Tolnavármegye, 1909 (19. évfolyam, 1-52. szám)
1909-04-11 / 15. szám
0 TOLNA VARMEGYE. 1909 április 11 Az ünnepi hangulat sejtelmei űzzék el szivünkből a komor aggodalmat. A feltámadás miszticzizmusa tegye fogékonnyá lelkünket és támassza, élessze fel bennünk az akaratot, hogy ezt a hazát nagygyá és virágzóvá tegyük. Miként egyszer feltámadt halottaiból az Ur, azonképpen támasszuk uj életre a száz sebből vérző «Szegény Magyarország»-ot, mely hű fiai egyetértő munkásságával a dicsőség sugármezében fog ismét a népek előtt tündökölni. F M VÁRMEGYE — A főispán szabadságon. Apgcnyi Géza gróf főispán a közigazgatási bizottság ülése után hosszabb ideig tartó szabadságra megy, melyet nagyobbrészt külföldön, Ausztriában fog tölteni. Távolléte alatt a főispáni teendőket Si- montsits Elemér alispán fogja ellátni. — A közigazgatási bizottság április havi rendes ülését folyó hó 14-én délelőtt fél 10-kor tartja meg. — A központi választmány folyó hó 15-én délelőtt 10 órakor ülést tart. Tárgy: az országgyűlési képviselőválasztók 1910. évre érvénnyel bírandó névjegyzékének ideiglenes egybeállítása és közszemlére leendő kitétele iránt való intézkedés. — Elvi fontosságú határozatok. Aki magát szerződésileg háztartási, személyes és folytonos szolgálatnak legalább is egy hónapon át bérért való teljesítésére kötelezi * cselédnek tekintendő. Azon körülmény, hogy a cselédnek nincs cselédkönyve, vagy hogy a gazda a szolgáló egyént nagyobb bizalmába fogadja s arra a házvezetés teendőit is átruházza: a szolgálat jogi minősítésére befolyással nem lehet. Az ily ügy elbírálása nem a polgári bíróság, hanem a közigazgatási hatóság hatáskörébe tartozik. (Hatásköri bíróság 30/1908.) — Aki hatósági szemle és mintavétel után kimér oly bort, melyet az állandó borvizsgáló szakértő bizottság mesterségesnek nyilvánít, mesterséges bor forgalomba hozatala által kihágást követ el. (Belügym. 3025/908 ) — Községi biró azon vallomása alapján, hogy valamely korcsmáros ellen általános a panasz, hogy ihatatlan, romlott bort mér ki, a rendes bizonyítási eljárás mellőzése mellett marasztaló Ítélet nem hozható. (Belügym. 3669/1908.) A városok és az uj ipartörvény. Az állam nem igen adta eddig jelét annak, b°gy gondozó atyja volna a városoknak és községeknek. Mindmáig arról hallottunk csupán, erről panaszkodnak már évtizedek óta a városok, hogy az állam csak ingyen szolgáltatásokat követel a városoktól. Az uj ipartörvény az eddigieknél is nagyobb rést akar ütni a városok auto- nom-jogain és ha a városok kellő időben föl nem emelik tiltakozó-szavukat ez ellen, ugy az uj ipartörvény-tervezet intézkedéseiből nagy anyagi veszteségek hárulnak a városokra. Nem egyszer tapasztalhattuk, hogy más a zöld asztal mellett meghozni a törvényt, s más azt keresztül vinni az életben. Szóval : más a teória és más a kivitel. Az uj ipartörvény sem képez kivételt ez alól. E tervezetnek is számos oly része van, mely a városok anyagi érdekeit sokban veszélyezteti, melyekből azokra súlyos anyagi károsodás szár- mazhatik. Ily része a tervezetnek a 203. paragrafus, mely a városi helypénzekröl rendelkezik s amely olykép volna kiegészítendő, hogy a már érvénv- ben levő szabályrendeleteket ne érintse. Elhagyandó volna e paragrafusnak ama rendelkezése is, hogy a kereskedelmi miniszter a vásárhely pénz- és mérlegdij szabályzatnak tételeit rendeleti utón leszálithassa. E rendelkezés t. i. amellett, hogy a városok autonom jogait sérti, súlyos anyagi kárukra is lehet. Sérti az autonom jogokat, mert lehetővé teszi, hogy egy, már megalkotott s jóváhagyott szabályrendelet