Tolnavármegye, 1908 (18. évfolyam, 1-52. szám)

1908-03-15 / 11. szám

1908 március 15 TOLNA VARMEGYE. 5 méréssel szólva annak régészeti érdemein kivűl emberi kiválóságairól és polgári erényeiről. A szép emlékbeszéd befejező része a következő; »A tolnai sirkertben pihen. Életében sok­szor fájlalta, hogy szülőhelyének a Ripa Alténak (Tolna régi neve) nincs semmiféle nevezetes- sege ; nem tudta megtalálni a római castrumot, valószínűleg azért, mert azóta medret változ­tatott a Duna. Mi tudjuk, hogy a tolnai hantok a magyar, sőt az európai cultura egy nagy­nevű munkásának a hamvait takarják ; mi tud­juk, hogy bájmilyen medret vájjon fejlődésében a gondolkozás, mindig rá fognak találni Wo- sinszky alakjára azok, kikben meglesz a munka tisztelete és emberiség szeretető. Lelke ott él a halhatatlanságban, nemes egyéniségét beara- gyozza a halhatatlanság földi reflexe: az em­lékezete A tisztujitáson Erretli János főispán el­nök és az összes tisztikar és választmány köz- felkiáltás utján újból megválasztatott. — Hymen. Gulner Elemér bátaszéki ala­pítványi urodalmi gazdatiszt eljegyezte Návay Emil urodalmi főfelügyelő és neje szül. Karóssy Zsófia úrnő leányát Katuskát. — Rüll Ferenc bonyhádi kereskedő jegyet váltott Szekszárdon özv. Rézmanné leányával Mariskával. — Tóth Pál szekszárdi gépmester eljegyezte Kaszás Rózsikát. — Kutnyánszky István decsi kántor- tanitó múlt hó 29-én esküdött örök hűséget Ságváron Compo Irmuskának. — Marton Manó székesfővárosi gyógyszertár tulajdonos elje­gyezte néhai dr. Braun Bernát szekszárdi ügy­véd leányát, Margitot. — A gyönki kápolna A Gyönkön lakó kevés számú katholikus hívek régi óhaja az, hogy kápolnát építhessenek, hogy különösen télen s rossz időben ne kelljen Szakadátra menni, ahova tartoznak. Ezen célra már gyűj­töttek mintegy 7000 koronát, mely összeget a pécsi káptalan gyümölcsözted. Most legújabban Várkonyi lmréné, a községi főjegyző neje vette kezébe a gyűjtés ügyét s nagyarányú mozgal­mat indított mindenfelé a siker elérésére. Lapunk szerkesztősége is elfogad bármily csekély ado­mányt a gyönki kápolna felépítési céljára. — A szekszárdi áll főgimnázium Eötvös József önképzőköre vasarnap, március 15-én d. o. 1 1 órakor a magyar sajtó felszabadulásának 60 éves évfordulóján, emlékünnepélyt renaez a következő műsorral: 1. Himnusz, énekli a főgimn. énekkara. 2. Megnyitó beszéd. Tartja Kovács L. Vili. o. t., az önképzőkör ifjúsági elnöke. 3. Linka Kamillo: Kossuth fia, előadja az önképző­kör zenekara. 4. Petőfi S.: Nemzeti dt l, sza­valja Balia S. Vili. o. t. 5. Nemzeti dal, énekli a főgimn. énekkara. 6. Március 15. Mihálovics J. VII. o. t. felolvasása. 7. Kücken Fr. : Dal a szabadságról, énekli a főgimn. énekkara. 8. Lip- csey Ádám : Március 15., szavalja Kiss József Vili o. t. 9. Szózat, énekli a főgimn. énekkara 10. Linka Kamillo: Rákóczi induló, előadia az önképzőkör zenekara. — Államsegélyek. A közoktatásügyi mi­niszter Harnőcz Eszter nagyszokolyi ref. tanítónő fizetéskiegészitésére évi 526 kor., korpótlékára pedig évi 200 kor., — Bátor Gyula felsőiregi rk. tanító fizetéskiegészitésére évi 300 kor., — Ruzsinszky Irén ozorai rk. tanítónő fizetéskiegé­szitésére évi 100 kor., korpótlékára évi 200 kor., — Kovács Mihály alsónyéki ref. tanító fizetés­kiegészitésére évi 600 kor., rántó Imre kö- lesdi ref. tanító korpótlékára évi 400 kor., r- Weinbergerné R°inhercJanka bölcskei izr. tanítónő fizetéskiegészitésére évi 564 kor. és korpótlékára évi 200 kor., - Bolgár Ferenc gyulaji rk. tanító korpótlékára évi 400 koronát utalványozott ki. — A posta köréből. Baics Ida Miksavárra postamesterré neveztetett ki, Fehér Maigit gödrei leköszönt postamester állásában meg­maradt, - Balogh Lajosné, szül. Csurda Józsa posta és távirda kiadóvá képesittetett, — Matyus Pál posta és távirda kiadó elbocsáttatott, Igaron (Fejérmegye) postai ügynöki állásra pá­lyázat van hirdetve. — Aki az Idegenben is magyar. Weisz Sa­lamon tolnai lakos még 1878-ban elszakadt a hazából. Hosszú ideig Antwerpenben lakott, majd Párisban telepedett le végleg, ne\ ét «Fe­hér» re