Tolnavármegye, 1908 (18. évfolyam, 1-52. szám)
1908-04-19 / 16. szám
TOLNA VARMEGYE. 1908 április 19 *> VÁRMEGYE. — Elvi fontosságú határozatok. A szabad kikötő és rakpart használati dija iránt indított ügv elbírálása nem a polgári, hanem a kir. köz- igazgatási bíróság hatáskörébe tartozik. (Miniszter- tanács határozata) — A község a községi korcsma kezelőjével, mint üzlete alkalmazottjával szemben rendes leszámolásra, esetleg leszámolási perre utasítandó. Ha a kezelő a községi elöljáróság, vagy a segéd- és kezelőszemélyzet tagja, a község érdekei ellen elkövetett cselekménye fegyelmi utón is megtorolható. (Belügym. 370,907.) — A törvényhatósági közgyűlés a vicinális utak műszaki szolgálatát illetőleg szabályrendelet nem alkothat s ezen ügyekben sem intézkedési, sem rendelkezési joggal nem bir. (Keresk. miniszter 23836 906.) — A törvényhatósági közúti alapból a vicinális s községi utak céljaira segélyek csak esetről-esetre szavazhatok meg s a határozat kormányhatósági jóváhagyás nélkül végre nem hajtható. (Keresk. min- 25530 906.) — A közös konyha által eszközölt vágások vagy ölések nem esnek husfogyasztási adó alá. (Pénzügymin. 7883|908.) — Ha a bába a szülőket a született gyermek betegségéért az orvosi segély igénybevételére nem figyelmezteti, habár a beállott testi sértés nem az ő eljárásának következménye, büntetőjogilag mégis felelős. (Kúria 1954j907.) — Aki a kertjének veteményeiben kárttevő csirkéket lelövi, nem büntethető. (Belügym. 6732Í907.) — Osztrák iparosok megrendelésre iparigazblvány váltásának kötelezettsége nélkül is végezhetnek hazai területen munkát. (Keresk. min. 8688|907.) Artézi kutunkról. A földmivelésügyi minisztérium közegészségügyi osztályából Kiéger István mérnök e hó 14-én városunkba jött az ártézi kút vizbőségé- nek és emelkedésének megállapítására és a további teendőkről szakvélemény adására. A kiküldött mérnök állítása szerint a minisztériumban a megsürgönyzött vízmennyiséget egyszerűen nem hitték el és távirda hibának tartották, mivel eddig nemcsak a környéken, hanem az egész országban fúrt ártézi kutak közül egy sincs, a mely ilyen mesésen sikerült volna, vizbőség és emelkedés tekintetében. A vizsgálat a város részéről tett mérésekkel pontosan egyezett. D. u. 4 órára Dr. Szent- királyi Mihály polgármester a szakvélemény meghallgatására és annak megvitatására több városi képviselőt hivott meg, a kik közül megjelentek : Őrffy Lajos, Tóth Károly, Dr. Kramo lin Gyula, Dr. Leopold Kornél, Bognár Albert, Török Ottó városi ügyész, Szabó János városi mérnök, Fergel Mihály, Nagy János, Veszter- gombi István, Nyéki József, Kovács József Csö- tönyi és Békés Mihály. A szakértő elsősorban e rendkívüli szerencséhez őszintén gratulált. Előadta a vizbőségre és emelkedésre vonatkozó kísérletei eredményeit. A viz állandóságáról is megnyugtatta a jelenvoltakat, sőt kilátásba helyezte annak szaporu- lását is, mert ugyanis az eddig tapasztalt apadásokat a vizvezető réteg túlságos megnyitásából származó igénybe vétel s elhomokolódás okozta. Ez azonban a mi kuíunknál nem fordulhat elő, mivel először is fölösleges több kutat fúrni, másrészt pedig a vizvezető réteg igen nagy szemcséjű kavicsból áll. —s Azt sem kell gondolni, hogy ez a medence esetleg fölös vizét kiadja és azután egy csekély mennyiségre leapad, mert az a viz, a mi kifolyik, az utána is lesz pótolva, ugyanazon módon