egyszerűen rendeleti utón s a képviselőtestület meghallgatása nélkül megváltoztathassék. He lehetetlenné teszi tökéletes költségvetés alkotását, mert a városok díjszedési joguk dacára, várható jövedelemre soha sem számíthatnak s mindenkor előállhat annak lehetősége, hogy a helypénzek körül érdekelt termelő és kereskedő közönség egyoldalú előterjesztése alapján a várható és számba- vett jövedelmek az esetleges leszállítással csökkenni fognak. Sokkol' célszerűbb lenne tehát, ha a díjtételek nagyság alO évről 10 évre állapíttatnék meg. De veszélyezteti a városok érdekeit a 206. paragrafus amaz intézkedése is, hogy a vásári jövedelem csupán a vásártér berendezési és a berendezés jókarban tartási költségeinek fedezésére lenne fordítandó. Ez a rendelkezés a városok eddig szerzett jogainak sérelme nélkül törvényerőre nem emelkedhetnék, mert oly városokban, melyekben ezen dijak bármire fordítható jövedelmet képeztek, ily | korlátozás jövőre jogszerűség és méltányosság I alapján fölállítható nem lenne s igy a javaslat is ily értelemben volna átalakítandó. A legtöbb indokolatlan anyagi terhet a községi munkaközvetítő intézetek kötelező fölállítása róna a városokra és községekre, melyről a tervezet 25. fejezete intézkedik. Igaz ugyan hogy az 503. paragrafusa fölösleges jövedelmet a községeknek engedt át, de miként j számíthatnak erre a városok, mikor a közvetítési dijak csak cselédszerzésért lennének szedhetők s a mikor még ebben is és az 507. paragrafus értelmében a jótékony intézetek is kon- kurrálhatnak. Különösen nagy anyagi tevhet ró tehát a községekre a munkaközvetítő intézetek fölállítása azáltal, hogy a kerületi közvetítést is ők látják el, amivel aztán egyáltalán nem egyeztethető össze a tervezet amaz intenciója, hogy a vagyonos és virágzó iparos fővárosunkat eme költségektől legnagyobb részt mentesítené. A nők szavazati joga. Nincsen hét, amelyen ez a kérdés aktuális ne lenne. A soufragette-ek hazájában, Londonban a nők választójogi világ-kongresszusát fogják megtartani, amelyen bizonyára súlyos érvek fognak elhangzani a szavazatjog felett. Bizonyára nincs benne különös, ha ahhoz most én, talán üreges szempontból, de mindenesetre egy modern világrészben szerzett életfölfogással hozzászólok. Á női választójog legismertebb előharcosa, mrs Chapmann-Catt, az északamerikai Egyesült- Államok egy milliomosnője, aki ez ügy apostolaként járja be a civilizált világot. Sajnos, a nőapostol nem követte a kereszténység apostolainak példáját, akik a világ minden irányában terjesztették Krisztus igéjét. Ezek szabad ég alatt, korláthoz nem kötött helyen beszéltek, a hallgatók ezrei ingyen hallgathatták, nem pedig zárt teremben, magas belépő dijak mellett; mert a nép, a melyet ők tanítani akartak, nem áll csupa jómódú, a belépő dijat leszúrni képes egyénekből, hanem olyanokból, akik belépő dijat nem fizethetnek, de akik nélkül a „nép“ szól alig lehet használni. Hanem térjünk a lényegbe. Magam is a teljes nőemancipáció hive vagyok. A nő értékét én nemcsak elméletben ismerem el. Schiller sorai szerint: «Ehret die Frauen, — Sie flechten und weben, — Himmlische Rosen, — In’s irdische Leben», — hanem gyakorlati értelemben is. Az Egyesült Államokban töltött, több esztendei tartózkodásom alatt módomban volt tapasztalni, hogy ott milyen nagy mértékben becsülik, tiszgyorsvonat és sohasem fordul fel, pedig mindig guggolva csúszik. Mihelyt azonban a hó elmegy, Jancsi mezítláb jár az iskolába s a csizmát állandóan az apja hordja. De nemcsak a csizmák méltósá- gosak ő nála, hanem az arca is. Akkora bajusza van, mint