Tolnavármegye, 1909 (19. évfolyam, 1-52. szám)
1909-04-11 / 15. szám
XIX. évfolyam 15. szám Szekszárd. 1909. április 11. Előfizetési ár: Egész évre ... 12 korona. Fél évre ... 6 > Negyed évre . . 3 > Egy szám ára. . 24 fillér. Befizetéseket éa hirdetéseket a kiadó- hivatalon kívül elfogad a Molnár-féle könyvnyomda és papirkereskedéa r.-t. dsekszárdon. Egyet szamok ugyanő t kaphatók. POLITIKAI ÉS VEGYES TARTALMÚ HETILAP. Meírjelen minden vasárnap. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Szekszárdon. Vármegye utca 130. sz. Szerkesztőségi telefon-szám 18. — Kiadóhivatali telefon-szám II. Felelős szerkesztő és lap tulajdonos : Fórounkatárs : Dr. LEOPOLD KORNÉL FÖLDVÁRI MIHÁLY. Kéziratok vissza nem adatnak A lap szellemi részét illető közlemények, valamint az előfizetések és a hirdetések is a szerkesztőséghez iotézendők. Hirdetések mérsékelten medáliái it tt árszabály szerint számíttatnak. Előfizetési felhívás! 1909. évi április hó 1-ével uj előfizetést nyitottunk lapunkra. Azon t. előfizetőinket kiknek előfizetésük lejár, — felkérjük, hogy az előfizetéseket mielőbb megújítani szíveskedjenek, hogy a lap szétküldésében fen- akadás ne történjék. Előfizetési feltételek: Egész évre . . . 12 korona. Fél . . . 6 Negyed évre . 3 Hazafias tisztelettel A „TOLNAVÁRMEGYE“ politikai hetilap kiadóhivatala. Húsvéti gondolatok. A husvét ünnepszentelő, kegyeletes hangulatába borongó, sötét szint vegyit a magyar politikában beállt fordulat, mely hirtelen, lehet mondani: máról-holnapra válságot helyez a nemzetnek kilátásba. Kormányválság lesz e, vagy pártválság, avagy talán mindakettó? Ki tudná ezt föl- tétlen bizonyossággal megmondani ? De éppen ez a legjellemzőbb a mi politikai állapotunkra nézve, hogy manapság, — és ez az időszak már jó három éve tart — senki se tudja még csak elgondolni se, hogy mi lesz. A közvélemény a legsötétebb tájékozatlanságban -:enyved, jobban mondva: apátiába sülyedten várja a holnapot; kormányférfiaink kénytelenek «ibis, redibis»-szerű kijelentések végnélküli ismétléseire és változataira szorítkozni ; a többségi pártok .vezető férfiai egymásközt egyenetlenkednek ; szóval: a tájékozatlanság, a bizonytalanság, a fejetlenség tökéletes és általános. Ily körülmények között hiába minden ünnepi hangulat. A válság komoran veti előre árnyékát és a kedvező megoldásba vetett hitünk annál gyengébb, mert e hitünk alapja más nem lehet, mint a vezető férfiakba helyezett bizalom, ez pedig, minthogy a mai kormány nem homogén és háta mögött nincs egységes párt — csak relativ és nagy mértékben ingadozó lehet. Különös jelensége a sorsnak, bogy a fenyegető külpolitikai helyzet határozottan jobbra fordultával egyszeribe kitört a belpolitikai válság, jobban mondva: fellépett a válsággal fenyegető belpolitikai viszonyok rendezésének szükségessége. Nemcsak külpolitikánk sikeres vezetése követeli ezt meg, mert hiszen köztudomású dolog, hogy a zilált belviszonyok a külpolitika sikereit szinte lehetetlenítik; de önmagunk iránt tartozó kötelességünk is megkívánja a rendezést és orvoslást, mert alkotmányos, parlamentáris ország rendezett belviszonyok nélkül a legnagyobb veszélyeknek rohan eléje. Alkotmányos országban a főelv az, hogy az alkotmányos tényezők : a ncpképviselet, az ebből kikerülő kormány és az uralkodó j szabadon élhessen a maga szorosan meghatározott jogkörében ; a parlamentáris rend elve pedig az, hogy a többség joga és a miniszteri felelősség elve — fölfelé és lefelé egyaránt, fölfelé a királylyal és lefelé a többségi párttal szemben — föltétlenül és minden egyes, még a legkisebb részletkérdésben is érvényesüljön. Azok a jelenségek, melyek a jelenleg többséggé összeállt koalíciós pártok belóle- tében megnyilatkoztak, kétségtelenné tették, hogy ez a többség nem egységes; hogy a felelősség elvének érvényt szerezni nem bír; hogy a többség joga elcsenevészedett; ennek következtében a népképviselet hatásköre egyre szükebbre szorul, a végrehajtó hatalomé pedig tágul. Feltétlen szükség tehát, hogy az elégtelennek bizonyult koalíció helyébe egységes pdrtalakulás jöjjön, mely — eltekintve minden közjogi vonatkozástól — a nemzet többségét képes legyen keretébe vonzani és képes legyen a többség jogával élve felelős kormányt adni a nemzetnek, amely egységes párt és az