magyarosította, megnősült, elvéve egy angol nőt, családot alapított, jelenleg van két fia és egy leánya és tagja a «Fehér, Stoederum és társa» drágakőkereskedő cégnek. A napok­ban magyar állampolgársága fentartásáért folya­modott, aminek nincs is semmi akadálya. Bár a többi, külföldre szakadt földieink is követnék ezt a szép példát. De sajnos, a Fehér Sala­monok ritkák, mert a tolnamegyei ember a kül­földön legtöbbnyire lemond a magyarságáról. — A vármegye kára Tolnavármegye volt kavicsszállitója Leitersdorfer Ignác tudvalevőleg még két évvel ezelőtt szerződési kötelezettsé­geit félben hagyva Amerikába vándorolt ki. A megye részére nem volt más tenni való, mint a kavics szállítást más vállalkozókkal eszközöl­tetni, akik természetesen, erre csak nagyobb egységárak mellett vállalkoztak. Ez a különb­ség igen tetemes, mert a Leitersdorferrel fenál- lott szerződés a vármegyére nézve, különösen tekintettel a kőanyag és munkabér folytonos emelkedésére, igen kedvező volt. A félbemaradt kavicsolási munkálatok Leitersdorfer szerződési egységárai mellett 85,509 koronába kerültek volna, az uj vállalkozókkal megkötött szerző­dések alapján pedig tcr.yleg 136,074 korona 50 fillérbe kerültek. A megyei útalap terhére tehát a különbség 50525 korona 50 fillér. Ebből azonban lehajlik Leitersdorfernek a már telje­sített munkákért bentmaradt, illetőleg vissza­tartott 22015 korona 22 fillér járandósága és 4000 korona biztosítéka, összesen tehát 26015 korona 22 fillér és igy a megyei útalap terhére marad ez ügylet lebonyolításából 24510 korona 28 fillér meg'téritetlen összeg. — Artézi kút. A régóta húzódó ártézi ku- tunk végre közeledik a megvalósulás stádiuma felé, amennyiben a múlt héten Majzik kútfúró megkezdte a munkálatokat. — Áthelyezés. Személyzetszaporitás címén lovag bärenthali Praxa Adolf máv. ellenőr Zágráb állomásról Szekszárd állomásra helyez­tetett át. — Ujoncozás Szekszárd város és a köz­ponti járás hadkötelesei f. hó 2, 3, 4, 5 és 6-án soroztattak. A központi járás előállított 582 újoncot, kik közül besoroztatott 167, fegyver­képtelen 90, felülvizsgálatra és kórházba utal tatott 15 és visszahelyeztetett 310. Szekszárd város, előállított 243 hadkötelest s ezek közül besoroztak 53-at. — Egy házvétel következményei. Gyönkön, hol az értelmiségi csztályhoz tartozók számára alkalmas lakás nagyon ritka, az egyik hit- felekezet uj iskolája céljaira megvett egy há­zat, mely eddig a gyönki gimnázium egyik taná­rának szolgált lakásul. Hogy a tanár lakás nél­kül ne maradjon, a gimnázium vezetősége meg akarja vásárolni azt a házat, melyben eddig a szolgabirói hivatal és a főszolgabíró lakása volt elhelyezve. Minthogy a szolgabirói hivatal pa­rasztházba nem helyezhető el, megfelelő alkal­mas lakás pedig Gyönkön nincs, nem marad más hátra, mint a megye részéről vagy lépé­seket tenni az irányban, hogy a jelzett házvétel ne történjék meg, esetleg e ház a vármegye ■ számára vásároltassák meg, vagy pedig, mint az a többi járási székhelyeken is történt: megyei székházat építeni Gyönkön. Ez ügyben a megyei közgyűlés van hivatva kimondani a döntő szót. — Nem mesterséges, hanem természetes s igy vegyileg legtisztább, kiadóbb folyékony szénsavat szállítanak kartellen kívül a Muschong- Buziásfürdői szénsavmüvek bármely mennyi­ségben. — Március 15. A szekszárdi áll. s. közs. polgári fiúiskola ifjúsága a nemzeti szabadság hajnalhasadásának 60-ik évfordulója alkalmából 1908. év március 14-én (szombaton) a nemzeti ünnep előestéjén a Szekszárd Szálló nagyter­mében este pont 6 órakor hazafias díszelőadást rendez. Színre kerül: «1848« vagy: Az ur és a jobbágy .Hazafias színmű dalokkal 3 felvo­násban; egy változással, es egy hatásos záró­képpel. Irta: dr. Okányik Lajos. Heyáiak. I. hely P40 kor., II. hely 1 kor, állóhely 80 filllér, diákjegy 40 fillér. Jegyek előre válthatók Szabó Géza hittanárnál. A diszelőndás tiszta jövedelmét felerészben a polgári fiúiskola se­gély-alapja, felerészben pedig a tervezett »Béri Balogh Ádám emlékmű« javára fordítja az ifjúság. _ Házvétel. Nagy László szekszárdi kir. sz ámvizsgáló megvette