Tolnavármegye, 1908 (18. évfolyam, 1-52. szám)

1908-03-15 / 11. szám

4

TOLNA VÁRMEGYE.

1908 március 15

Hiányainak tündöklő csillagként kell előttünk ragyogniok és ha messze estünk tőlük, el kell azokat érnünk, mert e hagyományok a mi nemzeti kincseink és nemzeti létéről a magyar le nem mondhat soha.

Március 15-én emlékezzünk meg a letűnt fényes korszakról és gyújtsunk a régi lángnál uj szövétneket. Ne mithoszt csináljunk, hanem a márciusi nagy napok hagyományai és elvei alapján : nemzeti magyar politikát. fm— Személyi hírek. Apponyi Géza gróf főispán a közigazgatási bizottsági ülés alkalmából folyó hó 11-én Szekszárdra érkezett és másnap délben Budapestre utazott. — Perczel Dezső vbt. tanácsos f. hó 11-én Szekszárdon tartózkodott. — Jeszenszky Andor gazdasági egyesületi elnök f. hó 12-en résztvett a munkás- 1 házak építése ügyében Szekszárdon, az alispánnál tartott értekezleten. — Felber Arthur dr. pécsi kir. főügyész, Visy László dr. pécsi ügyvédi kamarai elnök, Angyal Pál dr. pécsi jogakadémiai tanár, egyetemi magántanár, Sáros- pataky József pécsi ügyész csütörtökön este városunkba érkeztek és részt véve a gyermek- patronage megalapításában, szombaton reggel Pécsre visszautaztak.

— Bírói és ügyészi kinevezések. A hivatalos lap pénteki száma hozta meg a bírák és ügyészek előléptetését. A szekszárdi kir. törvényszéknél: alapi Salamon Iván, Gyük Ferenc és Áldor Ödön kir. törvényszéki bírók, valamint Fischer Imre szekszárdi kir. ügyész a VII. fizetési osztályba léptek be. Továbbá Baksav László dunaföldvári kir. aljárásbiró, Reberics Imre a pécsi kir. Ítélő táblához berendelt aljárásbiró, dr. Pesthy Pál, Fejős Imre és Joób Imre szekszárdi kir. aljárásbirók, Mirth László szekszárdi kir. törvényszéki albiró, dr. Erdős László gyönki kir. járásbirósági albiró, Rosos Jenő támási-i kir. járásbirósági |albiró járásbirákká, Beke Ferenk és dr. Kozacsek József szekszárdi kir. ügyészségi alügyészek .pedig ügyészekké neveztettek ki.

— Istentisztelet. A szokásos purimi isten- tisztelet a szekszárdi izr. templomban folyó hó 16-án hétfőn este fél 6 órakor és kedden reggel fél 7 órakor lesz megtartva.

— Uj főrend. Vajda Ödön zirci apátot a király a főrendiház tagjává nevezte ki. Vajda Ödön 1834-ben Kaposvárott született és Pécsett járt iskolába. 1891. óta apát, a Lipótrend lovagja és a Szent István rend vitéze.

— Fiatalkorú bűnösök védelme. Angyal Pál dr pécsi jogtanár, fiatal kora dacára is

pálmáknál, az időt elcsevegjük és örülünk, hogy együtt lehettünk :

— Úgy ! — Mormogá Mtungu röviden és elcsodálkozva. Gonosz gondolatok támadtak agyában. Az a gondolat, hogy a férfit meglesse és fejét egy bunkóval beverje, most roppant élvezetet szerzett neki. Arczkifejezése oly vad és barátságtalan lett, hogy Litungra a korsót fejére helyezte és eltávozni készült.

Ő elengedte. Annyira kiábrándult, annyira megzavarodott és felizgult egész lényében, hogy alig vette észre távozását.

Izgalmas éjszakát töltött, ugyanilyen napot, a sajnálat marcsangolja őt. Magára dühös. Az idegen férfira szintén. Álmában gyilkos, miként kívánalmaiban. A vetélytársat meggyilkolni! Ez vonzotta vad vérét, a mit az öreg Chagumbo mindig kifogásolt rajta! Mindenekelőtt! Ami azután történni fog, azt még nem tudja.

Egy fél órával az esti ágyulövés előtt Mtungu a Litungra által megjelölt helyhez kúszott. A nyugvó nap megaranyozza azt, gyönge pírral ellepve. A békák elkezdenek kuruttyolni, a tücskök czirpelni; a tavacska úgy fénylik, mint egy nagy drágakő és a kék vízililiomok, melyek a viz tükrén úsznak, lassanként meg- telitik kellemes illattal a levegőt.

