Tolnavármegye, 1909 (19. évfolyam, 1-52. szám)

1909-08-01 / 31. szám

4 TOLNA VAEJttEGYE. i:>u9 augusztus 1 — A dunántúli ág ev. egyházkerület köz­gyűlése. A dunántúli ág. ev. egyházkerület augusztus hó 15—18-ig Sopronban tartja ez évi j közgyűlését, amelyen az egyházkerület uj világi fölügyelőjét, Yéssey Sándort fogják méltóságába beiktatni. Augusztus 15-én reggel istentisztelettel kezdődik az egyházkerület gyülésezése, 16-án kerületi tanitógyülés, délután igazolóválasztmányi és gyámintézeti választmányi ülés, este 7 órakor pedig ünnepi istentisztelet lesz a templomban. Augusztus 17-én az ev. szövetség tartja ülését, amelyet délután 3 órakor közgyűlési előértekez- let, 6 órakor pedig a felsőiskolai bizottság ülése követ. A közgyűlés 18-án reggel 9 órakor kezdődik. — Eljegyzés. Ifjú Tenzlinger Lajos tolnai földbirtokos és nagybérlő eljegyezte Breslmayer József tolnai ügyvéd és földbirtokos leányát, Boriskát. — Elhalasztott házszentelés. A szekszárdi róm. kath. legényegyletnek f. évi augusztus hó 1-re tervezett házszentelése, közbejött akadályok miatt, augusztus hó 8-án lesz megtartva. — Halálozások. \Stockinger János kocsolai jegyző julius hó 27-én 34 éves korában elhunyt. Erről a következő jelentést kaptuk: „Alulírottak szomorodott szívvel tudatják szeretett kartársuk­nak, Stockinger János kocsolai jegyzőnek, Hőgyészen, a mai napon, életének 34. évében hosszas szenvedés után történt elhunytét. A boldo- gultnak hült teteme Hőgyészen f. hó 28-án dél­után 5 órakor helyeztetik örök nyugalomra. — Dombóvár, 1909. julius 27-én. A dombóvári járás jegyzői kara. Béke lebegjen porai felett.“ Hartha János, a szekszárdi önkéntes tűz­oltók veterán kürtöse, 73 éves korában meghalt. A helybeli tűzoltóság diszben vonult ki temetésére. — Kölniemig Kálmán vasúti hivatalnok 21 éves korában elhunyt. — Újabb szerencsétlenség az uj dunai híd­nál. A baja—bátaszéki Dunahidnál ismét szeren­csétlenség támadt. A Dunahid első nyílásánál nem lehet most hajózni, mert az utat elállja az ott elsülyedt hajó és 4 ezer métermázsa keramit tégla; azért a „Torontói“ vontatógőzös 3 uszályhajóval és egy kotrógéppel a második nyíláson akart át­jutni. Amikor a hajók a hid alá értek, a kotró­gépet elkapta a viz árja és teljes erővel a hid- pillérhez sodorta. A kotrógép és a 3 hajó elsza­badult és a vizár neki vitte a malmoknak s úgy a hajók, mint a malmok erősen megsérültek. — Felmentett községi képviselő. A hátai iskolai alaphoz és a lelkészi jövedelemhez tartozó földek ügyében érdekes pőre támadt Takaró István községi képviselőnek. Ezeket a földeket ugyanis a község képviselőtestülete nem akarta községi vagyonnak elismerni; ezt a határozatot azonban a megyei közgyűlés és a belügyminiszter is megsemmisitette. A miniszteri rendelet tárgya­lásakor Takaró István azt indítványozta, hogy az „ne vétessék tudomásul, mert az semmi, köz­ségi ügyben a képviselőtestület határoz végérvé­nyesen, a községre e rendelettel csak újabb adó­kat akarnak rakni, ő tudja, hogy milyenek a miniszterek.“ A szenvedélyes hangulatú község- atyát, aki engedetlenséget hirdetett és a minisz­terekről tiszteletlenül nyilatkozott, feljelentés foly­tán pörbe fogták, de az első bíróság felmentette, a pécsi kir. ítélőtábla azonban izgatás vétségé­ben bűnösnek mondotta ki. Ez ellen Takaró semmiségi panaszt adott be és a kúria a vádlottat felmentette, mert ő csak ellenvéleményt nyilvá­nított, amihez joga volt; érvelésének durvasága pedig egymagában nem alkalmas arra, hogy az engedetlenségre való hajlandóság érzetét felkeltse. — A szekszárd újvárosi kántortanitói állás. A szekszárdi lóm. kath. hitközségi tanács és iskolaszék nevében dr. Fent Ferenc plébános, ■ szentszéki ülnök, kiirta a szekszárd-ujvárosi kántortanitói állásra a pályázatot, melynek java­dalma tanítói és kántori fizetésből áll. Kántori | jövedelem: 1. Az egyházmegyei alapítványi pénz­tárból 800 K. 2. A Éemete-kápolnai kántorságért 80 K. 3. Alapítványi szentmisék után ezidőszerint 54 K. 4. Stólajövedelem átlagosan 130 K. Tanítói fizetés: 1000 K és 360 K lakbér. Összesen: 24-24- K. Pályázati kérvények az iskolaszék és hitközségi tanács elnökének címezve folyó évi augusztus hó 8-ig küldendők be. A választás augusztus hó 10-én lesz. — A möz8i uj orgona céljára újabban ada­kozott Szászi József (Klem) 25 és Katzenberger Mártonná, szül. Merkl Verona 10 koronát. Vég­í összeg: 1172 korona.