Tolnavármegye, 1908 (18. évfolyam, 1-52. szám)

1908-12-06 / 49. szám

4 TOLNA VARMEGYE. 1908 december 6 ségeket. A költségek azonban e kérdésnél szóba se jöhetnek. A törvény előírja a községi temetkezési helyek kijelölését. Legutóbb Pálfán fordultak elő ily temetkezési zavarok és Simontsits Elemér alispán elrendelte a községi temető létesítését. Ezt a példát minden érdekelt községnek jó előre követnie kell, hogy a te­metési zavarok és vallásháboritások elkerül- tessenek. — Léghajó Csütörtök délután 3 és 4 óra között Szekszárd fölött egy hatalmas léghajó lebegett. A kosárban távcső segélyével 3 férfiú alakja volt kivehető. A lelógott kötél végén csüngő vasmacska pedig szabad szemmel lát­ható volt. A léghajón valószínűleg katonatisztek voltak, akik az utóbbi időben gyakran tesznek a légben kirándulásokat katonai léghajókkal. — Múzeumi felolvasás A f. hó 5- és 6-ikára hirdetett »A közlekedés és posta a régi időben« c. felolvasást közbejött akadályok miatt f. hó 12-ére halasztották. Vasárnap, f. hó 6-án, délután 5 órakor kiosztott jegyek mellett «Házi­állataink egészségéről« olvasnak fel. A felolvasást az Uránia 40 vetített képe kiséri. — Szerenád. A szekszárdi róm. kath. olvasókör dalárdája Nemes Győző karmester vezetésével Ferenc-nap előestéjén szerenádot adott a kör egyházi elnökének dr. Fent Ferenc belvárosi plébánosnak, továbbá Varga Ferenc főgimnáziumi tanárnak, mint a kör világi alel- nökének. — Gondnokság A szekszárdi királyi törvényszék Horváth Pál ujdombovári lakost gondnokság alá helyezte. — A vörheny ellen. To nán a vörheny nagyobb arányokban lépvén föl, Hangéi Ignác dr. tiszti főorvos a központi járás orvosával kiszállt vizsgálatot tartani. A tett óvóintézkedé­sek elegendőknek találtattak, minthogy azon­ban a főorvos a megbetegedések és halálozások arányszámából a betegségi esetek eltitkolására következtetett, elrendelte, hogy minden egyes lakóház megvizsgáltassék. — A Duna forrásvizének elfolyása Würt- tembergben,'Badenben és Bajorországban egyre nagyobb figyelmet fordítanak arra a rég tudott körülményre, hogy a Duna forrás medre Tutt- lingenen felül sok helyen lyukat kapott, melye­ken át a viz jelentékeny része a talajba szűrő­dik és inr.en a 170 méterrel mélyebben fekvő bodeni tóba jut és pedig az Aach folyó révén. Így állván a dolog a Duna nagy és közép víz­állásánál részben, kis víznél pedig, amikor medre odafent teljesen ki is szárad — egészen a Rajnába ömlik. A Friedingen körül a talajba szivárgó Dunaviz mennyiségét másodpercenként 200 literre becsülik szakértő tudósok és nem lehetetlen, hogy más helyeken még több viz szivárog el és hogy a földalatti viz járatok egyre lazulnak és a Duna évről-évre többet vészit vizéből. A múlt évben Friedingennél zöldre festették a Duna vizét és 8 nap (195 óra) múlva az Aach foirásából zöld viz bugyogott elő, de hogy mennyi az Aach vizében a Duna vize, azt a festésből megállapítani nem lehetett; e célból most 500 mmázsa sót süllyesztenek a Dunába, hngy igy kiszámíthassák az elszivárgó Dunaviz mennyiségét. Az elszivárgás megaka­dályozására tervezik a mederfenék nyílásainak felkutatását és betömését, továbbá a Brigach és Breg patakok völgyének elzárását és alkalmas gyüjtőmedencék létesítését. Ha a Duna bajor j és würtenbergi részének csatornázását, hajó­zásra alkalmassá tételét akarják, úgy e munká­latokat hamarosan végezniök kell, mert a viz- elszivárgás káros hatását nemcsak a Felső Duna, hanem a Duna egész folyása érzi. — Tanító választások Az ozorai rk. isko­laszék az üresedésben volt két osztálytanítói állásra Mohoíik Mihály és Péntek József tanítók választattak meg. — Megyebizottsági tagválasztás. A múlt hó 21-én megejtett megyebizottsági tagválasz­tása alkalmával a tengődi kerületben nem »Ligeti« hanem Szigeti József kányái