A mikor Mtungu észrevétlenül a bokoregyik legkiválóbb kriminálistánk, a gyermek- védelem hivatott és lelkes előharcosa, miután Pécsett a pécs-baranyai gyermek-patronáge-t létesítette, melynek Visy László dr a pécsi ügyvédi kamara elnöke választatott az élére, csütörtökön este Felber Arthur dr pécsi kir. ' főügyész, Visy László dr és tíárospataky József pécsi kir. ügyész társaságában Szekszárdra érkezett, hogy a szekszárd-tolnamegyei gyer- mek-patronage megalakítására felolvasást tartson. A mozgalom itteni vezetésére Beöthy Károly dr ügyvéd kéretett föl, akinek meghívására a szegszárdi társadalom szine-java, köztük túlnyomó számban az előkelő hölgyvilág és az ügyvédi, biroi es tisztviselői kar péntek d. u.

6 órakor zsúfolásig megtöltötte a szekszárdi törvényszék esküdtszéki nagytermét Angyal Pál dr szabad előadásban tömör szabatossággal ismertette a fiatalkorú bűnösök védelmének szükségességét, lehetőségét, á védelem eszközeit és módjait és a meggyőződés erejével lelkesítette a hallgatóságot a védőegyesület megalakítására, mely a rabsegélyző egyesülettel, a pécsi állami gyermekmenhelylyel, a pécsi-baranyai gyermek-patronagezsal és az országos gyermekvédő ligával összeköttetésben van hivatva a legnemesebb emberbaráti cél : a bűnös gyermekek megmentésére. A védő egyesületnek kétféle tagjai vannak, olyanok, akik a jogi védelemre hivatottak es ezek az ügyvédek, akik a bűnös gyermekeket ingyen védik és olyanok, akik a gyámkodás munkájával kezökre járnak a hivatásos védőknek s ezek a nők és mindenki aki e nemes feladatra vállalkozik, ami csak emberbaráti áldozatkészséggel jár, mert az egyesület tagdijat nem szed. A díszes közönség a rokonszenves előadást nagy tetszéssel hallgatta és zajos éljenzéssel és tapssal fogadta. Erre a Szekszárd-Tolnamegyeigyermek-patronáge megalakítása egyhangú lelkesedéssel kimondatott és annak elnökévé Beöthy Károly dr ügyvéd, alel- nökévé pedig Szentkirályi Mihály dr polgár- mester megválasztatott. A tárgyhoz hozzászólott Gyenes József dr törvényszéki biró, akinek a védőegyesület működése kapcsán felmerülő költségek fedezete miatt voltak aggodalmai, miután az egyesület tagdijat nem szed; Visy László dr, majd Angyal Pál dr azonban kimutatták, hogy költség nincs, legfeljebb igen csekély levélportó, melynek fedezete gondot nem okozhat, mert azt a rabsegélyző egylet is elő- legzi. Majd Simontsits Elemér alispán szólalt föl, örömmel üdvözölve a felvetett alakulás eszméjét nemcsak azok nevében, akik a gyermekvédelem szempontjából helyeslik, hanem azok nevében is, akik a társadalmat féltik a

ban meghúzódott, már Litungra ott kuporgott a fa alatt és várt. És ő vele vár.

Sok idő múlik el. Nem jón senki. Egy lépés, egy fütty sem hallatszik, csak a bogarak zümmögése, meg a békák kuruttyolása hallatszik. A leány néhányszor körültekint keresve és kutatva. Azután látja, a mint kezeivel eltakarja arczát.

Az az utálatos hiába várakoztatja ? »Litungra!« Egy ugrással nála van Mtunga.

O felugrik. Örömrivalgással nyújtja feléje kezét.

— Alhamdulillahi! (Hál Istennek.) Hiszen itt vagy!

— Én Mtungu vagyok! — mondá ő el- képpedve, feléje fordítva egészen arczát, hogy tisztán láthassa őt.

