Tolnavármegye, 1909 (19. évfolyam, 1-52. szám)
1909-07-11 / 28. szám
í TOLNA VARMEGYE. 1909 julius 11 tekinthető p ezt maga a kormány is hivatalosan kijelenti. Ez pedig sem a parlamentáris elveknek, sem az osztályérdekeknek, sem n pártok akaratának, sem a kormány tekintélyének meg nem felel. — Főispánunk és a válság. A kormány- válság mindazok örömére, akik barátai a békének és az ország nyugalmának, egyelőre szünetel és az őszig ismét helyreállt a parlamentáris rend. A válság alatt főispánunk az elsők között volt, aki levonta magára nézve a konzekvenciákat, habár ezt nem hirdette olyan garral, mint azt kollégái közül számosán. Vármegyénk közönsége bizonyára abból a szempontból is őszinte örömmel fogadja a politikai válság megszűnését, hogy a főispáni székben szintén nem történik — reméljük még hosszú ideig — változás és szigorú kötelességtudásáról, előzékenységéről és politikai tapintatáról ismert főispánunk továbbra is megmarad állásában. VARMEGYE A közigazgatási bizottság ülése. Tolnavármegye közigazgatási bizottsága f. hó 7-én tartotta julius havi ülését Apponyi Géza gróf főispán elnöklete alatt. Jelen voltak: Simontsits Elemér alispán, Forster Zoltán főjegyző, Kurtz Vilmos árvaszéki elnök, Fink Kálmán kir. tan. pénzügy igazgató, Totth Ödön tiszti ügyész, Nagy Béla helyettes tanfelügyelő, Alacs Zoltán műszaki tanácsos, Sass László közgazdasági előadó, Percei Dezső vbt. tanácsos, Bernrieder József, Bernrieder János, Török 1 >éía, .S'rabo Károly, országgyűlési képviselő, Jeszenszky Andor, Orffy Lajos. Elmaradásukat kimentették : Széchenyi Sándor gróf vbt. tanácsos, Fischer Imre kir. ügyész. A főbb határozatokból megemlítjük a következőket : Csötönyi Benő, Drubits János és Benács János szekszárdi lakosok mezőrendőri kihágás ügyében az I. fokú Ítélet helybenhagyatott; Klézli Lőrinc szekszárdi és Iiovácsek Pál gyulaji lakosok mezőrendőri kihágás! ügyében marasztaló Ítélet hozatott. Miszla község helyi pótlék szedésének engedélyezésére vonatkozó kérelme pártoiólag felterjesztetett. Udvari és Ozora községek telebbezése elutasittatott. A baja—-bátaszéki vasút mentén épitett útátjárók és egyéb létesítmények átvételével Bajó Pál központi főszolgabiró bízatott meg. Dudás József és Simon Róza illetősége ügyében az alispán véghatározata jóváhagyatott. Nagy Józsefné szekszárdi lakos építési ügyében Szekszárd város tanácsa az épitési feltételek I. fokú sürgős megállapitására utasittatott. A mázai postaügynökség létesítése véleményeztetett. Idősb Gebhardt Ferenc budapesti lakos felebbezésére a dunafoldvári járás főszolgabirójá- nak I. fokú véghatározata megváltoztattatott. -— Weiner Jakab janyapusztai lakos felebbezése elutasittatott ; Ferenczi Károly- dunaszentgyörgyi lakos felebbezése elutasittatott, úgyszintén elutasittatott Vörös Mihály harci, Hárs István sár- szentlőrinci, Braun Ádám őesényi, ifj. Tóth Ferenc és társai szekszárdi, Molnár János bölcskei, Stadler György és Rosenspitz Adolf ozorai, Pécsvárady Béla simontornyai lakosok felebbezése, Bölcske és Miszla községek birtokosságának legelőrendtartása jóváhagyatott. Singer Salamon bonvhádi lakos felebbezésének a közbirtokosság határozata ellen hely adatott. Az egyes hivatalfőnökök havi jelentéseiből adjuk a következő adatokat: A közegészség állapota kedvező volt; a hevenyfertőző betegségek járványszeriien nem léptek fel: kanyaró volt 45, vörheny 22, roncsoló toroklob 12, hasihagymáz 9 és gyermekágyi láz 2 esetben. Trachoma észleltetett a vármegye területére más vidékekről jött gazdasági munkások között és pedig Simontornyán 15, Gindlicsaládon 2, Simonmajor községben 1 esetben; az illető betegek azonnal külön szállásoltattak és rendszeres orvosi gyógykezelésben részesülnek. Törvényszéki hullaboncolás volt 4, rendőri hulhyvizsgálat 11 esetben, köztük 7 öngyilkosság, 4 pedig véletlen halál folytáu. A pécsi gyermekmenhely részéről 1047 gyermek volt elhelyezve és ezek gondozása jónak találtatott. Dr. Grósz Jenő döbrüközi községi orvos állásáról lemondott. A Ferenc-kórházban ápoltatott 562 beteg; ezekből elbocsáttatott