tanító választatott meg. — Állati hullaégetö Szekszárdira Szek- szárdon a városi dögtér már rég tele van és egy újnak létesítése, minthogy e célra megle­hetős terület szükségeltetik, sok költségbe kerül. Úgy látszik azonban, hogy e kérdés modern szellemben és nagyobb áldozatok nél­kül fog nálunk megoldatni, amennyiben egy fővárosi műszaki cég (Gedeon és Kont) aján- Jatot tesz a városnak, egy állati hullaégető építésére. Ez az egész intézmény nem kíván többet, mint 10 négyszögméter területet, melyen az égető kemence felépül. Az állati hullák elé­getése alig kerül néhány fillérbe. Tekintetbe véve, hogy az eddigi dögtér-rendszer igen költséges és ezenkívül veszedelmes is, mert eltekintve attól, hogy a telitett dögteret 10 éven belől nem szabad felbontani és ez idő alatt folyton óvakodni kell a ragályozástól, még arra is számítani kell, hogy a dögteret kóbor cigá­nyok sok helyen felássák és az állati hullákat ellopják, nem azért ugyan, hogy azok húsát megegyék, hanem, hogy a rothadó hullarésze­ket egyes udvarokba bedobják és igy állat- betegségeket terjesztve, friss döghusokhoz jus­sanak, melyeket azután élvezettel elfogyasz­tanak ; — csak kívánatosnak tarthatjuk, hogy a vállalkozás sikerüljön. A hullaégető létesítése nem kerülne — a tervezet szerint többe, mint 1700 koronába, valószínű azonban, hogy a vállalkozók, kik Szekszárdion szeretnék az első ily hullaégetőt létesíteni, még a jutányosságra is ügyet vetnének. Ez az összeg, tekintetbe véve azt, hogy egv uj dögtér számára a város alkalmas földterülettel amúgy sem rendelkezik és ilyennek kisajátítása, vagy beszerzése drága pénzbe kerülne, soknak nem mondható és ez uj intézménnyel járó előnyök megérik az áldozatot. — Paks kérelme. Paks község elöljárósága kérelmet intézett a kereskedelmi miniszterhez egy állatfelhajtással kapcsolatos 5-ik országos vásár engedélyezése iránt. — Élő nyúl szállítása. A földmivelésügyi miniszter megengedte, hogy Perczel Lajos kaj- dácsi nagybirtokos, birtokán 400 darab élő nyulat összefogdostathasson és eladás céljából elszállittathasson az 1909 január 31-ikéig ter­jedő időben. — Gyógyintézeti engedély. A belügyminisz­ter a Szakách János dunaföldvári orvos által létesített magángyógyintézetre a megnyitási en­gedélyt megadta azzal a kikötéssel, hogy a gyógyintézet földszintje és emeleti épülete között minden összeköttetés elzárassék. — Helyreigazítás. A következő sorokat vettük: »Becses lapjának utolsó (48) számában a »Hirek« rovatában ama téves közlemény je­lent meg, hogy én január l-jével nyugalomba vonulok. Minthogy nem megyek nyugalomba újévkor, tisztelettel megkérem t. Szerkesztő urat, szíveskedjék b. lapjának legközelebbi számában a téves közleményt rectifikálni. — Varsád, 1908. december 1-én. Teljes tisztelettel: Vágner Samu, varsádi ev. lelkész.« — Azt hisszük, hogy ezen helyreigazítást a legnagyobb örömmel fogadják a legszélesebb körökben. — Házasság és elválás Párlsban. 1906-ban Párisban 28.312 házasságot kötöttek s 1891 há­zaspár vált el. A férfiak leginkább 25 és 29 év közt nősülnek meg, a nők pedig 20-24 éves koruk közt mennek férjhez. A 65-69 éves öz­vegyasszonyok közül 75-en mennek férjhez, ugyanolyan korú özvegy férfiak közül azonban csak 13-an nősülnek meg ismét. Huszonnyolc özvegy vagy elvált asszony közül ismét férjhez ment s 8 házasságnál az asszonyok 25 eszten­dővel voltak idősebbek, mint vőlegényük. Az elvált asszonyok sokkal könnyebben szánták rá magukat uj házasságra, miből az következik, hogy a férfiaknak több bajuk volt a házasság­ban, mint az asszonyoknak. Az özvegy asszo­nyok a gyászév letelte után rendszerint férjhez mentek, ha kérték őket, mig az özvegy férfiak átlag négy évig vártak az uj házasággal. — Halálos szerencsétlenség. Márkus And­rás fácánkerti kocsis hajtás közben a