Tolnavármegye, 1909 (19. évfolyam, 1-52. szám)
1909-08-01 / 31. szám
1909 augusztus 1 3 »* 200 Q öl telek pedig átlag 286 K 40 fillérbe fog kerülni; ha a telek ára 200 koronából kikerülne, úgy 750.OO0 koronából 421 munkásház -lenne építhető. E munkásházak csupán a vármegye kezelésében levő alapokból építhetők. Ezek: a községjegyzői nyugdíjalap 215.777 K 07 f. a magyarositási alap . . . 222.186 „ 60 „ az állategészségügyi ebadó-alap 44.769 „ 92 „ a Styrura-Lymburg alap . . . 19,939 „ 57 „ összesen 402.673 K 16 f. vagyis egyelőre csak 400.000 K fordittatik házépítésre; később, ez alapok igénybevételével és más alapok bevonásával további 350.000 K. 41 ,#/o kamat és 30 évi törlesztés mellett 6162°/o lenne 30 évre az annuitás, illetve 7°/o, melyből a 6'162°/0-on felül eső 0‘838°/o a létesítendő ínunkásházi tartalékalapra fordittatik. II}7 módon 1800 koronával számitva a házat telkestől, ez után 30 éven át 126 K annuitás fizetendő, amiből a munkást csak 5 százalék vagyis 90 K terhelné, mert a befektetett tőke 2 százalékát u földmivelésüyyi tárca fizetné. Igaz, hogy az évi 90 K is a jelenleginél magasabb házbér a munkásra nézve, de ha tekintetbe vesz- szűk, hogy a munkás e bérért teljesen megfelelő lakást és kertet kap és annak 30 év alatt tulajdonosává lesz, be kell látnunk, hogy a földmive- lési kormány és a vármegye közönségének anyagi és erkölcsi támogatása révén jelentékeny előnyhöz jut népünknek épen azon rétege, amelyre a magyar hazának és földnek nagy szüksége van, de amelynek fogyatkozása a kivándorlás révén folyton emelkedő arányt mutat. Ezen fogyatkozás megállítására irányuló törekvés támogatása valamennyiünknek hazatiui kötelessége és ezen kötelesség érzetétől áthatva az alispán indítványára a közgyűlés kimondotta, hogy a földmivelési miniszter által felajánlt 2 százalék állami hozzájárulást köszönettel fogadja, a fönt jelzett 4 alap 402.573 K 16 tíll. nyugvó tőkéje leköttetik, egy munkásház költsége után 30 éven át, félévenként, egyenlő 2 részletben 7 százalék haszonbér fizetendő, melyből 4 és fél százalék kamat, 0'838 százalék tartalékalap, a többi pedig törlesztés, a munkásházaknak a szekszárdi államépitészeti hivatal által készített tervrajzát és költségvetését elfogadja és felhatalmazta a vármegye alispánját, hogy a gazdasági munkásházak létesítéséhez szükséges telkeket megszerezze és egyáltalában az e tárgyban még szükséges intézkedéseket tegye meg. Ezek után megnyugvással nézhetünk ez ügy jövő fejleményei elé. A közgyűlés vita nélkül, jól eső örömmel járult az alispán javaslatához, mely ép úgy diszt hoz kezdeményezőjére, mint az annak megvalósításához hozzájáruló vár- inegyére. Az ily alkotások ércnél maradandóbb emlékként fogják hirdetni Tolnavármegye vezetőinek emberbaráti nemes intencióit és a szociális szükségletek iránt való érzékét, melynek nyomán csak a népjólét erősbödése és fejlődése sarjadzhat. A tolnai 2-ik gyógyszertár engedélyezése kérdésénél, melyet a közegészségügyi bizottság s az állandó választmány nem véleményezett, meglehetős szenvedélyes és izgatott vitát keltett Stern Árpád felszólalása, aki a második gyógyszertár engedélyezését kivánta és ennek szükségességét bizonyitgatta. A vitában részt vett Török Béla, mint a közegészségügyi bizottság elnöke, és erőteljesen visszautasította azt a vádat, hogy a bizottság javaslatát tájékozatlanul tette meg, továbbá Simontsits Elemér alispán, Fekete Ágoston, majd ismét Stern Árpád. A közgyűlés túlnyomó többsége hozzájárult ahhoz, hogy a tolnai második gyógyszertárt nem véleményezi, ugyanez történt a dombóvári és dunaszentgyörgyi gyógyszertárnái, mely utóbbi megadását Kátay Endre védelmezte, de Simontsits Elemér alispán