. Dunaföldvárról Kovács (Sinkó) István Budapestre ment katonáskodni. Katonáskodása elején megismerkedett Németh Anna cselédleánynyal, akinek megígérte, hogy ha kiszabadul a katonasor alól, a leányt nőül veszi. Azidő alatt azonban apránként a leány 360 koronáját csalta ki, sőt a leány a katonaságtól való megválás után civilruhát is csináltatott Kovácsnak. A legény visszatérvén Dunaföldvárra,

| rövid idő alatt elfelejtette ideálját és egy másik | odava'ó leányt vett el. Németh Anna csalás miatt i feljelentette Kovács (Sinkó) Istvánt, aki azzal j védekezett, hogy a leánytól átvett pénzt ketten I együtt mulatták el. A budapesti törvényszék nem adott helyt ezen védekezésnek és a vádlottat két heti fogházra ítélte. A tábla szüneti tanácsa hely- j benhagyta az elsőbiróság Ítéletét.

— Gondnokság. A szekszárdi kir. törvényszék Széky Géza gerjeni, Tóth János regölyi, Dosztál Lajos tolnai, Háromházi Ferenc szekszárdi, Gadácsi János várongi, Horváth József és Varga József faddi lakosokat, gondnokság alá helyezte.

— Csendőrök és cigányok harca. Ozoráról Írják, hogy a hires fürgedi csárdánál a csendőrök cigányokra akadtak, kik láttukra kocsikra kaptak és menekültek. A csendőrök kocsin üldözték őket, mire a cigányok rájuk lőttek A csendőrök visszalőttek és egy cigány leesett a kocsiról, de társai felkapták és elvitték.

— Hamis százkoronás bankjegyek. A pécsi posta- és távirdaigazgatósági pénztár egyik posta- hivatal készpénzbeszolgáltatásában, junius hóban egy darab 1903. évszámu 2628. sorozatú 41718. számú százkoronás bankjegyhamisitványt foglalt le, melynek feltűnőbb ismertető jelei a következők: A magyar szövegű oldalon a női fej elmosódott, a valóditól feltűnően elütő, úgyszintén a hozzásimuló fiú alakja is. A középső „Száz koronás“ felírás a rendesnél világosabb. A német szövegű oldalon az alakok szintén elmosódottak. A „Hundert Kronen“ szavak feltűnően világos nyomásunk. A bankjegy a valódinál két miliméterrel kisebb, tapintata zsíros, a zöld festék szine feltűnően sötétebb, mint a valódi bankjegyen s kissé elmosódott. A „Serie“ szó és a számjegyek elmosódottak, alig olvashatók. A hamisítvány az elütő sötét szin és elmosódott nyomás által köny nyen fölismerhető. Ennek következtében Kossuth Ferenc kereskedelmi miniszter ligyelmeztette a postahivatalokat, hogy a százkoronás bankjegyek elfogadásánál legyenek óvatosak s ha hamisítványt fedeznek fel, a szabályszerű módon járjanak el.

ballonjáról derül ki, hogy hiába van vele a nagyszerű Daimler motor, melyet már nem gőz és nem villamosság, hanem benzin hajt, a léghajót úgy dobálja ide-oda a forgószél, hogy nem anv- nyira a lég korlátlan ura, mint inkább a szelek magával tehetetlen játékszere. Wölfert 1897. junius 11-én a tudomány gioriósus nevű vértanúja lett. Knabe nevű mechanikusával halálát lelte a felszálláskor. A Daimler-motor felrobbant, a ballon tüzet fogott és az emberi művelődés történetébe két uj név vonul be. És jönnek Santos Dumont, Lebaudy és a modei'n aeronauták leg jobbjai, végül Zeppelin gróf, ám a kormányozható léghajót egyiktől sem kapjuk meg. Elért sikereik is azt bizonyítják, hogy csak szélcsendes időben történő kormányzást érhetünk el, de a legkisebb szellő is úrrá teszi a levegőt még a legjobban kormányozható léghajón is. Egy-egy sikerült ut, menettervek pontos betartása néhány percre ismét bitet kelthet az emberben, hogy a kormányozható léghajó nem utópia, hanem olyan sok évtizedes vágy, amely előbb utóbb valóra váltható, ám az aviatika már nem áll meg félúton és mintegy másfél évtizeddel ezelőtt kétségbe nem vonható bizonyosságát szolgáltatja, hogy a repülőgépé a jövő.

