Tolnavármegye, 1909 (19. évfolyam, 1-52. szám)

1909-04-11 / 15. szám

1909 április 11 TOLNA VÁRMEGYE. 7 jük is meg a divatot. — Mindezideig abban vol­tunk, hogy immár a szűk divat uralkodik ; eleinte megijedtünk tőle, de most már megszok­ta a szemünk és szinte szépérzékünket is kie­légíti, ha egy-egy karcsú sugár szoborszerü alakon, minden feltűnő ránc nélkül omlik le a sok szép, lágy szövet. Kár volt megszoknunk, mert Párisból, a hol úgy látszik az embereknek nincs más dol­guk, minthogy azt a mit a divat terén terem­tenek, hamarosan le is rombolják, az a hir jön, hogy a direktoár-és ampirformát már már kiszo­rítani igyekeznek, hogy helyét betöltsék a rán­cos szoknyával és a sima, * csípőig érő derék­kal. Ha vesszük, ezen nincs mit csudálkozni, mert hiszen régi tapasztalat tanit meg arra, hogy az uj divatot, mindig a réginek az ellen­kezőjéből teremtik meg. Ám higyjük, hogy ez az átalakulás nem lesz oly gyors, mint ezt a párisi divatkereske­dők szeretnék és azért foglalkozzunk a most uralkodó tavaszi divattal. Itt vannak mindenekelőtt a látogatásra vagy sétára szánt rövidebb hoszabb kabátkák fekete és barna bengalinból, ottománból és moárébólsujtásos vagy gyöngypaszománydisszel Néhány model rezeda vagy mézszinü vászon­mellényt is mutat sujtást fémhimzésssl. Külön­ben sem kedvelték ennél jobban még talán sohasem a hímzést és ez lehet kézi, akár gép- himzés. Legtöbbet láthatunk majd a vászonru­hákon, melyekhez nagyon divatosak lesznek az ujjatlan kabátok. Elegánsabb ruhához a hosszú ujjatlan köpeny, a tisüszerü köpenyke járja s a bő ka­bát fekete mézszinü vagy fehér markizettből vagy durva túliból. Már régen nem beszéltünk a gyermekek öltözékéről, mely az utolsó években mindinkább hozzáilleszkedik a nagyok divatjához. De nagyon óvatosaknak kell ám lennünk, nehogy a gyer­mekek az öltözködésökben megszűnjenek gyermekesek lenni s a fiatal leányok ruházatá­ban megmaradjon a fiatalos jelleg. Hogy a fény. íizésc mellőzzék a gyermekeknél, hiába mondjuk, Hiszen mikor kissé melegebb napsugán kicsal­ja a kicsinyeket az utcára, már látunk irlandi csipkeköpenykét, .egyet rózsaszínű szüraból, direktoárformábkan s a kalapok csak olyan fazék és lámpaernyő formájú mint a nagyoké- csakhogy kisebb. Pedig kár. Az ilyenformán öltöztetett gyermek hol tanulja meg a szerénysé­get ? S attól, a kit kicsi korában igy szoktat­tak, rósz néven vehetjük-e, ha felnőtt korában rabja a divatárusnéjának és a szabójának ? Az anyának gondja legyen, hogy derék komoly em­ber legyen gyermekéből s ne divatbáb. — A Divat Ujsdg mindig arra tanit, hogyan öltözköd­jünk szépen egyszerűen s azért mégis divato san. K övessük hát a tanácsait és akkor óva­kodni fogunk a divat- és fényűzés parancsolta túlzásoktól. VIDÉK. Gyönk. Gyönk községnek a járási közigazgatási székház és főbírói lakás építése és kölcsönfel­vétele tárgyában hozott és a vármegye legutóbbi közgyűlése által jóváhagyott határozata már megjelent a vármegyei hivatalos lapban és igy hangzik : Tárgy: Olvastatott Gyönk község képviselő testületének ingatlan vétele, építkezés kölcsönfelvétel és ajándékozás tárgyá­ban hozott határozata és az ellene benyújtott felebbezés. Véghátározat. Az állandó választmánynak a tisztiügyész véleményén alapuló javaslatához képest Gyönk község képviselő testületének 1908. évi novem­ber 29-én tartott rendkívüli közgyűlésében 72. sz. a. hozott határozata melyben a m. kir. belügyminisztérium 120364—908. számú intéz­ményével feloldott 40— 908. számú képviselő testületi határozat tárgya a gyönki járási szék­ház és főbírói lak építésének kérdése ujabbi tárgyalás alá vétetvén, elhatároztatott: hogy a község az előző és a fentebbiek szerint felol­dott határozat hozatala alkalmával megállapított tervek és költségvetések