a melyen a medence meg lett töltve, mert eddig a fölös viz, mely nem tért a rétegbe, más utón folyt el. Ez után pedig előadta a viz felhasználásának módját. Egységes vízvezetéket kell a városnak létesíteni, a mi által gazdasági és egészség- ügyi viszonyai a pótadó terhelése nélkül a várost megillető nívóra emelkednek. A vízvezetéket pedig nyomon keil követnie a csatornázásnak. A naponkénti vízszükséglet 1615 m 3 Ebből 100 liter jut minden lélekre, 18,000 liter a gőzfürdőre, 10,000 liter a villamos telepre, 7000 liter a selyemgyárra, 8000 liter a kórházra és 10.000 liter a vasútra. Marad 485 m3 fölösleges viz, a mit fellehetne használni népfürdőre és ruhamosó illetőleg öblítő medencére és esetleg keletkező ipartelepekre. A vízvezeték létesítése kereken 200.000 koronába kerülne. Ebből 10 km. csőhálózat 120.000 K, gépház 15.000 K, 2 drb. 30 lóerős motor 4000 K, 2 drb. szivattyú 3000 K, 600 m3-es szolgálati medence 48.000 K. Tűzcsapok, közkutak és előre nem látott kiadásokra 10.000 korona. Ennek 50 évi amortizatios törlesztése évenként 12.000 korona. Naponkénti 15 órás villanynyal való üzemben tartása 167 korona ; a 12.000 korona naponkénti összege kerekszámban 33 korona. Kerekszámban törlesztés és üzem naponként 200 korona. Ezért az összegért rendelkezésünkre áll naponként 1400 m:1 viz, a többit nem kell a reservoir-ba emelni. 1 m3 azaz 1000 liter viz önköltsége tehát 15 fillér, egy hektoliteré 1.5 fillér. Természetesen ez csak abban az esetben érvényes, ha az üzem maximális vagyis, ha mind az 1400 m3-t felhasználjuk, mert minél kevesebb a felhasznált, mondjuk eladott viz, annál többe kerül egységenként, mert — báláz üzemkiadás csökken, de — az amortizátios törlesztés összege állandó. Mindazonáltal látjuk, hogy akár a vízórával, akár pausáleba adjuk is a vizet, ha hektónként az ivóvíz és luxsviz árát 2, 3, esetleg 4 fillérért számoljuk el a városnak 50 százalékos fogyasztás esetén is lesz cca 5000 korona jövedelmet 2 filléres alapon, de figyelembe kell azt is venni, hogy az öntözés a jövedelemből már le van vonva. Kerüljön azonban 100 liter viz akár 3, akár 4 fillérbe, ez oly csekély ár, amit mindenki szívesen megfizetne, mert ha összehasonlítjuk a maradi lajtozással, bizton számíthatjuk, hogy akkor egy 10 literes kanna vízért fogunk 2—3 fillért fizetni. A házi bevezetést minden tulajdonos maga fizetné. Ebből azonban nem következik az, hogy ezt mindenkinek be kell vezetni, mert ahol nincs nagyobb bevezetésre kilátás, ott a vizszolgai tatás közkutakból történik, amihez az utca lakói, illetve háztulajdonosai egy bizonyos összeggé járulnak. Ezekből a hozzávetőleges számításokból látjuk, hogy a vízvezetéket meglehet gazdaságosan oldani, már annál is inkább, mert az ipari vizet nem is kell felemelni, tehát az abból bejövő összeg úgyszólván tiszta haszon. Azonban a vízvezetéket nem lehet, sőt bűn volna a város 1 kezéből kiadni s esetleg részvénytársaságnak átengedni. A kedvező szakvélemény kellemesen lepte meg a jelenvoltakat s a kételyek eloszlatása után abban állapodtak meg, hogy a polgármester kérjen elöméreti tervet és költségvetést a földművelésügyi minisztertől s egyszersmind bízza meg a városi mérnököt, hogy az élőméreti tervhez szükséges munkálatot kezdje meg. A vízvezeték létesítésével még egy közóhaj fog teljesedésbe menni : a villamos telep átvétele és ezzel a nappali áram. A városi