felszólalására, aki hangsúlyozta annak szükségét, hogy a gyógyszertárak kellő színvonalon tartassanak, ami sokkal fontosabb dolog, mint egyes községek esetleges kényelme, a közgyűlés a kérelmet elutasította. Decsen azonban a gyógyszertár engedélyezése vélelmeztetett. A körlevelek, kérvények, megkeresések közül Maros-Torda megyéé (jegyzők fizetésének rendezése) Fejérvármegyéé (takarmánykiviteli tilalom szigorítása,) Szepesvármegyéé (árvapénzek kezeléséről szóló törvény módosítása,) Szolnok- Doboka vármegyéé (thatósági kórházi tisztviselők fizetés egyenlősítése a vármegyei alkalmazottaké- val) Árvavármegyéé (a készpénzfizetések) felirattal támogattatik. Áz aradi vértanuk kivégzési helyének megvásárolhatására 500 korona megszavaztatott ; Nógrádvármegye körlevele a „Madách“ síremlékre való gyűjtés iránt kiadatott az alispánnak ; a többiek tudomásul vétettek. Az alispáni előterjesztések tudomásul vétettek. Paks község 5-ik országos vásár engedélyezése iránti kérvénye nem véleményeztetett. A tiszti ügyészi vélemények elfogadtattak, amennyiben az illető községi képviselőtestületi határozatok jóváhagyattak; ellenben Báta (községi biró elleni panaszból felmerült költségek), Fadd (vadászati jogbér átengedése), Uadborjád (kataszteri szakértők napidija), Fadd (szervezési szabályrendelet,) Bonyhád (községi orvos lakbére,) Döbrököz (szénkénegraktár), tárgyában hozott határozata hatályon kívül helyeztetett. A póttárgysorozatban: a lótenyésztési bizottság elnökéül Kovács S. Endre egyhangúlag megválasztatott, aki a vármegye közönségének megtisztelő bizalomnyilvánitását megköszönve kijelentette, hogy igyekezni fog a lótenyésztés ügyét az eddigi nyomokon vezetni és fejleszteni és ehhez a megye közönségének támogatását kérte. Krac/ienfelsz József utkaparó, valamint Hauszknecht Ferenc vármegyei őrmester nyug- dijaztatott. Illés Gyula dombóvári és Popovics Gyula paksi jegyző ‘személyes pótlékának nyugdíjba leendő beszámítására vonatkozó kérelme megadatott; Czéh Ferenc ujdombovari jegyző hasonló kérelme elutasittatott. Mórágy községnek utf'entartáshoz 500 K segély megszavaztatott. Báta község képviselőtestületi határozata (erdőszolga fizetése), Dunaföldváré (fogyasztási adókezelési szabályrendelet), Váraljáé (korcsma- helyiség átalakítása), Decsé (ruganyos kocsi vétele), Ujdombováró (községi pénzek takaréktári kezelése), Pincehelyé (segédjegyzői állás rendszeresítése), Gyünké (körorvosi lakás), Bölcskéé (szentandráspusztai iskola), Faddé (hirdetési szabályrendelet), Bátáé (ingatlan eladása) hatályon kivüi helyeztetett. Bonyhád község határozata tárgyában (a régi kerainit járdák felszedése) Schwetz dr. felszólalásával szemben Simontsits Elemér alispán igen nyomatékosan fejtette ki, hogy az egyes háztulajdonosok által nagy költséggel készített keramit járdák kötelező felszedését igazságtalannak és méltánytalannak tartja, mire a közgyűlés a képviselőtestületi határozatot feloldotta. A Szemcséd községi iskolai fentartási'költ- ségek megállapítása tárgyában beadott felebbezés elutasittatott. A jegyzőkönyv hitelesítésére hétfő d. e. 11 óra tűzetett ki és a hitelesítésre Leopold Kornél dr. és Bodnár István bizottsági tagok kérettek fel. HÍREK. — Személyi hírek. Gróf Széchenyi Sándor v. b. t. t. főrendiházi alelnök Kaltenleutgebenből hazaérkezett Nagydorogra és résztvett a julius 28. és 29-én megtartott állandó választmányi ülésen és megyei közgyűlésen. Gróf Apponyi Géza főispán julius 28. és 29-én városunkban időzött és elnökölt az állandó választmány, a számonkérőszék ülésein, valamint a nyári rendes közgyűlésen. Fink Kálmán kir. tanácsos p. ü. igazgató augusztus elsejével 6 heti szabadságra megy. Dr. Hanyel Igpác megyei tiszti