Tolnavármegye, 1908 (18. évfolyam, 1-52. szám)

1908-12-06 / 49. szám

i \)S december 6

TOLNA VARMEGYE.

3

dolog, amibe'már sok írónak beletörött a tolla. A színpad nem tűri az epika terjengősségét, elfolyó irályát, széles mederben haladó, bárha egységes, mégis epizódokkal tarkított tartalmát. Úgy tömöríteni, hogy a lassú menetű elbeszélésből gyors, elevenen lüktető dráma, folytonos cselekvés legyen, nagy akadályokba ütközik s hogy ezeket az akadályokat sikerült legyőznie, hogy mindvégig érdekes, cselekménnyel. teli darabot adott, egyik főérdeme a szerzőnek. Azután meg kedvesebb, lélekhez szólóbb tárgyat alig választhatott volna, mint a »Toldi szerel- mé»-t. A nagy költő trilógiájának —- ha az irodalmárok szerint nem is legértékesebb — leg- bájosabb részét. Két vergődő lélek, kiknek tragédiája örök időktől áll s mégis mindig uj marad, melyet mindenkor megértenek, mindenkor újból gyúrnak, alakítanak, hozzáidomitnak a korhoz, a váltakozó társadalmi nézetekhez, s bár alapjában mindig ugyanaz, újból és újból tetszik és szépnek találjuk. Ez Toldi szerelme is. Ehhez a minden idők nagybecsű, remek épo- szához, mely talán a nagy költőnek, Ara»y-nak is a maga számára legkedvesebb műve volt, csak avatott kézzel, nagy megértéssel szabad hozzányúlni. László Gézában megvan ez az avatottság. Biztos kézzel tudja az eseményekből kiragadni azt, amire drámairónak szüksége van. Nem cso-bitja az iró hagyományát, de él a költői szabadság jogával ott, ahol a dráma cselekménye azt megköveteli. Az époszban előforduló történelmi eseményeket, kitéréseket csak felületesen említi, átsiklik rajtok, hogy annál jobban mélyedhessen a tárgyba, hogy annak gyors folyását meg ne akassza. Viszont már az elején úgy tünteti fel Toldii, mint aki I*iros- kába szerelmes, csak Tar áltatja el, hogy Piroska őt, Tart szereti s ezzel bírja rá a fegyverese- rére. Ezzel egyrészt maga az első felvonás is erőteljesebbé válik, mintha Aranyhoz híven — mit az époszban hosszasan elmondhat és igy érthetővé tehet — csak szeszélyből teszi Toldi s csak azután lesz szerelmes, másrészt a második felvonás összeütközése is több alapot nyer. Ügyes beszövés a Toldi féltékenységének erős, drámai beállítása s hogy Toldi a helyszínén szúrja le Tart s a jelenlevő király ott száműzi Toldit az országból. Általában az első két felvonásban sok az erő, a cselekvés s ezekhez fűződik a harmadik a maga poetikus kedvességével. A Toldi karjában elhunyó Piroska halálában nem érezzük a halál borzalmát, az elmúlás csendes, a »liliomhullás« megható tragédiája nyilvánul benne. A nyelvezet mindvégig nagyon szép és kifejező. A jambusok gördülékenyek.

A szinház nagy szeretettel karolta fel a művet. Az öltözetek igen szépek voltak s elkövettek mindent, hogy a szint is megfelelővé tegyék. Hogy ez a mi kis szinpadunf on majdnem lehetetlen, nem az ő hibájuk. A színpadért azonban kárpótolt a színészek játéka. Bihari Ákos igazán olyan volt, amilyennek Toldit elképzeljük : csupa erő és érzés. A koturnusos darabhoz hozzáilleszkedett — nem álpáthoszos — de leiekből jövő hévvel, mig Bihari László Tar nyerseségét és cselszövö voltát adta igen természetesen. A rendezés ügyessége is őt dicséri. Olasz Jolán bájos és kedves Piroska volt, olyan, amilyennek a szerző elképzelhette. Vcszpréminé- nek, sajnos, kicsiny szerep jutott, de ezt betöltötte és kiemelkedővé tette Toldi anyjához illő. nemes egyszerűségével. Igen jóizü alak volt Bence szerepében Szántó Jenő s kedves Anikó Lubinszkyné A kisebb szereplők is megállták helyüket, csupán Lajos király volt igen gyenge kezekben.

Az este különben az ünneplés jegyében folyt le. A közönség lelkesen hívta a szerzőt és színészeket a lámpák elé. Az első felvonás után a diákok szép beszéd kíséretében ezüst babérkoszorút nyújtottak át‘szeretett tanáruknak s ezenkívül a közönség részéről is kapott két ezüst és egy élő babérkoszorút.