-» A szekszárdi rom. kath. olvasókör bok- I réta ünnepélyt tartott jnlius 24-én. Ez alkalom­mal avatták fel a kör uj épületét. Garay Lajos bandája kíséretében a Hymnus eléneklésével kezdődött az ünnepély. Ezután Kovács András lépett a feldíszített szószékre és felköszöntőket mondott: 1. Gróf Zichy Gyula pécsi püspökre, mint a kör fővédnökére. 2. Gróf Appouyi Gé­zára, mint a kath. kör diszelnökére. 5. Dr. Fent Ferenc plébánosra, mint egyházi elnökre. Végül a többi ttsztviselőkre, jótevőkre, építőkre és ta­gokra. Az ünnepély a Szózat eléneklésével feje­ződött be, mely után 150 teritékü társasvacsora volt. Vacsora alatt 300 bokrétát osztottak szét a vendégek között a kör fehérruhás lányai. Va­csora alatt pohárköszöntőket mondottak: dr. Fent Ferenc, Szabó Géza ügyvezető elnök, Kovács András kőmives, Kálmán Károly szabadkai fő- gimn. tanár és Bulla Sándor tanító. Sokáig együtt maradtak még a vendégek vig zeneszó és ro­pogós csárdás mellett, inig végre egymásnak jó reggelt kivánva, kiki hazament kipihenni az éj fáradalmait. — Esterházy herceg felhívása. Esterházy Miklós herceg, az országos magyar vadászati védegylet elnöke, felhívást bocsátott ki a vad­állomány megvédése körül 1909. évben kiváló érdemeket szerzett hivatásos vadászok, vadőrök, vadőri teendőkkel megbizott erdőőrök, nem kü­lönben a közigazgatási, közbiztonsági és pénzügyi hatóságok alatt álló buzgó közegek megjutalma- zása érdekében. A vadász-védegylet 300 koronát irányozott elő erre a célra. A jutalmakra első­sorban igényt tarthatnak a vadőrzésre felesküdött, illetőleg a hatóságoknál ilyennek bejelentett egyé­nek, ha maguk vagy szolgálatadójuk az Országos magyar vadászati védegylet tagja. A kitüntetésre vagy jutalmazásra általános, egyszerű jó maga­viselet vagy hosszú szolgálat nem elégségesek, j azokra csakis a vadászati ügy érdekében kifejtett, kiválóan erdményes munkálkodás érdemesít. Oly esetekben, midőn az illető vadőrző keresetképte­j lenné válik, a védegylet esetleg segélyezi az ille­tőt, vagy özvegyét és árváit, ami több évre is terjedhet. — Szerencsétlenség a vasúti állomáson. A j hidasd-bonyhádi vasúti állomáson, a pályaudvar ; építésénél egy munkás egy vastag gerendát ejtett le, mely az éppen alatta álló Schreiner János fűtő fejére esett. Az erős ütés következtében a j fütő koponyatörést szenvedett s pár percnyi kínos ! vonaglás után kiszenvedett. A szerencsétlenségről értesített család a halottat Bátaszékre szállította s ott temették el nagy részvét mellett. — JÓ számoló napidijasokat keres a szék- I szárdi kerületi munkásbiztositó pénztár. Megfelelő ' j munkaerő hosszabb ideig, esetleg állandóan alkal­mazást nyer. — Indítvány. Dr. Schvetz Antal ügyvéd azt az indítványt terjesztette Bonyhéid nagy­község képviselőtestülete elé, hogy a Baranya- megyéhez tartozó Hidasd község, Tolnavármegye törvényhatóságába kebeleztessék be s a völgy - ségi járáshoz csatoltassék. — A baja—bátaszéki áthidalás forgalmi je lentőségével igen érdekesen foglalkozik ismétel­ten a „Vízügyi és Hajózási Közlöny,“ kifejtve, hogy Nagyváradról Budapesten át Grácig 652 a vasúti kilométerek hossza, mig Nagyváradról Baja—Bátaszéken át Prágerhof, vagy Szombat­hely felé Grácig jóval több és pedig Pagerhof felé 663, Szombathely felé 736. Ez az irány tehát nemcsak hosszabb, hanem sokkal drágább is és közgazdaságunkra hátrányosabb, mert ebben a Déli vasút jut szerephez. Nagyvárad