főorvos Karlsbaaból hazaérkezett és hivatalát dr. Drágíts Imre tb. megyei főorvostól átvette. Totth Ödön vármegyei tiszti főügyész f. hó elsejétől kezdve szabadságra ment és Balaton- füredre utazott. — Fóispáni ebód. A csütörtöki közgyűlés után Apponyi Géza gróf főispán ebédet adott, amelyen mintegy ötvenen vettek részt. Az első felköszöntőt a főispán mondotta Kovács Sebestén v Endrére abból az alkalomból, hogy öt a közgyűlés a lótenyésztési bizottság elnökévé választotta. Megemlékezett az állásáról lemondott Fer- i cél József érdemeiről és melegen üdvözölte Kovács í Sebestény Endrét, megyei közéletünk ezen kiváló alakját, kinek buzgó működésétől a legszebb sikert várja. Kovács Sebestény Endre hálás | szavakkal köszönte meg a vármegye közönségé- | nek iránta ismételve tanúsított bizalmát és éltette a főispánt, aki bebizonyítja, hogyan lehet a vármegye kormányzatát nagy ügyszeretettel és finom tapintattal intézni. Végül Simontsits Elemér alispán a távollevő és ezen a napon 71-ik életévét betöltő Bernrieder Józsefet, a vármegye közönségénél méltán köztiszteletben álló és érdemekben gazdag férfiút éltette. Az ügyvédi kamara köréből. A pécsi ügyvédi kamara dr. Eiscnberg Bernát ügyvédet, Bonyhád székhelylyel, az ügyvédek lajtromába fölvette. — Anna-napi búcsú. A szekszárdi Remetekápolnánál múlt hétfőn tartották meg az Anna- napi búcsút, melyre a környékből is szép számmal jöttek össze hívek. A magyar prédikációt Mosgai Sándor újvárosi plébános, a német prédikációt pedig Koch Gyula belvárosi káplán tartotta. Esküvő. Grieszhaber Endre mucsfai kántortanitó múlt szombaton tartotta esküvőjét Mokrg Flórával Baranyahidasdon. A csendörsófl köréből. Fái Lajos VI. sz. csendőrkerületbeli százados, székesfehérvári pót- szárnyparancsnok a IV. sz. csendőrkerülethez Kassára helyeztetett át. Helyébe: Geyer János IV. sz. csendőrkerületbeli százados, kassai pót szárnyparancsnok lett kinézve. — Horváth Sámuel VII. sz. csendőrkerületbeli járásőrmester, a VI. sz. csendörkerülethez lett vezényelve. — Uj orvos. Dr. Berger József kaposvári orvost Döbröküzre községi orvosnak választották meg. — Kinevezés. Bajó Pál, a központi járás főszolgabirája Várkonyi István gindlicsaládi aljegyzőt kinevezte Bátaszékre helyettes III-ad jegyzőnek. — A baja-bátaszéki vasút összes munkálatai teljesen befejeződtek s igy múlt szombaton Weisz Nándor bajai h. polgármester Baja szab. kir. város törvényhatósága nevében, Barta Lajos magyar államvasuti főfelügyelőtől és Stail- kovics Miklós műszaki tanácsostól átvette a vonal mentén levő összes államilag létesített utakat, feljárókat és hidakat, melyek a kocsiközlekedést szolgálják. Azonban a vasúti és a Duna- hidat csak október hó 1-én adják át a forgalomnak. — Meghívás. Az Aradon f. é. augusztus hó 20., 21 és 22-én tartandó országos szabókongresszusra a kongresszust rendező bizottság elő-1' adóul André Istvánt, a szekszárdi ált. Ipartestület elnökét hivta meg. — Jutalmazás. A vallás- és közoktatásügyi miniszter Mattioniné Török Erzsébet szekszárdi állami óvónőnek évi 800 K fizetését a kisdedóvás terén kifejtett érdemeinek elismeréséül visszamenőleg 1909. évi január hó 1-től kezdődő ha- tálylyal 1000 K-ra emelte föl. TUjj-N A V ABXEG1Ä. I HA NINCS SZALMA, NINCS TRAGYA. Ez a veszély fenyegeti a gazdaságot az idén, amely pedig nagyon megsínyli az állati trágya hiányát, mert annak különösen fizikai hatását a mvítrágyáK sohasem pótoljál*. A szárított Hizósertéstrágyával kitűnő eredménynyel, jutányosán és biztosan pótolhatja mindenki BUDRPEST-KŐBRriYRI TRRGYRSZRRITÓQYRR a hiányzó istállótrágyát, ha ismertetést és ajánlatot kér a Bosányi, Schietrumpf ét Társa cégtél, Budapest, IX., Üllii-út 21. szén.
