Tolnavármegye, 1909 (19. évfolyam, 1-52. szám)
1909-04-11 / 15. szám
1909 április 11 TOLNA VÁRMEGYE. 7 jük is meg a divatot. — Mindezideig abban voltunk, hogy immár a szűk divat uralkodik ; eleinte megijedtünk tőle, de most már megszokta a szemünk és szinte szépérzékünket is kielégíti, ha egy-egy karcsú sugár szoborszerü alakon, minden feltűnő ránc nélkül omlik le a sok szép, lágy szövet. Kár volt megszoknunk, mert Párisból, a hol úgy látszik az embereknek nincs más dolguk, minthogy azt a mit a divat terén teremtenek, hamarosan le is rombolják, az a hir jön, hogy a direktoár-és ampirformát már már kiszorítani igyekeznek, hogy helyét betöltsék a ráncos szoknyával és a sima, * csípőig érő derékkal. Ha vesszük, ezen nincs mit csudálkozni, mert hiszen régi tapasztalat tanit meg arra, hogy az uj divatot, mindig a réginek az ellenkezőjéből teremtik meg. Ám higyjük, hogy ez az átalakulás nem lesz oly gyors, mint ezt a párisi divatkereskedők szeretnék és azért foglalkozzunk a most uralkodó tavaszi divattal. Itt vannak mindenekelőtt a látogatásra vagy sétára szánt rövidebb hoszabb kabátkák fekete és barna bengalinból, ottománból és moárébólsujtásos vagy gyöngypaszománydisszel Néhány model rezeda vagy mézszinü vászonmellényt is mutat sujtást fémhimzésssl. Különben sem kedvelték ennél jobban még talán sohasem a hímzést és ez lehet kézi, akár gép- himzés. Legtöbbet láthatunk majd a vászonruhákon, melyekhez nagyon divatosak lesznek az ujjatlan kabátok. Elegánsabb ruhához a hosszú ujjatlan köpeny, a tisüszerü köpenyke járja s a bő kabát fekete mézszinü vagy fehér markizettből vagy durva túliból. Már régen nem beszéltünk a gyermekek öltözékéről, mely az utolsó években mindinkább hozzáilleszkedik a nagyok divatjához. De nagyon óvatosaknak kell ám lennünk, nehogy a gyermekek az öltözködésökben megszűnjenek gyermekesek lenni s a fiatal leányok ruházatában megmaradjon a fiatalos jelleg. Hogy a fény. íizésc mellőzzék a gyermekeknél, hiába mondjuk, Hiszen mikor kissé melegebb napsugán kicsalja a kicsinyeket az utcára, már látunk irlandi csipkeköpenykét, .egyet rózsaszínű szüraból, direktoárformábkan s a kalapok csak olyan fazék és lámpaernyő formájú mint a nagyoké- csakhogy kisebb. Pedig kár. Az ilyenformán öltöztetett gyermek hol tanulja meg a szerénységet ? S attól, a kit kicsi korában igy szoktattak, rósz néven vehetjük-e, ha felnőtt korában rabja a divatárusnéjának és a szabójának ? Az anyának gondja legyen, hogy derék komoly ember legyen gyermekéből s ne divatbáb. — A Divat Ujsdg mindig arra tanit, hogyan öltözködjünk szépen egyszerűen s azért mégis divato san. K övessük hát a tanácsait és akkor óvakodni fogunk a divat- és fényűzés parancsolta túlzásoktól. VIDÉK. Gyönk. Gyönk községnek a járási közigazgatási székház és főbírói lakás építése és kölcsönfelvétele tárgyában hozott és a vármegye legutóbbi közgyűlése által jóváhagyott határozata már megjelent a vármegyei hivatalos lapban és igy hangzik : Tárgy: Olvastatott Gyönk község képviselő testületének ingatlan vétele, építkezés kölcsönfelvétel és ajándékozás tárgyában hozott határozata és az ellene benyújtott felebbezés. Véghátározat. Az állandó választmánynak a tisztiügyész véleményén alapuló javaslatához képest Gyönk község képviselő testületének 1908. évi november 29-én tartott rendkívüli közgyűlésében 72. sz. a. hozott határozata melyben a m. kir. belügyminisztérium 120364—908. számú intézményével feloldott 40— 908. számú képviselő testületi határozat tárgya a gyönki járási székház és főbírói lak építésének kérdése ujabbi tárgyalás alá vétetvén, elhatároztatott: hogy a község az előző és a fentebbiek szerint feloldott határozat hozatala alkalmával megállapított tervek és költségvetések