gyógyultan 113, javultan 76, gyógyulatlan Ili, meghalt 26. A kir. pénziigyigazgatóságnál elintézendő volt 5419 drb, elintéztetett 4370, a hátralék fogyott 397-tel. Vagyonátruházási végzés beérkezett 1320. Egyenes adókban befolyt 57,611 korona, hadmentességi dijban 1213 korona. Az utak állapota elég jó volt; a gyakori felhőszakadások azonban sok kárt tettek, leg inkább Hőgyész és Gyünk között; ezek folytán az utak tisztogatása és tatarozása — mi körülbelül 10,010 koronába kerül — folyamatban van, de még jó ideig eltart, mert az aratás folytán nagy a munkáshiány. Az állami közúton és a dunafoldvári átkelési szakaszon a kőburkolati munkálatok megkezdettek és a házikezeléses kavicsszállitás is megindult. A közpálya készítés és ezzel kapcsolatos hengerelés a paks—külesdi útszakaszon szünetelt; a fadd—gerjeni és hidjaapáti—medinai utón az építkezések előrehaladása teljesen kielégítő. A hőgyész—dombóvári, szekszárd—simontornyai, simontornya—cecei és a dunaföldvár— hercegfalvai közutak építésére a versenytárgyalás junius 28-án kedvező eredménynyel megtartatott. A terméskilátások, eltekintve a júniusban oly gyakran pusztított felhőszakadásoktól és jég verésektől, melyek különösen Uzdon, Nagydorogon és Szekszárdon tettek sok kárt, úgy az őszi, mint a tavaszi gabonanemüeknél tetemesen kedvezőbbek a tavalyinál; az összes mezőgazdasági terményeknél javulás állapítható meg. Őszi búza területe az idén kevesebb 3000 kát. holddal. (Összesen aratás alá kerül 109 ezer kát. hold búza.) Várható termés átlag kát. holdanként 7 80 méter- mázsa, vagyis 200,000 méterraázsával több, mint tavaly. Az őszi rozs szintén jó középtermést ad, átlag kát. holdanként 8 mm. termés (tavaly 6.50 volt az átlag). Elvetett terület 33,000 kát. hold ; a várható termés 265,000 mm., vagyis 60,000 mmázsával több, mint tavaly. A tavaszi árpa meglehetős termést Ígér, átlag 7 mmázsát holdanként, (tavaly 5’2). Bevetett terület 32 ezer hold, várható termés 224 ezer mm., (60,000 métermázsával több, mint tavaly.) A zab átlag igen jól áll, várható termés átlag 8 mm. holdanként, (tavaly volt 52 mm.) Bevetett terület 34,000 kát. hold, várható termés 272,000 mm. (176,000 métermázsával több, mint tavaly.) A tengeri jól áll, a burgonya szintén; a szőlő — eltekintve a fagy- és jégkártól — jó középtermést Ígér. A rétek közepesnél jobb és igen jó minőségű termést adtak. A mesterséges takarmányok jól fizettek, a legelők kielégitő táplálékot nyújtanak. A munkásviszonyok kielégítők ; a gazdaságok kellő számú aratóval el vannak látva, mun- káshiány sehol sincs. A törvényszéki fogházban letartóztatva volt 128 egyén. Tolnavármegye központi választmánya f. hó 12-én d. e. 10 órakor ülést tart, melyek tárgya a képviselő választásra jogosult választóknak 1910. évre egy beállított névjegyzéke ellen beérkezett felszólamlások elintézése, amint ezek a szekszárdi, bonyhádi, paksi, kölesdi, szakcsi és pincehelyi választókerületekből beérkeztek olyan sorrendben, amint az egyes községek nevei betűrendben egymásután következnek. A hozandó határozatok f. hó 20-tól 30-ig Szekszárdon, a vármegyei irattárban (és nem a levéltárban) a hivatalos órák alatt betekinthetők lesznek. A vármegye 1908. évi zárszámadásai, melyeknek tárgyában a pénzügyi szakosztály Kovács Sebestyén Endre elnöklésével f. hó 7-én ülést tartott, a pénzügyi szakosztály véleményes jelentésével f. hó 18-tól 15 napig közszemlére vannak hitéve az irattárban : az esetleges észrevételek f. hó 18-tól 22-ig bezárólag az állandó választ- mánvhoz adandók be. Az udvar hallgatott, a fejedelem nevetett. A harmadik bölcset bocsájtották be. Nagyon öreg volt már ; mesebeli szakálla volt, mely a földet seperte s a hangja olyan gyöngén hagzott, j hogy alig hallották. — Oh fejedelem, három napot adtak, hogy gondolkozzam a házasságról: három napot adtak és egyetlen könyvet sem. Honnan tudjuk hát én tanácsot adni néked? Bocsásd rendelkezésemre könyvtáradat, át fogom kutatni, föl fogom jegyeni, hogy miként vélekedtek hires nagy elődeim a házasságról, glosszákkal fogom kisérni az ő véleményeiket, meg fogom