szerint, járási székhá­zat és főszolgabírói lakot épit és e célra a megfelelő ingatlant a gyönki 71. sz. tjkvben felvett Vizsolyi Mária-féle ingatlanból 4200 korona vételárért megveszi és a vétel és épít­kezéshez szükséges mintegy 70,000 koronát, a hatósági jóváhagyás után a legjobb ajánlatot tevő pénzintézetnél 50 évi törlesztésre kölcsönt felvesz ; és egyben elhatároztatott az is, hogy Gyönk községe az ekként létesítendő épületeket és ingatlant járási székház és főszolgabírói lak céljára Tolnavármegye közönségének s minden fizetség vagy ellenszolgáltatás nélkül tulajdonul felajánlja és átadja, a határozati ellen Kerch Konrád és társai részéről benyúj­tott felebbezés elutasításával jóváhagyatni hatá­roztatok Indokok : A határozat az 1886. évi XXII. t.-c. 110. §-ban előirt rendelkezések pontos szem előtt tartásával, névszerinti szavazással teljesen sza­bályszerűen hozatván, oly tényét képezi a községi önkormányzat helyes és céltudatos fel­fogásának, melynek jogi és törvényi érvénye ellen alaki szempontokból törvényes s jogos kifogás nem emelhető. Érdemi részében pedig jóváhagyandó volt a határozat, mert annak meghozatalánál a községet ugyanazon szilárd és öntudatos áldo­zat készség és céltudatos közérzés vezette, mint illeti azt és el kellett utasítani, mert az abban felhozott sötét helyzetek és vonatkozá­sok egyátalában igazolva nincsenek sőt azok a főszolgabíró jelentésében részint való értékükre leszállítva, részint pedig megcáfolva vannak, a felebbezés ilyetén formában és irányzatával a község jogos és fontos közérdekének oly élet- kérdésszerii megvalósulását célozta megaka­dályozni, mely közérdek méltatása elől Gyönk községnek egy lakosa sem zárkozhatik el okszerűen és mely közérdek nr gára a községre nézve még akkor is méltatandó volna, ha min­dazon sötét helyzetek és képek melyek a feleb­bezés indokolásában felallitattak tényleg fent- állanának és jogszerüleg igazolhatók volnának. Miről Gyönk község az iratok kiadása mellett s annak utján Lerch Konrád és társai olyan közléssel értesittetik, hogy jelen véghatá­rozat ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül a vármegye alispánjánál benyújtandó és a m. kir. belügyminiszter úrhoz intézendő feleb- bezésnek van helye. Kmft. Olvasta és kiadta : Perczel. jegyző. — A hirtelen harag áldozatai. Hüfncr György gazda, mint Paksról jelentik, feleségével és huszonegy éves fiával kocsin kiment a szántó­földekre. A kocsi elé két csikó volt fogva, melyeket a fiú hajtott. Útközben az apa korholta fiát, mert szerinte nem jól hajtott. A fin egy darabig hallgatta, de aztán megunva akorliolást, leugrott a kocsiról, s a gyeplőt a lovak közé dobva, ostorával a lovak közé caapolt. Az ostor­tól az amúgy is nyugtalan vérű csikók megva­dultak és elragadták a kocsit. Az öreg Hüfner nem tudta a gyeplőt a lovak közül kiragadni és kétségbeesve látta feleségével, mint viszik a lovak a Duna felé. Hüfner ekkor leugrott a kocsiról és mozdulatlanul terült el a földön. A lovak az asszonnyal tovább vágtattak, mig egy zökkenőnél az asszony kiesett a kocsiból. Akkor a segítségül siető embereknek sikerült a megvadult állatokat elfogrd. Az asszony agyrázkódást szenvedett és haldoklik. Híitner pedig szintén veszedelmesen megsebesült. A szerencsétlenséget okozó fiú tetté­nek következményeitől annyira megijedt, hogy megszökött. A csendőrség keresi. IRODALOM. Ifjúsági lapok A magyar tanuló ifjúságnak ezen egyedüli, irodalmi színvonalon álló lapja ezúttal is rendkívül érdekes, bő tartalommal jelent meg. Bállá Miklós, a Petőfi-társaság tagja, gyönyörű verset irt Kossuthról. Kosztolányi Dezső, az ismert iró és költő ragyogó fantá­ziával megirt novellája az ifjú lelkeket magával ragadja. Szádeczky Lajos, nagynevű történet­írónk