Tolnavármegye, 1909 (19. évfolyam, 1-52. szám)
1909-07-11 / 28. szám
XIX. évfolyam 28. szám Szekszárd. 1909. július 11. TOLNAVÁRMEGYE Előfizetési ár: Egész évre ... 12 korona. Fél évre ... 6 > Negyed évre . . 3 » Egy szám ára . . 24 fillér. Előfizetéseket ét hirdetéseket a kiadó* ' hiratalon kirül elfogad a Molnár-féle könyvnyomda és papirkereskedén r.-t. i Sxekszárdon. Egy«* szamok ugyanő t kaphatók. POLITIKAI ÉS VEGYES TARTALMÚ HETILAP. Meg'jelen minden vasárnap. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Szekszárdon. Vármegye utca 130. sz. Szerkesztőségi telefon-szám 18. — Kiadóhivatali telefon-szám II. Felelős szerkesztő és laptulajdonos: Forounkatárs : Or. LEOPOLD KORNÉL FÖLDVÁRI MIHÁLY. Kéziratot vissza nem adatnak A lap szellemi részét illető közlemények, valamint az előfizetések és a hirdetések is a szerkesztőséghez intézendők. Hirdetések mérsékelten meg állat it tt árszabály szerint számíttatnak. Nyári megoldás. Wekerle és kormánya már átvették a rövid lej ám tu miniszterségre vonatkozó kinevezést. A hivatalos lap csütörtöki számában megjelent a kézirat, amely a kormányt újra kinevezi — s amely nélkül a Wekerle-miniszterinm ideiglenesen se akarta tovább vezetni az ügyeket. Mindezek szerint tehát a válságban nagyon komoly lépés történt, mert a kormánynak kinevezietése azt sejteti, hogy a függetlenségi párttal újabb kibontakozási tárgyalásokat kezdenek Bécsben s hogy ezt a jelenlegi kabinetre és nem egy homo régiósra bizná a király. De ez nem mindenben felel meg a valóságnak. Mert ha a kormány újból való kineveztetésének feltétele alatt hajlandónak mutatkozik is az ügyek tovább vezetésére, azért a hivatalos kommentár szerint magát csak átmenetinek tekinti s ha a kinevezés megadja is neki a kívánt, politikai felelősséget, tehát az alkotmányos jelleget, azért mégis hivatalosan tudatta a kormány a parlamenti pártokkal, hogy a parlamenti tárgyalások irányítására nem vállalkozik és az országgyűlés őszi működésének megkezdése előtt be kívánja adni lemondását. Tehát mindössze nyári minisztérium lesz. A bécsi lapok már hetekkel ezelőtt megjósolták, hogy a király végső esetben ..nyári minisztériumot“ fog kinevezni, de a Wekerle kormány kineveztetése mégsem, az a nyári megoldás, mint amit Bécsben kezdetben terveztek. Ha Lukács nevezte- fett volna ki egy átmeneti kormánynyal, úgy ennek messzemenő feladatai lettek volna, mint ahogy annak idején a Fejér- váry kormány is csak átmenetileg vállalkozott az ügyek vezetésére s a pártokkal való egyezkedésre, hogy egy parlamentáris kormány kineveztetését előkészitse. Ebből a szempontból a Wekerle kormány újból való kineveztetése mindenesetre alkotmányos volna, mert hisz a páriáméul többségére akar támaszkodni továbbra is és a. parlamenti pártok meg is Ígérték, hogy az átmeneti időre, de legkésőbb az országgyűlés őszi ülésszakának megkezdéséig vele szemben nem is foglalnak állást. De azért a kormány maga is tudja, hogy a mostani vállalkozása nem felel meg az igazi alkotmányos elveknek, mert hisz a parlamentárizmus egyik alap- feltétele az, hogy a kormány a többségből vétessék, már pedig a jelenlegi kormány nem többségi kormány. A koalíció felbomlott, ezt Kossuth Ferenc hetekkel ezelőtt hivatalosan is bejelentette a függetlenségi pártnak, az alkotmánypárt is