magyarázni a házasságot jogi. társadalmi, filozófiai és élettani szempontból, de ne kívánd, hogy megmondjam neked: házasodjál-e vagy sem. Had kutatom át háromszáz- hetvenkilenc könyvtáradat és öt kötetes munkában válaszolok neked, de abban a cellában, mely ben három napig tartottatok, én nem tehettem egyebet, csak aludtam. Mert édes az álom, óh fejedelem és boldog, aki . . . A fejedelem nem engedta, hogy befejezze a hosszú sóhajtást. — Akadémiám boldog lesz, ha felfedezhet, én jó öregem. Eredj vissza a celládba és aludjál, mert édes az álom és boldog, aki föl sem édred . . . Az a halk muzsika újból hangzott, pajkos sugarak szükdöstek be a színes ablakon és tarka függő hidak játszottak, amerre a sugarak himbálóztak. A fejedelem arcán halványodtak a rózsák, az udvar a negyedik bölcset várta. Már az ajtóban is veszekedett. — Mind bolond, aki házasodik. Isten hat nap alatt megteremtette a világot s a hetedik napon az asszony elrontotta. Hazudik a biblia; csak a férfit teremtette az isten, az asszonyt az ördög küldte ellene csatába. S a harc Isten és ördög között még nincsen eldöntve, akármit mondanak a poéták. Mig férfi és nő küzd, mig asszony férfit csábit, a harc nincs befejezve. De a nagy rombolásból már lehet sejteni, hogy az ég és pokol harcában ki lesz a győztes. Az ördögbe is, az ördög lesz a győztes. Századokról századokra ki lehet mutatni, mint lett butább a férfi, ravaszabb és ravaszabb az asszony’. A férfi mindig gyöngébb és gyöngébb lesz, az asszony mindig erősebb és erősebb. Az ég azt mondta a férfiúnak : te ur vagy és tiéd a jog ! A pokol azt felelte az asszonynak : te szolga vagy’ és tiéd lesz a jog ! S a pokol okosabb politikus. Mert akié minden jog, az nem küzdhet jogokért, de akinek semmi joga sincsen, minden jogért küzd. Es ez a pokoli furfang bevált. A férfi minden jogáról lemond, hogy övé legyen az asszony’ s az asszony minden jogot magához ránt, hogy a férfi az ördögé legyen: Instrumentum diaboli! Az ördög fegy’vere, az asszony, magából jön fel a pokolból és párosán tér oda vissza. Néha többedmagával is, ami nagy’on kedvére van az ördög urnák. A legszelídebb asszony is visz egy áldozatot az ördögnek, az igazi asszony tizenegyet. Minden asszonyt ki kellene pusztítani, aztán hadd vesszen a férfin is, legyen vége a világnak és . . . A fejedelem felugrott: — Es kezd meg te a sort. Üssétek le a fejét, aztán esetleg a «többiét it . . A bölcs összerázkódott: — Félreértettél óh felség i Valakinek vigyáznia kell, hogy rendben menjen a pusztulás . . . És ki vigyázzon, ha nem a bölcs ! — Vigyázzon a hóhér! A bölcs mosolyogni próbált: — Akkor tán inkább elszegődöm hozzád — hóhérnak . . . Az udvar nevetett, a fejedelem intett. A megjuhászkodott bölcset elvitték cellájába. Az ötödik bölcs német volt. Nagyon német, mert kissé minden filozófus német. Áz alatt a három nap alatt, melyet cellájában töltött, egész rendszert dolgozott ki a házasságról. így szólt: — Oh fejedelem! A világot úgy kell felfogni, mint egy embert. S a házasság a világnak az, ami az embernek a táplálék. Szükséges, de okosan kell vele élni, mert különben megárt. Ahogy a világot ma táplálják, az nagyon rossz. Van egy ideám, mely a világot erősebbé tehetné. A húsz éves férfi idősebb asszonyt vegyen nőül, aki őt a húsz éves kor minden veszedelmén keresztül vezethesse. Az ilyen nőnek szerelme később szinte anyaivá fejlődnék és el tudná nézni, hogy a harminc évessé lett férj egészen fiatal leányt vegyen nőül, akit viszont ő vezetue át az ifjúkor veszedelmén. Mert társadalmi és emberi szempontból mondhatom, hogy a házasság húsz éves korban szükséges, harminc éves horban hasznos, de nem szükséges, később azonban határozottan káros intézmény. Oh fejedelem! Legyen erőd, hogy példa lehessél! Végy el egy idős asszonyt.. . Az udvar feszengeni kezdett. Az idősebb hölgyek körében némi köhögés volt hallható. A fejedelem erőlködött, hogy komoly maradjon. Lassan szólalt meg; — Oh nagy bölcs! Él-e még anyád, vagy kedves nagymamád, hogy megkérhessem a kezét? Különösen kedves nagymamádat nagy gyönyör1 ■1 \ *