szerint, járási székházat és főszolgabírói lakot épit és e célra a megfelelő ingatlant a gyönki 71. sz. tjkvben felvett Vizsolyi Mária-féle ingatlanból 4200 korona vételárért megveszi és a vétel és építkezéshez szükséges mintegy 70,000 koronát, a hatósági jóváhagyás után a legjobb ajánlatot tevő pénzintézetnél 50 évi törlesztésre kölcsönt felvesz ; és egyben elhatároztatott az is, hogy Gyönk községe az ekként létesítendő épületeket és ingatlant járási székház és főszolgabírói lak céljára Tolnavármegye közönségének s minden fizetség vagy ellenszolgáltatás nélkül tulajdonul felajánlja és átadja, a határozati ellen Kerch Konrád és társai részéről benyújtott felebbezés elutasításával jóváhagyatni határoztatok Indokok : A határozat az 1886. évi XXII. t.-c. 110. §-ban előirt rendelkezések pontos szem előtt tartásával, névszerinti szavazással teljesen szabályszerűen hozatván, oly tényét képezi a községi önkormányzat helyes és céltudatos felfogásának, melynek jogi és törvényi érvénye ellen alaki szempontokból törvényes s jogos kifogás nem emelhető. Érdemi részében pedig jóváhagyandó volt a határozat, mert annak meghozatalánál a községet ugyanazon szilárd és öntudatos áldozat készség és céltudatos közérzés vezette, mint illeti azt és el kellett utasítani, mert az abban felhozott sötét helyzetek és vonatkozások egyátalában igazolva nincsenek sőt azok a főszolgabíró jelentésében részint való értékükre leszállítva, részint pedig megcáfolva vannak, a felebbezés ilyetén formában és irányzatával a község jogos és fontos közérdekének oly élet- kérdésszerii megvalósulását célozta megakadályozni, mely közérdek méltatása elől Gyönk községnek egy lakosa sem zárkozhatik el okszerűen és mely közérdek nr gára a községre nézve még akkor is méltatandó volna, ha mindazon sötét helyzetek és képek melyek a felebbezés indokolásában felallitattak tényleg fent- állanának és jogszerüleg igazolhatók volnának. Miről Gyönk község az iratok kiadása mellett s annak utján Lerch Konrád és társai olyan közléssel értesittetik, hogy jelen véghatározat ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül a vármegye alispánjánál benyújtandó és a m. kir. belügyminiszter úrhoz intézendő feleb- bezésnek van helye. Kmft. Olvasta és kiadta : Perczel. jegyző. — A hirtelen harag áldozatai. Hüfncr György gazda, mint Paksról jelentik, feleségével és huszonegy éves fiával kocsin kiment a szántóföldekre. A kocsi elé két csikó volt fogva, melyeket a fiú hajtott. Útközben az apa korholta fiát, mert szerinte nem jól hajtott. A fin egy darabig hallgatta, de aztán megunva akorliolást, leugrott a kocsiról, s a gyeplőt a lovak közé dobva, ostorával a lovak közé caapolt. Az ostortól az amúgy is nyugtalan vérű csikók megvadultak és elragadták a kocsit. Az öreg Hüfner nem tudta a gyeplőt a lovak közül kiragadni és kétségbeesve látta feleségével, mint viszik a lovak a Duna felé. Hüfner ekkor leugrott a kocsiról és mozdulatlanul terült el a földön. A lovak az asszonnyal tovább vágtattak, mig egy zökkenőnél az asszony kiesett a kocsiból. Akkor a segítségül siető embereknek sikerült a megvadult állatokat elfogrd. Az asszony agyrázkódást szenvedett és haldoklik. Híitner pedig szintén veszedelmesen megsebesült. A szerencsétlenséget okozó fiú tettének következményeitől annyira megijedt, hogy megszökött. A csendőrség keresi. IRODALOM. Ifjúsági lapok A magyar tanuló ifjúságnak ezen egyedüli, irodalmi színvonalon álló lapja ezúttal is rendkívül érdekes, bő tartalommal jelent meg. Bállá Miklós, a Petőfi-társaság tagja, gyönyörű verset irt Kossuthról. Kosztolányi Dezső, az ismert iró és költő ragyogó fantáziával megirt novellája az ifjú lelkeket magával ragadja. Szádeczky Lajos, nagynevű