— Természetesen te vagy Mtungu! — nevetett pajzánkodva. — Hiszen még világos van és én nem vagyok vak. Mtungu, a kit már akkor szerettem, mielőtt még elutazott, Mtungu, a ki miatt megszöktem atyámtól, mert egy másik férfinak el akart adni: Mtungu, ki forró természetével szidalmazott, a mikor hazatértekor nem ment minden kedve szerint és aki előtt éppen azért jogosan titkolta el Chagumbo, hogy hol vagyok! Mtungu, a ki öreg barátja tanácsára Zanzibárba jött, éppen úgy mint

bűnös gyermekektől és köszönetét nyilvánítja az előadónak és társainak, akik ez emberbaráti eszméért lelkesedve városunkat és megyénket tiszteltek meg, hogy a főváros és Pécs után Szekszárd legyen az országban a 3-ik hely, a hol ily gyermek-patronage létesül, a jelenlevők és Szekszárd és a megye társadalma nevében felajánlva a legmelegebb támogatást. Az alispán nagy tetszéssel fogadott fejtegetései után Boda Géza dr törvényszéki jegyző felolvasta a megalakulásra vonatkozó határozatot, melynek pontjai közfelkiáltással elfogadtattak és az elnök kijelentve, hogy úgy ő, mint Szentkirályi Mihály dr alelnök tag-gvüjtésre aláírásokat fognak köröztetni ,az alakuló ülés véget ért. Este fel 9 órakor a pécsi vendégek tiszteletére a kaszinóban 50 teritékü társas lakoma volt, melyen az i első felköszöntőt Simontsits Elemér alispán mondotta a pécsi vendégekre, Felber Arthur dr Szekszárd társadalmát, majd a szekszárdi hölgyvilágot éltette mely oly impozáns szambán csatlakozott a mozgalomhoz, Beöthy Károly dr Angyal Pál drt, Müller Ferencz dr pedig Visy László drt, Visy László dr Simontsits Elemér alispánt, majd a szekszárdi, kaszinót köszöntötte föl, Kramolin Gyula dr Felber Arthur dr kir. főügyészt, Angyal Pál dr Visy László dr és Felber Arthur drt, majd a szekszárdi patronage 'megalapítóit éltette, Sárospataky József Hazs- linszky Géza törvényszéki elnököt, majd a szekszárdi ügyvédi kart éltette. A kedélyes lakoma éjfél körül ért végett.

— Alapítvány adományozás A Styrum - Lymburg alapítványra felügyelő választmány f. hó 13-án d. e. 10 órakor Simontsits Elemér alispán elnöklete alatt ülést tartott, melyen a simontornyai menházban megüresedett egyik tagsági helyet Bezerédj Bélának adományozta.

— Múzeumi felolvasás Folyó hó 17-én, kedden este egynegyed 9 órakor Wigand János főgimnáziumi igazgató tart felolvasást * Shakespeare és Hamlet»-iérő\. Belépti dij 50 fillér.

— Képviselöválasztók névjegyzéke. Szekszárd r. t. ''árys képviselő választóinak névjegyzékét az 1909-ik évre folyó hó 19-en igazítják ki.

— Kinevezések. Bulydky József halálával megüresedett árvaszéki iktatói állásra Hradek Ede írnokot, ennek helyére Vargha Ferenc paksi járási írnokot és ezen állásra pedig Horváth József járási dijnokot nevezte ki a főispán.

— A pécsi muzeumegyesület vasárnap tartott közgyűlésén Bitter Illés főgimnáziumi tanár meleghangú emlékbeszedet tartott Wo- sinszky Mór elhunyt jelesünk felett, nagy elisLitungra azt tette, a ki oltalmat nyert a bölcs Chagumbo nénjénélMtungu, a kit én azonnal megismertem, a miker láttam, daczára annak, hogy olyan előkelő volt, mint egy fehér Bwana. még ha Chagumbo nem is adta volna tudtomra, hogy hol fogom találni; Mtungu, aki a szegény Litungrát elfelejtette és a kecses vizhordónőt feleségül vette volna és akinek »nem«-et mondottam és egy másik férfiról beszéltem, mert büntetést érdemelt hirtelen haragja miatt és | alattomosságáért; ugyanaz a Mtungu, a kinek most »igent« mondok, ezerszeresen igen, igen !

Néhány percig mozdulatlanul áll a fialal ember. Azután megértette. Oly hangosan ujjong örömében, hogy a békák is megijednek.

— Te megcsaltál, de te szépen csaltál meg Litungra! Mennyire boldog vagyok most! Mennyire megkönnyebültnek érzem magamat! Negédesen arczához tartja az övét.

— Látod, és te a hiúságod meg haragod tüzében engem akartál büntetni, a büntetés pedig reád hullott vissza! Ne feledd, a mikor férj és feleség leszünk. Ne akarjál ámitani, mert sohasem fog sikerülni és ne légy hirtelen büntetéseidben, mert mindig hozzád találják az utat.