Tolnavármegye, 1908 (18. évfolyam, 1-52. szám)

1908-03-15 / 11. szám

]->o8 március 15 iu: VAi^üLhGtffc. 3 közigazgatási bizottságának kiskorú Fink János illetőségére vonatkozó határozata ellen, a köz- igazgatási bíróság elutasította. — Mucsi községben Sztojakovics Béla segédjegyzővé választatott meg. Dőbrökőz községnek a marhalevél kiállí­tási és a végrehajtási dijak átengedése tár­gyában hozott határozata ellen Szalay Alajos beadott felebbezésétabelügyminiszter elutasította. Simonmajor község a pénztárnok fizetését 200 koronában állapította meg. Népmozgalmi adatok. Tolnavármegye népmozgalmi viszonyait az elmúlt december hónapra vonatkozólag a követ­kező adató., ismertetik: A lakosság összes szama volt 1906. év végén — a vándorlás leszámításává! — 256 ezer és kétszáz. Házasság köttetett 118. ebből vegyes 21; élve született 561, halva 17; elhalt 536, ebből 7 éven alóli gyermek volt 258 ; a nép- j szaporodás 25. (A sokkal nagyobb Baranya- megyében csak 3.) Esett 1000 lélekre decemberben házasság : 0 46, (tetemesen több, mint a dunántúli és az országos átlag;) élve születés 2-19, (kevesebb, mint a dunántúli és országos atlag ;) halálozás 2'09. (a mely aranyszám tetemesen rosszabb a dunántúli átlagnál, de megfelel az országos át­lagnak ; szaporodási) 10, amelynél egész Dunán­túl csak Baranyamegyenek és Pécsnek van rosz- szabb arányszama, lévén Baranya szaporodása a mienknek 'iio ed részé 0 01, vagyis minden 100,000 emberre egy szaporodás, Pécs lakossága pedig szaporodás helyett fogyott és pedig a fogyás ezer lélekre 0 04. Szekszárd r. t. város lakosainak száma i906-ban volt 13,895; élve született decemberben 24, elhalt 41, ezek közül idegen volt 8, szapo­rodás helyett tehát a népesség fogyott 9-el. Dunaföldváron a lakosság 13,117; élve született 27, elhalt 24, a szaporodás 3. Pakson a lakosság száma 12,034; élve született 23, elhalt 50, szaporodás helyett te­hát a népesség fogyott 21 tel. Az elmúlt 1907. évben született Tolnavár­megyében 8088 gyermek, meghalt 6108 és igy a természetes szaporodás 1980, holott a rendes országos arány szerint 2562-vel kellett volna a népességnek szaporodnia. Házasság köttetett az egész évben 2879. 1906. év végén a kiszámított népesség — a vándorlások beszámításával 256,200 volt; 190<. év végén pedig 256.300. A szaporodás tehát egy év alatt 100 főnyi, holott csak szüle­tés utján 1980-na! szaporodott a lakosság; a hiányzó 1970 főnyi fogyást tehát az elmúlt évi kivándorlás terhére kell Írnunk. 1900-ban a népszámlálás eredménye sze­rint vármegyénk lakossága 253,182 volt Az az­óta letelt 7 évben az országos átlag szerint ter­mészetes utón 18.308 fővel kellett volna vár­megyénk lakosságának szaporodnia 271,490 re; lakosságunk összes szama azonban csak 256,300 es igy a hiány, mely részint az «egyke» rend­szer, részint a rossz közegészségi viszonyok, részint a kivándorlás terhére Írandó, 15,lfK) csak a legutóbbi 7 év alatt. Ez a rengeteg nagy szám megérdemelné, hogy úgy a rossz köz­egészségi viszonyok, mint az «egyke» rendszer ellen felvegyük a harcot az egész vonalon. — A kivándorlás ellen ezidőszerint alig lehet va­lamit eredményesen tenni. Fertőző betegségekben elhalt decemberben 120 egyen, mely számból 52 a gümókórra esik. Bevándorolt a megyebe 9 egyén és pedig 3 férfi és 6 nő ; ezek közül 5 osztrák honos, fajra nézve német és katholikus, 4 pedig orosz- országi honos izraelita. Kivándorolt a megyéből 38 egyén, mind útlevéllel; ezek közül magyar anyanyelvű volt 16; a tenderen túlra ment 15 ; visszavándorolt 648, közülök magyar anyanyelvű volt 170. — Németországból jött vissza 46, Amerikából 302, Fiúmén át jött vissza 92, egyes kikötőből 210. Az egész évben kivándorolt 2728, (Ameri­kába ment közülök 1697;) visszavándorolt 963 (Amerikából 759.) A kivándoroltaknak tehát kerek 32 százaléka tért vissza az elmúlt évben. Útlevél kiadatott 128, (Amerikába 9;) az egész évben kiadatott útlevél 4611 ; az útlevelet elnyertek közül tehát 1817 egyén azt nem vette igénybe. Az egész országból kivándorolt december­ben 3660 