és Grác nicsenek érdekelve a baja—béüaszéki áthidalás­nál, de érdekelve van Szabadka, Szeged, Temes­vár és némi tekintetben Arad. Délmagyar- ország nyugatra irágyuló forgalma ez áthi­dalás következtében meg fog osztani és nem lesz többé arra utalva, hogy Budapesten át jus­son Ausztriába, vagy a tengerre. Kizárólag Buda­pest érdekében húzódott e hidépités Ugye 32 év óta. A duna—drávai vasút már a 70-es évek elején kért hidépitési engedelmet, de nem kapta meg. Inkább megváltotta e zsákutcában végződő vasutat az állam és aztán ráparancsolt a máv-ra, hogy a főváros érdekében hallgasson e hídról. Ma már a főváros forgalmát a dunai áthidalások tönkre nem teszik; másrészt a baja—bátaszéki összeköttetésnek sincs már az a közforgalmi nagy jelentősége, amitől 20 25 évvel ezelőtt okkal rettegett a /óvárost dédelgető kormány. Helyi jelentősége azonban ez áthidalásnak igen erősen szaporodott. Elég a bácsbodrogi és somogyi vas­utak sürü hálózatára utalni és a Szabadka—fiumei jelentékeny utrövidülésre. A baja—bátaszéki vonal forgalma azonban nagyrészt mégis a főváros ro­vására fog fejlődni. A magyar áruforgalom las­sanként hozzá fog szokni, hogy7 nem kell szük- ségkép mindent via Budapest szállítani. Es ennek a budapesti piac — a dunai kereskedelem főpiaca fogja kárát látni, hacsak idejekorán fel nem ébredünk és a magyar gabonapiac jövőjét meg nem mentjük. Ne is emlitsük az osztrák csatorna­terveket és Bécsr.ek azt a törekvését, hogy a dunai forgalomban magához ragadja a vezető szerepet, amely szándék keresztülvitelét eddig se mi aka­dályoztuk meg, hanem maguk az osztrák politiku­sok, akik a bécsi gabonatőzsdét tünkre tették és ezen a bajukon legújabban úgy szándékoznak segíteni, hogy a budapesti gabonatőzsdét is tönkre akarják tétetni — a magyrar kormány és a ma­gyar törvényhozás által. Szerencsére a buda­pesti kereskedelmi és iparkamara észrevette, hogy a baja—bátaszéki hid épitése nem a főváros kedvé­ért történt. Örvendünk, hogy észrevette és örven­deni fogunk, ha ezentúl a főváros tulnéz a köz­úti vasutak vonalain és meglátja azt is, amit eddig jóformán meg se látott: a Duna—Tisza csatornát. Attól a veszedelemtől, hogy a köz­forgalom fejlődése ezentúl ne kizárólag Budapest, hanem az egész ország érdekében irányittassék, és hogy7 a dunai kereskedelem át ne költözköd­jék Bécsbe, nem menthet meg bennünket más, mint a Duna—Tisza csatorna, mely által Buda­pest a magyar belvízi úthálózat középpontjába helyezkedik és hegemóniáját Becsesei szemben minden időkre biztosítani fogja. — Örült a vonaton. A Dombóvár—Kaposvár között közlekedő személyvonat utasait nagy rémit letbe ejtette egy ismeretlen elmebeteg saltomor táléja. A teljes sebességgel robogó vonatból hir­telen kiugrott s mint a nyúl a kukoricásnak tar tot* s ott eltűnt. Az utasok meghúzták a vész féket 8 a vonat oly hirtelen állott meg, hogy az utasok jobbra-balra düledeztek, a csomagok s az utazóböröndök a polcról leestek egynémelv utas­nak a fejére. Az őrültnek semmi baja se esett, csak az utasok közül szenvedett egyik-másik bőr­horzsolást. A vonat azután 10 perc késéssel foly­tatta útját. A hatóság az ismeretlen elmebeteg kézrekeritése ügyében a nyomozást megindította. Vásár. A faddi Anna-napi országos vásár, dacára a nagy munkaidőnek, igen látogatott volt ; különösen az állatvásár volt igen élénk forgalmú. Bitumina“ tiszta bitumenből készített valódi aszfalt-tetölemez, tartós, tűzbiztos, szagtalan kátrányozást vagy egyéb *r » _■ ** mázolást nem igénylő (CIO| GO 03 IfV 21U ■ IG» m ic? r-rvTiiif n _1 _ _ t f • _ _ 33 ..BITUMINÁVAL“ fedett tető bemeszelve szép fehér marad és kitűnő védelmet is nyújt a nap melege ellen. B ITÜMIX4 régi zsindelytetőt átfedésére is kiválóan alkalmas. Csakis védjeggyel ellátott tekercseket fogadjunk el. Gyári főraktár Szekszárd és vidéke részére Reich Ármin fakereskedésében Szekszárd

Next

/
Thumbnails
Contents