abból kikerülő felelős kormány vezetésével vihessék országunk ügyeit a rendezés és fejlődés utján előre. Nem azt kell néznünk most, hogy mit mond a pártérdek és hogyan szól, vagy szólt évekkel ezelőtt a párthatározat Azt kell mérlegelnünk, hogy mit kíván hazánk és nemzetünk legfőbb érdeke és boldogulása. Szűnjünk meg egy percre a pártkötelékek vak imádói lenni; jusson eszünkbe, hogy nem pártférfiaknak, hanem hazafiaknak és magyaroknak születtünk. Az én kis lányom ... Az én kis lányom maga az imádság ■ .. Két szép szeme bűnömből való váltság- Ha nagy szelíden ram tekint vele : Úgy erzem, megszentel es megjobbit, S ha bánatom van, enyhületbe gyógyít Édes-kedves tekintete! Az ón kis lányom maga a menyország. Istenünk kedve szállt *e benne hozzánk, Hogy majd ott ami üdvösségét ad, S mind ami boldogság var az égben! A csókjaiban és ölelésében Erezhessük mar ideát! SZABOLCSKA MIHÁLY. TÁRCA. Husvét ünnepén.- 1909. Mily ünnep ez, oh mily édes, Oh mily drága, mily fölséges! Nem küzdünk, itt, nem, hiába: A kereszt áll glóriába’. Cseppjei a könynek, vérnek, Mind-mind drága gyöngyöt érnek, Gyöngyöt érnek, gyóngygyé válnak, S kincsévé lesz a világnak. Szent ünnepen égi béke, Szállj a küzdők kebelébe ! Mily ünnep ez, oh mily édes, Qh mily drága, mily fölséges! Balszerencse jobbra fordul, S kiragyog a gyáva porbul Az erény és az igazság, A homály fut, veszt a gazság, Seb megenyhül, köny felszárad, Megédesül a búbánat. Szent ünnepen égi beke, Szállj a túrók kebelébe! Mily ünnep ez, oh mily édes, Oh mily drága, mily fölséges! Temetőben sírok nyílnak S a remény, mint hajnalcsillag, Szebb hazánkat ragyogtatja, S nem omol a köny patakja. Biztató szó zeng a mennybül: Nem halunk meg mindenestül! Szent ünnepen, égi béke, Szállj a sirók kebelebó! SÁNTHA KÁROLY. Az utolsó boszorkány. Irta Gárdonyi Géza. Ma már nincsenek boszorkányok. A jó isten tudja, miért nincsenek. A régi időkben bizony voltak. Ezt mindenki tudja. Csakhogy ma már mindent eltagadnak az emberek. Emlékszem rá, hogy gyermekkoromban mindig meséért zaklattam a cselédünket. Mesélt is néha, különösen akkor, mikor engem a hideg lelt. Boldog, szép betegség ! Egyszer este az ágyam mellé ülve mondta a mesét. Március volt akkor és a szél fújt. A Tera cseléd egy helyen megakadt: nem jutott eszébe, hogy az elátkozott princ hogyan szabadult meg a sárkány őrzötte városból. A kakas odakünn kuko- rikolt egyet — Jaj — mondja a cseléd felügyelve. Mi az, Terka ? — Itt jár a Baksáné. Én már akkor tudtam, hogy ki az a Baksáné. Boszorkány. A faluvégen lakik a legelő, mellett. Száraz, meggörbült kis öregasszony. Nincs senkije, csak egy özvegy lánya. Az sincs vele. Túl a hegyeken lakik. Megátkozta a boszorkány tulajdon édes lányát. Miért átkozta meg, azt bizony nem tudom, nem is kérdeztem senkitől. Hát ez a boszorkány járt minálunk ; ezt kukorikolta meg a kakas. A kakas nem szólna éjfél előtt a világért sem, csak ha boszorkány jár a ház körül. A kutyánk is kurrogott. Aztán elcsöndesüit minden. A szél is. Vájjon mit akarhat ? A cselédség imádságba fogott, én meg betakartam az én kis hatéves fejemet és végig viszolgott rajtam a félelem. Bizonyos, hogy a tehenünket akarja megrontani, Elveszi tőle a tejet, mert neki nincs tehene. Otthon aztán megfeji a szekértengelyt vagy a kapufélfát. De majd elmondom én ezt holnap az András bácsinak, aki okos és hatalmas ember. Ő őrzi a csordát és nem fél a bikától sem. Azt hiszem, a csizmájában van az ereje. Sohasem láttam ahhoz fogható erős és öblös csizmákat. Mindig azt hittem, hogy az a két csizma láo- bal van tele. Ilyen lábú embernek képzeltem Kinizsi Pált. Az ilyen ember aztán ha megveti a lábát, visszanyom a dárdájával egész hadsereget. De aztán láttam egyszer, ahogy ittasan feküdt az András bácsi a korcsma kocsiszínje alatt. A felesége elment érte és lehúzta a csizmáit, hogy el ne lopják. A csizmából sok szalma dőlt ki, meg a pipája. De jó is volt, hogy a felesége megőrizte ezeket a bőrbeli kincseket. Nem szakadnak el azok soha. Meg vannak patkóivá erősen. Télen, amikor a Jancsi gyerek ezekben a csizmákban jön az iskolába, mindnyájan irigyeljük. Nehezen fut a jégnek, de ha egyszer rajta van már, úgy csusz’k, mint a Hátralékos előfizetőinket egész tisztelettel kérjük a hátralékos összeg mielőbbi beküldésére.