mérnök és Schneider János különben a legközelebbi képviselő-testületi ülés elé terjesztik a számadási felülvizsgálati eredményeket és következtetéseiket. A város most olyan gazdasági átalakulások előtt áll, amelyek példátlanok a maguk nemében és a várost egy biztos és szép jövővel kecsegtetik, csak félre kell tenni minden aggodalmat és sziik- kéblüséget. Olyan ártalan, olyan behízelgő formában jött ez a csapás — ki ijedt volna meg tőle ! — Egy szelet papirosnak aláirt kend és kapja a parázs-pénzt a takarékból. Jött is a gyanútlan Barsi Jánosra a sógora, a bátyja, a komája — meg aki érte — és irta az együgyü nép a váltót szorgalmatosán. De mert a csapás sohasem jön egyedül, tehát jött vele a még veszedelmesebb átok, a pálinka 1 A váltó csak koldussá teszi népünket, a pálinka lealacsonyítja és megfosztja az emberségétől. Az emberségétől és egészségétől! Ez a két újdonatúj döghalál pusztítja a magyart, ami elől nincs menekvés, mert ahol ez pusztít, ott nem születik többé egészséges ember 1 Tudok egy falut; igen nagy falut volt gyermekkoromban, a legszebb nép lakta a föld kerekségén. Ma ? — Aki még sohasem sirt életében és megakarja kóstolni a sós könny izét, az jöjjön velem, megrikatom még ha pogány is 1 Megmutatom neki az agyag-partokba vájt üregekben kuporgó, sápadt, beesett szemű, éhes és ijedt állat tekintetű magyart, akinek ernyedt inu, vézna karjából már kifordul a kasza meg a kapa. Nincs is rá szüksége. Nincs is mit Kaszálni kapálnia. Apái földje már nem az övé. Házaiból barlangokba menekült. Az az ártatlan, lenge kis papirszelet, meg annak a keritője, a lelket testet gyilkoló pálinka húzta ki alóluk. * Nem bir Magyarország annyi szanatóriumot felállítani, amennyi áldozatot a gondviselője, az »Állam« neki a »jövedelmező« pálinka révén szolgáltat 1 Ez olyanforma gazdálkodás, mintha én az egyik kezemmel a Dunába hajigálnám a tulajgon gyermekeimet, akik nekem a kenyeret keresik ; a másikkal pedig — nagy költséggel — minden ezrediket kihalásznám. — Mert a pálinka vérrel él! Elégeti annak a vérét, aki megissza. Bizony »megesszük mi a gabonánkat füvében«. Megisszuk a testvéreink vérét a pálinkáért befolyó adó alakjában ; azután minden ezrediket nagy költséggel fölápoljuk 1 En úgy érzem, hogy nekem városról-vá- rosra, faluról-falura és ott házról-házra kellene száguldanom és szegény megmérgezett testvéreim fülébe sikoltanom : »Térjetek észre, mig nem késő! Féljetek, irtózzatok a pálinkától, mely kiszívja testetekből az erőt, lelketekből a becsületet! Hát nem látjátok szerencsétlenek, hogy aki nektek azt a pokoli tüzet árulja, — aki már tanyáról-tanyára szekereken utánatok hordja és a gabonátokért becseréli! — az maga a?.L a mérget meg nem issza. Az az okos kereskedő maga miért nem issza a pálinkát, ha az a szerencsétlen oktalan fölfogásod szerint erőt ád ! Miért nem tanulsz a »boltos« példáján ? Láttál már pálinkás zsidót részegen ? Halálos küzdelem ez, amelyben mi \ eszünk el, magyar véreim. De még csak nem is úgy, hogy megsajnáljon valaki, mert a páTüdöbetegsógek, hurutok, szamár? köhögés, skrofulozis. influenza 'dien számtalan tanár és orvos által naponta ajánlva» ’ 99 értéktelen utánzatokat Is kínálnak, kérjen mindedtől Roche44 eredeti csomagolást. F. HofTmmnn-La Roche A. Co. Basel (Svájc) Roche“:-’VT ^ ^Kapható orvosi rendeletre a. gyógyszertárai^ ^ ( m. * bao- — ára QvegenkUrt 4.— korona.