a betlehemes öreg pásztornak. Hol jobbra fújja a szél, hol balra, mind a két ágat. Hát ez az András csordás beszélte a kovácsműhely előtt, hogy mennyi baja volt az öreg Baksánéval. Egyszer nyáron, ahogy a mezőn hált, arra ébredt fel, hogy valaki közeledik. Megismerte a sötétben is, hogy a Bak- sáné. Fel akart ugrani, mert rosszat sajditott, hanem a boszorkány gyorsabb volt: kantárt vágott az András fejéhez és im, ezzel lóvá tette. — Álmodta kend ezt, András. — Olyan igaz, mint ahogy itt állok. Mikorra felugrottam, éreztem, hogy ló vagyok. Egy porcikám se volt emberi. Aztán elmondta, hogy a boszorkány a Duromó lakodalmára hajtotta. Hogy ki volt ott a menyasszony meg a vőlegény, arra nem em- emlékszik, mert csak lóésszel látta a lakodalmat. — Álom, esős idő. — De nem álom volt az; olyan fáradt voltam reggel, hooy alig bírtam feltámolyogni. — Hát aztán mit tett kend a boszorkánynyal ? gfyv — Egész nap aludtam az eset után. Ki kellett pihennem a fáradtságot. Éjjel aztán, hogy hiába vártam, gondoltam máson nyargalászik. Hát elmentem a kertjébe, hogy megszedjem az almafát. Meg is szedtem. Hanem ott is én «stem a bajba. Ahogy le akarok jönni a fáról, azon vészén magamat észre, hogy nem lehet. Tyű, a kirelajzumát, mondok. Hát kötést tett rám a boszorkány! No András, gondoltam, most vagy mán sehogyse- Ott ültem reggelig. Akkor bujt elő az átkozott és ugy tett, mintha nem is tudna róla. Könyörögtem neki, hogy szabadítson el, ott hagytam a zsákot is inkább. Hát igy adott aztán valami italt, amitől megszabadultam. Olyan ize volt, mint a pályinkának. — Görcs volt az, hallja kend. — Jó, jó : én tudom, amit tudok. Mentem egyenest a paphoz és megmondtam neki, hogy hogyan jártam. Hát még leszidott. Azt mondta, hogy Baksáné nem boszorkány és, hogy az éretlen almától esett belém a kötés. A pap se mert tenni a boszorkány ellen semmit. Azonban amint az András beszédéből kitűnt, mégis hitt a papnak. No nem vakon. Vasárnap lesbe állott a templom ajtajánál, hogy egyenesen viszi-e be az ajtón Baksáné a fejét, vagy féloldalt. Mert szarvája van a boszorkánynak, mint az ökörnek, ha nem is lehet látni. Baksáné féloldalt vitte be a fejét az ajtón Most már csak az kellett volna még meghallgatni, hogy visszafelé mondja-e odabent az imádságot, vagy egyenesen, de azt már nem lehetett, mert asszonyok közé férfiember be nem ülhet. A következő héten a pap kertje alatt pillantotta meg András a boszorkányt. Bizonyos, hogy vajért megy a vízre. Mert tudnivaló, hogy a boszorkány megzavarja a vizet és vaj vetődik fel, mikor a viz leüllepedik. A pap kutyája erősen ugatott és hogyan, hogyan nem, beleszorult a feje a kerítésbe. Ezt bizonyosan megint ő ttette. Hogy im, a kutya se be, se ki, hát odagyültek a gyerekek, és nevették. Maga j András is nevette. Akkor a boszorkány oda- ■ ment a kutyához és kiszabadította. Hanem a boszorkány bizonyosan megne- szelte, hogy András utána leselkedik. Mert mi- ; korra András hazaért, a hizója ugy állt az ól í közepén, mintha testamentumot csinált volna. Leeresztette fülét-farkát s szomorúan pislogott a tele vályúra, Azonban Andrásnak is helyén volt az esze Sirolin (Emeli az étvágyai ét a testsúlyt, megsértetett a köhögést, váladékot, éjjeli Tüdőbetegségek, hurutok, szamár- köhögés, skrofulozis. influenza ellen számtalan tanár és orvos által naponta ajánlva. Minthogy értéktelen utánzatokat Is kínálnak, kérjen mindenkor „Roche“ eredeti csomagolást.--------------- a F. Hofifmann-La Roche A. Co. Basel (Sfijc) 99 Roche ff Kapható onroil rendeletre a gyógyszertárad ban. — ára Qvegenkürt 4.— korona.