felborult kocsi alá került, mely oly szerencsétlenül esett rá, hogy rövid kínlódás után meghalt. A szekszárdi könyvnyomdászok 1909. évi január hó 2-ikán a «Polgári Olvasókör» összes termeiben, részben a Magyarországi Rokkant és Nyugdij-Egylet javára táncmulatságot ren­deznek. — Halálozások Streith Béla m. kir. pénz­ügyőrségi felügyelő, ki nemrég helyeztetett át Szekszárdról Nagyszebenbe, hosszas betegség után, életének 56-ik évében elhunyt Nagysze­benben. Özv. Pigay Ferencné szül. Fleisch Erzsé­bet, néhai Schubert János volt kórházi orvos anyósa 86 éves korában Szekszárdon elhunyt. özvegy Traiber Józsefné szül. Divéky Alojzia, néhai Traiber Józsefné belecskai föld- birtokos s Tolnamegye volt szolgabirájának öz­vegye, párnapi szenvedés után életének 83-ik évében Szekszárdon elhunyt — Kaposvártól Nagykónylig. A kaposvár- igali h. é. vasútvonalat rövidesen meghossza- bitják Szili-felé egészen Nagykónyi tolname­gyei községig. Ez a vonal az ujdombóvár— Veszprém—győri vonallal teremtene kedvezőbb összeköttetést. Kaposvár város ezen célra 40 ezer korona hozzájátulást ajánlott fel; mig Somogyvármegye ezen vasútvonal építéséhez kilométerenkint 6000 koronával járul hozzá. — Névmagyarosítások. Goldstein Adolf faddi illetőségű kalocsai lakos a maga és Gizella, Jenő, Tivadar, Juliska gyermekei nevét »Gerö«-re, — Klein Zsigmond paksi illetőségű kk. lakos pedig »Korángi»-m magyaositotta. — Klein Jó­zsef tolnai illetőségű budapesti lakos a „Kallós“ név engedélyezéseért folyamodott a belügy­miniszterhez. — Adományok A kistengelici alakuló tüz- oltóegyesiilet céljára nagyobb összeget ado­mányoztak : Bernrieder József 200 K, Csapó Vilmos 100 K, báró Schell József és Bezerédj Andor 50—50 K, Bezerédj Pál 20 Koronát, mely nemes tettük önmagát dicséri. — A > Nádor-csatorna < közgyűlése A »Nádor-csatorna társulat« folyó évi december hó 15-én este 6 órakor Szekszárdon a várme­gyeháza kistermében rendes közgyűlést tart, melyre az ártéri birtokosok és az érdekelt községek ez utón is felhivatnak. — Elfüstölt milliók A dohányjövedéki igazgatóság most állította össze kimutatását az 1908. évi január hó 1-től 1908 szeptember hó végéid eladott gyártmányokról Általános for­galomban lévő gyártmányok : Burnótok : 25.037 klgr Pipadohányok : 506.952. kilogramm. Szi­varokból 417,261.464 darab, szivarkákból 1,446.065.356 darabot adtak el. A belföldi kü­lönlegességi gyártmányokból : Burnótok 60 klgr. pipadohányok 191,130 klgr., szivarok 1,372.801 darab, szivarkákból 71,599.390 darab fogyottéi. Pénzértékben igy fejezhetők ki e számok: álta­lános forgalomban levő gyártmányok: 86,783.452 korona 11 fillér, belföldi különlegességi gyárt­mányok 8,262.241 korona 16 fillér, külföldi különlegességi gyártmányok : 1,588.380 korona 63 fillér értékben lettek elfüstölve. A múlt év hasonló időszakának bevételéhez viszonyítva e számokat; 5,911.065 korona 12 fillérrel több a jelen év bevétele. — Tánctanfolyam. Merkl József, okleveles jóhirü fővárosi tánctanitó ezidei tanfolyamát folyó hó 2-án nyitotta meg. Tekintettel a múlt évi tanfolyam kitűnő eredményére, most is nagy­számú tanítvány jelentkezett, hogy a mostani kurzuson részt vegyen. Beiratkozni naponta lehet a Molnár-féle könyv- és papirkereskedésben. — Henneberg-féle selyem csak közvetlenül fekete, fehér és színes, L50 K-tól 2270 K-ig méterenkint, blúz vagy aljnak való, bérmentve és elvámolva házhoz szállittatik. Mintákat pos­tafordultával küld a Hennebe ‘g-féle selyemgyár Zürichben. Kovács J. vásártér-utcai műtermében hiányzó fogak pót­lása, csaposfogak, arany koronák és száj­padlás nélküli fogak (hídmunka) készíttetnél:. Fogtömés, foghúzás és fogtisztitás a legjobb módszer szerint eszközöltetik. — Szegények­nek rendel délelőtt 8—9-ig és délután 1—2-ig.

Next

/
Thumbnails
Contents