a jelenlegi válság során egészen kivált a koalícióból és a néppárt is felmondta a fegyverbarátságot s lapjában bejelentette, hogy szabad kezet akar a maga számára. Tehát hiába nevezi ki a király újból az előbbi kormány tagjait miniszterekké, a kormány nem lesz többé koalíciós kormány, mert nincs meg a koalíció, amely ennek alapját képezné. Es ha a miniszterelnök azt mondta is, hogy a bankkérdést olyan fontosnak tartja, hogy tekintettel a kormány tagjai közt e kérdésben levő ellentétekre egyáltalán nem vállalkozik egyél) kérdésekben sem a parlamenti tárgyalások vezetésére, azt hisszük, ezzel csak a kabi- j netnek azt a szépséghibáját akarja leplezni, hogy lényegében nem többségi kormány, tehát újból való kineveztetése nem felel meg egészen az alkotmányos elveknek még akkor sem, ha egyeló're a parlamenti többség nem is fordul ellene. Tehát kineveztetése egyáltalán nem a válság megoldása, csak elhalasztása a megoldás keresésének, só't annyira elhalasztása, hogy ez a kormány arra nem is vállalkozik. Két hónapja elmúlt már, hogy a válság kitört s ma egy lépéssel sem tartunk messzebb, mint az elsó' napokban. Az őszi kibontakozási kísérletek aligha fognak olyan alapon folyni, mint ahogy azt Lukács László próbálta, mert ha a király azt akarta volna, akkor inkább most nevezett volna ki egy inparlamentáris kormányt. Éppen azért, ha most nem tette meg, ősszel valószínűleg még kevésbbé teszi, hisz a delegációk ülése miatt olyan konfliktust idézne föl ezzel, mely az egész monarkiát alapjaiban rengetné meg s a függetlenségi párt pozícióját még jobban megerősítené. Azt kell tehát rémé ni, hogy ősszel a tárgyalások azoknak a kibontakozási tervezetek egyikének alapján kezdődnek meg, aminőket a kormány tagjai egész csomót dolgoztak ki s terjesztettek a király elé. Ebből a szempontból, miután a legújabb fordulat a válság akut jellegét elvette, nem nagy megnyugvással ugyan, de el lehet fogadni, mint expedienst addig az időig, mig az őszi parlamenti munka ismét megkezdődik. De a megoldásnak a kormány újból való kineveztetése nem TÁRCA. A királyfi házasodik. Iuta: Kal>o* Ede. Rózsák virultak az ifjú fejedelem arcán és gombák a kis agyvelejében. A hivei nógatták, hogy válasszon magának feleséget s mivel megszokta, hogy mindent felelőseinek ellenjegyzése mellett cselekedjék, előbb meg akarta hallgatni a bölcsek véleményét a — házasságról. Mintha a házasság dolgában a bölcsek nem volnának • ppen olyan ostobák, mint én, vagy akármelyik felebarátom. De a fejedelem úgy akarta, s a fejedelemnek szabad bolondot is akarnia. Hat országból bat böcset hozattak és nyom ban lakat alá tették. Ami a körülményekhez képest mindenesetre a legokosabb volt, mert a miniszterek hamar belátták, hogy a bölcsesség közveszélyes dolog és bolondot mivel, aki fejedelmek és más romlatlan naiv lelkek közelébe egy bölcset enged. Mert a közmondás hamis: az az igazság, hogy száz bolond nem képes annyi jót teremteni, amennyit egy bölcs el nem tudna rontani. Lakat alá tették tehát a bölcseket, kiiiün- külön cellába mindegyiket. S egy ódon biblián kívü I mindegyik egy kis cédulát talált, melyre fel volt írva: Jól vigyázz, ó bölcs férfiú, mert a fejedelem mély bölcsességet vár tőled . . S ha egy Dőléstől mély bölcsességet várnak, éppen úgy belebolondul, mint a