Lilienthal Ottó német mérnök az első, aki a madár repülést behatóan tanulmányozza és használható repülőgépet szerkeszt, amelynek azonban nincs motoija s emberi erő indítja. A vakmerő aviatikusnak 1896. május 1-én nagy sikere volt. Kilencvenegy másodperc alatt két- száztiz méter magasságban százötven—háromszáz méternyi utat tett meg, de három hónap múlva, augusztus 9-én tizenöt méter magasságból lezuhant és szörnyet halt. Chanute az ő nyomdokába lép s tizenkét siku repülőgépével sikerül

felemelkednie. Mindezek a kísérletek nagyon meggyőző erejűek voltak. A benzin empirikus hatást gyakorol az egész technikára és olyan motorok készülnek, amilyeneket tiz év előtt még senki sem remélt. Minden sikerült felszállás nyomában az egész emberiség lelkesedése jár. Az utóbbi öt-hat évben lázas akaraterővel dolgozik az aviatika s ennyi energia és anyagi erő csak sikert hozhatott. Fahrman, Delagrange és a Wright testvérek nem is álmodott sikereket érnek el s a levegő az emberrel folytatott harcában egyre több csatát veszt. Egy héttel ezelőtt Latham repülésekor még kisért Ikaros sorsa, de néhány nappal ezelőtt beteljesült az évezredes álom s Blériot győzelme a relytélyes hatalmak kapitulációja.

*

Via coelestis. Néhány év múltán a repülőgép tökéletes lesz, mint minden, ami a technika vivmánya s az ember el fog indulni az égi utakra és lesznek repülő observatóriumok s végső eredményben a levegőben végigszáguldó gigászi közlekedési eszközük. Verne hóditó Roburjának gépe meg fog jelenni és hirdetni fogja az ember mindenhatóságát.

Fog-e mindez változtatni az állam és a társadalom rendjén s a nemzetek szerint csoportosult emberek hatalmi viszonyán és egyensúlyán? Ez a kérdés fog ezentúl kisérteni, valahányszor az ember újabb győzelmet arat a levegőn. De a kicsinyes szempontokat az ügy óriásszerüsége láthatatlanná teszi. Hisz itt van örök példaképpen a minapi repülés. Anglia fel- ujongott a doveri hírre s a parti őrség parancsnoka azt mondja, hogy becsületes érzelmek egész világa lopódzott leikébe, amikor a tenger felett repülő embert meglátta. Angliának a sziget megközelíthetetlenségére büszke katonája nem is i

gondol arra, hogy mit jelent Blériot diadala. Van ut, amelyen a legyőzhetetlen brit flotta nem tud megálljt parancsolni az ellenségnek s Anglia negyven éven keresztül hiába küzdött a La- Manche csatorna alatt elvezető alagút megépítése ellen, mert van egy ut: a via coelestis. És Angliában az emberiség felejthetetlen dicsőségére legalább eddig feljajdulást nem lehet hallani : „ki nem fejezhető érzelmek fogták el lelkemet“ mondja a doveri őrség parancsnoka. Menynyire emberibb ez az elfogódottság a németeknek Zeppelin félsikereit követő nemzeti őrjöngésénél. A föld és az ország a népé, a levegő örök csöndje az emüeré, ez az egyetemesség eszméjének első megismerése és ez az eszme nem enged hinni a repülő hadigépben.

Szó sincs róla, az elért eredmény, a feltalált és egyre tökéletesedő aeroplan nemcsak az állami és társadalmi rendben fog a századok során mély nyomokat hagyni. Egy ismeretlen tényező lépett fel, amelynek hatásait nem lehet kifürkészni. Valami a távoli jövőből, amelyet az emberiség múltjához semmi sem fűz.

A technika evolúciója felviszi az embert az égi utakra, amelyekre letűnt évezredeknek országok harcaitól és vallási villongásoktól meg- tizede't és elgyötört nemzedékei csak a hit sugallatával tekinthettek. Rég elhangzott zsolozsmák nyomtalan utjain fogunk végighaladni, miközben eltűnik az aeroplan alól a föld, elhal lármája s az örök csendből visszapillantva a mélységekre, nem lát a szem egyebet egy ködpárába burkolt világnál, amelyből lassan-lassan előre törhetünk a világosság felé, hátrahagyva az állami és társadalmi parancsokat, csak a világegyetem törvényeinek engedelmeskedve.

F—I.