történetírónk nyomán közli a mádéfalvi veszedelem hiteles történetét. Igen tanulságos Sven Hédin tibeti utazásának ismertetése. A sakkrovatot a magyar sakk atyamestere, Maróczy Géza vezeti ; a sportrovatot kiváló sportemberünk, Vámos Soma szerkeszti- Állandó rovatai mind az ifjúság lelki világának megfelelő, érdekes és tanulságos tartalmúak : ilyenek a Bélyeggyűjtő, Az iskola világából, Irodalom, művészet, Fejtörő, Levelesláda (szerkesztői üzenetek). Irodalmi és kézügyességi pályázata munkára, nemes versenyre ösztönzi tanuló ifjúságunkat. A szerkesztőség valóban kulturális célokat szolgál, amidőn fáradságot és költséget nem kiméivé, ifjúságunknak ízlését nemesíti s a káros ponyvairodalmi müvek helyett szellemi képességüknek megfelelő lapot ad át diákjaink kezébe. A ha- vonkint háromszor megjelenő Ifjúsági Lapok előfizetési ára csodálatosan csekély (negyedévre 1 korona 20 fillér, félévre 2 korona 40 fillér, egész évre 4 korona 80 fillér.) Egyes szám ára 12 fillér. Mutatványszámot ingyen küld a ki- adóhivatal. Budapest, 5., Nádor-utca 16. szám. A Nyugatinak, Ignotus, Fenyő Miksa és Osváth Ernő kitűnő folyóiratának most jelent meg a 6 ik száma, a következő gazdag tartalommal: Schüpfiin Aladár: Előszó egy talán megírandó Petőfi tanulmányhoz. Laczkó Géza, Ady Endre, Pásztor Árpád, Peterdy István: Versek. Tóth Vanda: Az ötvenéves ember. (Elbeszélés.) II. Kuncz Aladár: Egyetemi portrék. 1. Riedl Frigyes, Karinthy Frigyes: A dárda. (Novella.) Schiller Ottó: Áz esztétikai biológiája. Móricz Zsigmond : A százszinselyetn keszkenő. (Novella. ) A „Figyelő“ kritikai rovattartalma: Alexander Bernát könyve (Lengyel Géza), Hauptmann (Lengyel Menyhért), Bartók Béla első suitéje (Csátli Gáza), Gapus A két férfi (Balázs Béla), A nemes gyűjtemény (Lengyel Géza), Földes Imre „Hivatalnok urak“ (Fenyő Miksa). A Nyugat előfizetési ára egy évre 20 korona, egyes szám ára 1 korona. A kiadóhivatal cime: Budapest, VII., Akácfa-utca 5. Egyletek. Intézetek. — Műkedvelő előadás. A «Szekszárdi kath. Legényegylet» folyó hó 12-én este 8 órakor a «Szekszárd-szálló» nagytermében saját pénztára javára műkedvelő előadást tart. Színre kerül: «A betyár kendője». Népszínmű, dalokkal, négy felvonásban. Irta : Abonyi Lajos. — A szekszárdi róm. kath. ovodát és gyermekmenhelyet fentartó egyesület folyó hó 17-én délután 5 órakor tartja rendes évi közgyűlését az ovoda helyiségében a következő tárgysorozattal: 1. Elnöki jelentés. 2. Tiszt- ujit.is. 3. Az 1908. évi költségvetés megállapítása. 5. Netán bejelentendő indítványok. — A „Szekszárdi általános Ipartestület ‘ 1909. évi április hó 12-én délután 2 órakor a városháza nagytermében rendkívüli közgyűlést tart, melyre a tagok azon figyelmeztetéssel hivatnak meg, hogy azon esetben, ha a jelzett időben a tagok szabályszerű számban meg nem jelennének, a közgyűlés folyó évi április hó 18-án délután 2 órakor fog megtartatni, tekintet nélkül a megjelent tagok számára. Tárgysorozat: 1. A Szigeth Gábor-téle ház megvétele tárgyábaui. indítvány feletti határozás. 2. Az évi tagsági díjnak 1 koronáról 4 koronára leendő felemelése feletti határozás. 3. Az alakulási dijak felemelése. 4. Tanonc-szerződtetési és szabadulási dijak lei- emelése. 5. Esetleges indítványok. TAN ÜGY ~~ — A Külsősomogyi református Egyházmegyében „Egyesült Tanítói Kör“ t. évi április hó 5 én Nagyszokolyban értekezletet tartott, melynek lefolyása a következő volt : A „Jövel Szentlélek ur Isten“ kezdetű 37. Dicséret 1. versének eléueklése után Laky Dezső felsőiregi tanító, a kör elnöke üdvözölvén a szép számban megjelent tagokat és a vendégeket, lelkes beszéddel nyitotta meg az értekezletet és szép szavakban parentálta el a közelmúltban elhalt Markó Sándor