legkisebb gyermek. Három napig gondolkoztak a bölcsek klilön- külün s nem tudtak annyi okosat kisütni együttvéve, mint egy hóbortos, vakmerő gyermek, akinek szintén rózsák virultak az arcán, de az agyvelejében nem voltak gombák, mert valószínűleg nem is volt agyveleje, csak valami csodálatosan beszélő szive volt a kis nyomorultnak. Az udvar együtt volt, tele színnel és ragyogással, ahogy az minden tisztességes operettben látható. Talán éppen annyi volt a különbség, hogy a fejedelem udvarában jobb komédiások voltak, mint minden tisztességes eperettben. S aztán a korona is valódi volt, mely ott ragyogott az ifjú fejedelem szépséges fején. Bebocsátották az első bölcset. Ki is szólott ilyképen : — Öli fejedelem ! Három napig gondolkoztam a házasságról és mondhatom neked, hogy nem lehet jó a házasság. Jól tudom én, hogy egymásnak teremtette isten a férfiút és a nőt, együtt is kell élniük, de azt hiszem, a törvény- ; tudók rosszul állapították meg a formát, melyben férti és nő együtt él. Mert a házasság, mint az együttélésnek formája: törvény. Már pedig minden törvénynek jósága abban találja kritériumát, hogy mennél kevesebb kivételnek engedjen tért. Hi a kivételek többségben vannak, akkor a törvény rossz. A statisztika meg azt bizonyítja, hogy több boldogtalan házasság van, mint boldog. Hogyan merjem én neked ajánlani a házasságot, mikor nem tudhatom, sikerul-e mindjárt először olyan párra találnod, aki hozzád való? Oh fejedelem, a házasság csak kísérlet s a te boldogságoddal nem szabad kísérletezni! Az udvar a fejedelem arcát leste. Az arc rózsás maradt és mosolygó. Nyugodtan szólott : — Bölcs fértiu! Az én kedves, édesanyáin — haló poraiban is áldassék — világra hozott engem, pedig nem tudta: boldog leszek-e vagy sem. Hidd el nekem, az egész élet is csak kísérlet, mégis nagyon kedves . . . A bölcset visszavitték lakat alá és mialatt halk muzsika hangzott, bebocsájtották a másodikat. Bolondos, jóképű emberke volt, két huncut szürke szem ragyogott ki a szakállas arcából. Az egész teste táncolt, mikor beszélt.: — (Ali fejedem, az ember sokszor szeret, mert jól esik neki, de csak egyszer házasodik és nem bizonyos, hogy jól esik-e neki. Komolyan sohasem gondolkoztam róla. Végre is annyi nagy probléma van, amelybe az ember kedvére megbolondulhat, miért választottam volna a legközönségesebb problémát? Az ember megházasodik, mint ahogy felöltözik : mert az úgy szokás. S ha nem kérded tőlem, hogy öltözködjél-e, miért kérded, hogy illike megházasodnod? Én beleugrot- tam a házasságba, mint a vizbe. Azért nem akad három bolond, aki nem tud okosabbat tenni, mint hogy beleiül: — bizony nagyon ostoba volna az emberiség, ha sohasem menne vizbe. Igaz, hogy a sok hires filozófus közül egy sem volt nős, hogy Kant, Descartes, Spinoza, Leibnitz sohasem házasodtak s egy bölcs volt, aki megnősült: Szokrates, boldogult kollégám, akinek felesége Xantippe volt, de úgy látom, hogy ezek az urak nem éppen azért voltak bölcsek, mert nőtlen ma radtak. És most óh fejedelem, láthatod, hogy nagyon bolond bölcs vagyok, s ha volna udva- rndban egy derék úri legény, akinek két fölösleges keze van, parancsolj rá, hogy lökjön ki, mert megérdemlem. Hátralékos előfizetőinket egész tisztelettel felkérjük a hátra levő összeg mielőbbi beküldésére.