Adler János Kossuth Lajos utcai házát 13800 koronáért. — Munkásházak építése. Kurd és Fadd községekből a munkásházak építésének segé­lyezése ügyében kérvényt intéztek a földmive- lcsi miniszterhez, aki ez ügyből kifolyólag és általában a munkasházak ügyében, mint azt már annak idején jeleztük, megbízottját: Keller Gyula gazdasági akadémiai tanárt küldötte le Szekszárdra, akivel Simontsits Elemér alispán folyó hó 12-ikén d. e. 9 órakor a megyei gaz­dasági egyesület kiküldötteinek, Szekszárd vá­ros polgármesterének, Fadd és Kurd községek elöljáróinak bevonásával értekezletet tartott, melyen megállapittatott, hogy Kurdon a mun­kásházak létesítésének előfeltételei nincsenek meg, mert a község se házhelyek, se pénz felett nem rendelkezik, ellenben Faddon az előfeltételek megvannak, mert a község négyszegölenként 1 koronáért hajlandó földet adni és az építéshez szükségés pénzzel is szolgál. A miniszter a tör­vényben biztosított bedvezményeken kívül, mi­nők : a bélyeg és illeték mentesség,- az építési anyagok önköltségen való szállítása, hajlandó az építési terveket és költségvetéseket a saját közegeivel készíttetni és a törlesztési évi járu­lékokból 2 százalékot elvállalni, ami által lehe­tővé válik, hogy a munkások valóban csekély, 64—72 korona évi törlesztéssel 25—30 évi lefi­zetés után célszerűen és egészségesen épített saját ház és telek tulajdonosaivá legyenek, a mely házak 1 szobát, konyhát és kamrát fog­lalnak magukban 100—120 négyzet öl terüle­ten. Simontsits Elemér alispán egyelőre Szek­szárd rt. város tanácsához, Fadd, Paks és Duna- földvár községek elöljáróságához, mint a hol a munkásházak létesítése okadatoltnak és szük­ségesnek mutatkozik, felhívást intézett, hogy erre vonatkozólag véleményes jelentést tegye­nek és a legközelebbi megyei közgyűlésnek elő­terjesztést tesz e tárgyban, melynek sikere biz­tosítottnak tekinthető és nagy mértékben fog hozzájárulni a munkásviszonyok javításához és rendezéséhez és a hazai röghöz kötés által a kivándorlás korlátozásához, melyet vármegyénk­ben a legelső feladatul kell tekintenünk. — Iskolai ünnepély. A szekszárdi izr. elemi iskola március 15-en, a szabadság napján, d. e. 10 órakor tart iskolai ünnepélyt, melynek műsorát Kelemen Károly tanító emlékbeszéde, hazafias énekek és szavalatok képezik. — Szekszárdi müipar külföldön- Steig Fló­rián fazekas mesterünk a Magyar Kereskedelmi Részvénytársaságtól megrendelést kapott, hogy diszedényeiből, melyekkel a milánói iparkiálli- táson ezüst érmet nyert, egy 400 darabból álló kollekciót készisen a londoni magyar kiállításra. Steig a megrendelésnek eleget tett és a szép kollekció, melynek tárgyai Ács Lipót főgimn. tanár tervei után készültek, tegnap szállíttatott el Szekszárdról. Ugyancsak e kiállításra egy másik kollekciót is készített Steig egy fővárosi tanszer-cég rendeletére és ezeken kívül még maga is résztvesz dísztárgyaival a londoni ki­állításon, melyen bizonyára szintén szép sikert fog elérni úgy e derék iparosunk, mint az ő lankadatlan buzgalmu művész-sugalmazója és irányitója: Ács Lipót. — Ugyancsak egy kiváló szép és művészi kivitelű kézimunka gyűjtemény «Sárközi hímzés» készült a kereskedelmi rész­vénytársaság megrendelésére városunkban, mely­nek tárgyai a Pirnitzer és Seiner cégek kiraka taiban voltak péntekig szemlére kitéve és onnan a londoni magyar kiállításra elküldettek. Ezeket a hímzéseket, melyek fejedelmi igényeket is ki­elégíthetnek, Ács Lipot stilizált rajzai és út­mutatása szerint városunk és megyénk előkelő hölgyei készítették és pedig: térítőkét Gerenday Margit, Blochinger Erzsiké, Török Juliska, Székely Gizella, Cziráky Berta, Buday Ma­riska, Thuryné Löxry Frida, Steig Istvánná, Lengyel Ferencné, Somogyi Flóra; öveket és kézi tarsolyokat: Mányoky Sárika, Orosz Flóra, Parragh Juliska, Hahn Anna, Szigeti Margit, végre himzett szőttest, selyemfutót és divány- párnákat Móricz János és neje sárpilisi lakósok. Az anyag beszerzésére és munkadijakra Döry Pálné úrnő, a szekszárdi Tulipán-szövetség gyűjtéséből fennmaradt összeget, mint a sző-

Next

/
Thumbnails
Contents