Krammer Zsófia.

Csütörtök este volt az utolsó elöádás. Gabányinak «Az emberevő» cimü 3 felvonásos bohózatát adták elő Baráti Jenő jutalomjátékára. A nagyszámú közönség jól mulatott az ügyesen megirt darab mókáin. Az előadás is jó volt. Baráti, L. Rajz Margit, Galambos és Lubinszky nagyon jók voltak. Ezzel végétért az idei színházi szezon, amely a színtársulatra nézve a közönség állandó pártolása mellett végződött. Baráti törekvő, fiatal igazgató, társulatának fogyatékosságai mellett is, van számos tehetséges tagja, jelmezeik és az öltözeteik szintén te’jesen kielégítők voltak. A közönség rokonszenvével ajándékozta meg a társulatot és szívesen látja a legközelebbi idényben megint őket Szekszárdon, főleg ha addig a hiányok is pótolva lesznek.

________HÍREK________

— E

lőléptetések a törvényszéknél Dr.

Gyenes József szekszárdi törvényszéki biró a VII. fizetési osztályba lépett elő. — Pribenszky Lcjos, szekszárdi törvényszéki írnok iroda - tiszt lett.

— U] kaszinói tagok. A legutóbbi választmányi ülésen a következőket vették fel uj kaszinói tagokul: Sémeth Gyula, Kenézy László, Dr. Varya Sándor, Dr. Beöthy László, Keplin get Géza, Miklós Sándor, Dr. Steinfeld Géza és Piyniczky Ferenc.

— UJ járásblró A király ifj. Krivdcsy Károly paksi kir, albirót ugyanoda járásbiróvá nevezte ki.

Esküvők Porgányi Gyula palánkai mérnök szerdán vezette oltárhoz, a mohácsi püspök-templomban Wanke Ferenc hajóskapitány és neje, bonyhádi Percei Etelka leányát, Terikét. — Majtdny József, bezdáni cukrász szerdán tartotta esküvőjét Szekszárdon, özv. Almdsy Károlyné cukrázda tulajdonossal.

— Városi képviselők választása A választott városi képviselők felének megbízatása lejárván, ezeknek, számszerint 34 képviselőnek választása még december havában fog megej- tetni. Kívánatos, hogy a választói jogosultsággal biró közönség a szokottnál nagyobb érdeklődést tanúsítson a választás iránt s olyan férfiakat válasszon, akik egyrészt szakértelemmel és függetlenséggel bírnak, másrészt pedig a közügyek iránt melegen érdeklődnek. Városi életünk fejlődése jó részben attól függ, hogy a képviselőtestület tagjai mennyire állanak hivatásuk magaslatán és mennyi komoly érdeklődéssel teljesítik tisztöket.

— A pécsi bath, középiskolai Internátus Lapunk utolsóelőtti számában már hirül hoztuk, hogy gróf Zichy Gyula, nagylelkű megyés püspökünk X. Pius pápa áldozópapi jubileumának emlékére egy Pécsett létesit.-ndö kát. középiskolai internátus alapjára 100,000 koronát tett le s ezt az alapítványt «Pius-alapitvány»-nak nevezte. Egyházmegyénk nagynevű főpapjának nemes példája máris követőkre talált a székeskáptalan tagjainak körében. így Szeifricz István nagyprépost és cimzetespüspök 10,000 korona, Ranny Gábor pápai prelátus és őrkanonok 3200 korona, dr. Wurster József apátkanonok 4000 korona, egy magát megnevezni nem óhajtó kanonok 1000 korona, dr. Igaz Béla címzetes kanonok, papai kamarás és püspöki irodaigazgató 500 korona és dr. Mosonyi Dénes püspöki titkár 500 koronával gyarapították az alapítványt.

— Tisztelgés Dr. Fent Ferenc szekszárd- belvárosi plébánost csütörtökön, névünnepe alkalmából igen sokan halmozták el jókívánságaikkal. A róm. kath. tantestület testületileg tisztelgett a kath. iskolák igazgatójánál.

— Eszterházy herceg volt józságkor- mányzójának pőre. Megírtuk annak idején, hogy Haller József udvari tanácsos, Eszterházy Miklós herceg volt józságkormányzója rágalmazás miatt pörbe fogta a herceget. A soproni járásbíróság, ahol Haller pőrét megindította, a főrendiházhoz fordult, hogy a herceget kikérje. A főrendiház azonban nem adta ki Eszterházy herceget. A nagy érdeklődéssel várt tárgyalást tehát nem tartják meg.