nyomán közli a mádéfalvi veszedelem hi­teles történetét. Igen tanulságos Sven Hédin tibeti utazásának ismertetése. A sakkrovatot a magyar sakk atyamestere, Maróczy Géza ve­zeti ; a sportrovatot kiváló sportemberünk, Vá­mos Soma szerkeszti- Állandó rovatai mind az ifjúság lelki világának megfelelő, érdekes és tanulságos tartalmúak : ilyenek a Bélyeggyűjtő, Az iskola világából, Irodalom, művészet, Fej­törő, Levelesláda (szerkesztői üzenetek). Iro­dalmi és kézügyességi pályázata munkára, nemes versenyre ösztönzi tanuló ifjúságunkat. A szer­kesztőség valóban kulturális célokat szolgál, amidőn fáradságot és költséget nem kiméivé, ifjúságunknak ízlését nemesíti s a káros ponyva­irodalmi müvek helyett szellemi képességüknek megfelelő lapot ad át diákjaink kezébe. A ha- vonkint háromszor megjelenő Ifjúsági Lapok előfizetési ára csodálatosan csekély (negyedévre 1 korona 20 fillér, félévre 2 korona 40 fillér, egész évre 4 korona 80 fillér.) Egyes szám ára 12 fillér. Mutatványszámot ingyen küld a ki- adóhivatal. Budapest, 5., Nádor-utca 16. szám. A Nyugatinak, Ignotus, Fenyő Miksa és Osváth Ernő kitűnő folyóiratának most jelent meg a 6 ik száma, a következő gazdag tartalom­mal: Schüpfiin Aladár: Előszó egy talán meg­írandó Petőfi tanulmányhoz. Laczkó Géza, Ady Endre, Pásztor Árpád, Peterdy István: Versek. Tóth Vanda: Az ötvenéves ember. (Elbeszélés.) II. Kuncz Aladár: Egyetemi portrék. 1. Riedl Frigyes, Karinthy Frigyes: A dárda. (Novella.) Schiller Ottó: Áz esztétikai biológiája. Móricz Zsigmond : A százszinselyetn keszkenő. (Novella. ) A „Figyelő“ kritikai rovattartalma: Alexander Bernát könyve (Lengyel Géza), Hauptmann (Lengyel Menyhért), Bartók Béla első suitéje (Csátli Gáza), Gapus A két férfi (Balázs Béla), A nemes gyűjtemény (Lengyel Géza), Földes Imre „Hivatalnok urak“ (Fenyő Miksa). A Nyugat előfizetési ára egy évre 20 korona, egyes szám ára 1 korona. A kiadóhivatal cime: Buda­pest, VII., Akácfa-utca 5. Egyletek. Intézetek. — Műkedvelő előadás. A «Szekszárdi kath. Legényegylet» folyó hó 12-én este 8 órakor a «Szekszárd-szálló» nagytermében saját pénztára javára műkedvelő előadást tart. Színre kerül: «A betyár kendője». Népszínmű, dalokkal, négy felvonásban. Irta : Abonyi Lajos. — A szekszárdi róm. kath. ovodát és gyermekmenhelyet fentartó egyesület folyó hó 17-én délután 5 órakor tartja rendes évi köz­gyűlését az ovoda helyiségében a következő tárgysorozattal: 1. Elnöki jelentés. 2. Tiszt- ujit.is. 3. Az 1908. évi költségvetés megállapí­tása. 5. Netán bejelentendő indítványok. — A „Szekszárdi általános Ipartestület ‘ 1909. évi április hó 12-én délután 2 órakor a városháza nagytermében rendkívüli közgyűlést tart, melyre a tagok azon figyelmeztetéssel hi­vatnak meg, hogy azon esetben, ha a jelzett idő­ben a tagok szabályszerű számban meg nem jelennének, a közgyűlés folyó évi április hó 18-án délután 2 órakor fog megtartatni, tekintet nélkül a megjelent tagok számára. Tárgysorozat: 1. A Szigeth Gábor-téle ház megvétele tárgyábaui. indítvány feletti határozás. 2. Az évi tagsági díj­nak 1 koronáról 4 koronára leendő felemelése feletti határozás. 3. Az alakulási dijak felemelése. 4. Tanonc-szerződtetési és szabadulási dijak lei- emelése. 5. Esetleges indítványok. TAN ÜGY ~~ — A Külsősomogyi református Egyház­megyében „Egyesült Tanítói Kör“ t. évi április hó 5 én Nagyszokolyban értekezletet tartott, mely­nek lefolyása a következő volt : A „Jövel Szent­lélek ur Isten“ kezdetű 37. Dicséret 1. versének eléueklése után Laky Dezső felsőiregi tanító, a kör elnöke üdvözölvén a szép számban megjelent tagokat és a vendégeket, lelkes beszéddel nyi­totta meg az értekezletet és szép szavakban parentálta el a közelmúltban elhalt Markó Sándor

Next

/
Thumbnails
Contents