— A baja—báttaszékl Dtmahld teherpró- bája Szorgos és serény munka folyik ezidő- szerint a bajai Dunahidnál. Miután a hid munkálatai teljesan befejeztettek, most eltávolítják a hídról és a hid mellől az össses állványokat és teljesen szabaddá teszik mindentől. Dec. hó 9-én tartják meg a hid teherpróbáját. Ennek megtörténte után alig áll valami útjában a hid megnyitásának. Ha a baja—szabadkai és a báttaszék —dombóvári vonat elsőrangusitási munkálatai elkészülnek, úgy május elsejére átadhatják az országos fontosságú vonalat a forgalomnak. Az érdekelt vidék arra számit, hogy akkor már életbe léptetik az alföld- fiumei gyorsvonatot, mely Brassó, Kolozsvár, Temesvár, Szeged, Szabadka felől közvetíti majd a forgalmat e hídon át Fiúméba és Szte- rényi József államtitkár budgetbeszédében tényleg jelezte is a zónatarifának kiterjesztését, illetőleg a zónák emelését, hogy a nagy távolságokban Budapest elkerülésével is megfelelő személydijakat szedhessenek be az utasoktól.

, — Ügyészi megbízott. Az igazságügyminiszter dr. Weichardt Rezső gyönki kir. járás- birósági jegyzőt a kir. ügyészi megbízott állandó helyettesévé nevezte ki.

— Előléptetések a munkásbiztositó pénz tárnál A „szekszárdi kerületi munkásbiztositó pénztár“ igazdatósága Mirth Gyula könyvelőt főkönyvelővé, Ketskés Győző irodutisztet seged- titkárrá, Jagitza V’ince irodatisztet könyvelővé,

Fejős János irodatisztet nyilvántartóvá léptette elő.

— Az ügyvédi kamara köréből. A pécsi ügyvédi kamara hivatalosan közzéteszi, hogy dr. Aereky Mihály ügyvédet, Pécs székhelyijei az ügyvédek lajstromába fölvette. — Dr. Kelemen Ede, volt dunaföldván ügyvédet, eltávozás miatt pedig a lajstromból törölte.

— Kisorsolt képviselők Szekszárd r. t. város képviselőtestülete a szerdán délután tartott ülése alkalmából a választott képviselők felét kisorsolta, akik helyébe e hó második felében ejtik meg a választásokat. Az első kerületből kisorsoltattak: Steiner Ferenc Frei, Vesztergombi István Grósz, Steiner János Békés, Kibling József, Wilhelm Ede, Horváth Vince, Ferger Mihály Pukk ; a második kerületből: Prantner Antal Pöndör, Pekari János, Steiner József Markvart, Watzek László, Vesztergombi Antal, Vörös Ignác, H. Szabó József Vesztergombi; a harmadik kerületből: Orbán József Csárdás, Hauszknecht Ferenc Föglein, Dittrich József, Sipos Márton, Volher Mihálj', Dittrich János, Bors József Hangonyi; a negyedik kerületből: Csötönyi István Bálint. Hornok József, Debulay Antal, Kovács Dávid, Haudinger Károly, Nyéki István, Haya Béla: az ötödik kerületből: Majsai István, Kocza József Szeremlei, Kalmár János Sárközi, Kovács József Szászi, id. Török József Csötönyi, Grüner János Csötönyi.

— Bajok a temetés körül. Megyénk számos községében nagyobb számmal találtatnak felekezetnélküliek. A törvény szabályozza ezt az ügyet és mi nem is ezt akarjuk szóvá tenni, mert hiszen a lelkiismereti szabadság kérdését bántani nem szabad. A felekezetnélküliek is azonban csak emberek és velők is megtörténik az az emberi dolog, hogy meghalnak és igen természetes, hogy’ az illetők hozzátartozói azt akarják, hogy a szeretett halott ott pihenje siri álmái, ahol atyái is — az elhagyott felekezet temetőjében — porladnak. Az elhagyott felekezet azonban ezt rendszerint nem akarja megengedni és bármily' visszás érzelmeket kelt is az ily ellentét az emberekben, el kell ismernünk, hogy a felekezeteknek ehhez joguk van. Mindenkinek jogában áll hitfeleke- zeteből kilépni, de azután nincs is semmi követelési joga az elhagyott felekezeten. Számos községben megtörtért már, hogy a hitfelekeze- tek megtagadták az eltemetést és a halott rokonsága erőszakos módon temettette el a halottat az elhagyott felekezet temetőjében, mert — községi temetőről gondoskodva nem volt, miután az tetemes költséggel sújtja a köz-