egyén, visszavándorolt 13,566; január­decemberben kivándorolt 165,260 egyén és visszavándorolt 46,378. — Aránylag tehát vár­megyénk kivándorlói közül sokkal több jön vissza, mint az ország más reszebe. Sómogy- és Gy rvarmegye aranyszama azonban még a miénknél is jobb. Útlevél kiadatott az egész országban de­cemberben 8650, az egcsz evben 280,434. Allatvásár tartatott 3; felhajtatott szarvas- marha 1526, (eladatott 464;) ló 1132 (eladatott 100;) tűzkár volt 13 községben 13 Ízben, akár 8946 korona. .HÍREK. Március 15. Újra itt van az emlékezés nagy napja, melynek varázslatos melege heves lüktetésbe hozza a honfiúi szivet és álomképeket szó az elmékbe: nemzeti nagyságról, diadalmas csatákról, országépitó honfiakról, akik egyik kezükben karddal, másik kezükben szerszám­mal védik és rakják le' a nemzet számára egy uj ezredév alapjait. És feltűnik előttünk egy nagy korszak gigászi küzdelme, midón a nemzet apraja- nagyja vetekedve feszíti meg erejét, hogy évszázadok mulasztásait pótolva, elmaradott országunkat jogállammá fejleszsze és a sza­badság éltetadó intézményeivel lássa el, mindenki jogát tisztelve és a maga igazai­hoz hűségesen ragaszkodva. Örökre kár, hogy e szent és jogos küzdelem vérbe fűlt. hogy nemzetünk leg­nemesebb erői megtörtek a zsarnoki önkény emelte korlátokon és hogy a szabadság korszaka, mely ezelőtt 60 évvel ránk derült, a rabság és elnyomás dermesztő bilincseit hozta ránk alkonyaiul. A rabság és elnyomás bilincsei idő­közben — szerencsére — letöredeztek nem­zetünkről, de ez csak egy okkal több arra, hogy annál nagyobb kegyelettel gondoljunk e hősi korszakra, melyben a magyar nem­zet tettre ébredt és újra elfoglalta helyét, saját elhatározásából széttépve láncát, a szabad nemzetek között, kiknek annyi év­századon át élükön állott. Egybevetve a mai sivár idők sokszor elkedvetlenítő viszonyait a 60 év előtti aranyszabadság korszakával, kinek ne fájna, hogy a gyakorlati élet nehézségei mint sodornak bennünket egyre messzebbre a 48-as eszményektől, melyeken pedig újabb alkotmányos állami és nemzeti létünk sar- kallik! Ne azt vizsgáljuk most, hogy miért van ez igy és hogy ki és mi ennek az oka. Ezelőtt 60 évvel a magyar ifjúság által hangoztatott 12 ponton, mint alapon épült föl az uj magyar alkotmány. Ezt kaptuk örökbe a letűnt dicsőséges korszaktól és mindannyiunknak éreznünk kell, hogy e szent hagyományokhoz hűtlenek nem lehetünk. A gyakorlati politika és a nemzet fej­lődési utjain előállhatnak nehézségek és akadályok, de a 48-as korszak szent hagyo­Hirtelen reá szólt: »Karibu!« (jer köze­lebb !) — intett kezével és egy edényt megtöl­tetett vízzel. Csöndesen elvégezte dolgát, mialatt ő lopva tekintett rá. — Mindennap reggel ez időtájt hozhatsz nekem vizet, ha akarsz — mondá, 5 pedig hallgatagon int és halkan «yambo- t ejtve ki, eltávozik. Másnap ugyar.ily módon folyik le az ese­mény. Csak azt kérdi tőle, miként szólítsa. — Litungra ! ^Csendesen mosolyogva ismétli a nevet. De nemsokára megváltozik minden. Litungra lassabban szolgálja ki és naprol-napra tovább és tovább marad a kunyhója előtt. A legkülön­bözőbb dolgokról csevegnek. Legszívesebben és legtöbbet beszél Mtungu : a leány szívesen hallgatja és tartózkodó. Birtokáról és pénzéről beszél, terveiről és vágyairól, gyermekkoráról, játszótársairól, egy leányról, kit oly szívesen vett volna el felesé­gül. Bizalmas és kedves volt hozzá és ezt ő nagyon jól tudta, de mindazonáltal nem törő­dött vele, a mikor hosszú távoliét után haza­jött. Megszökött, ki tudja miért és hová! Most már egészen elfelejtette és egy feleségre gon­dol csak : ő az, a vizhordónő! — A mikor akarod beköltözhetsz! Min I den órában ! Hozomány nélkül is szívesen lát­lak és én a legmagasabb váltságdíját fizetem éretted, atyádnak vagy pedig a legidősebb férfi rokonodnak. Litungra megrázkódik. Eltakarja mindkét kezével arcát és félénken jegyzi meg: — Én a te feleséged ?! Ü az teljesen le­hetetlen ! En már oda vagyok ígérve egy férfi­nek ! Csak idő kérdése mikor teszi le éret­tem a váltságdíjat! Talán még ma, talán csak holnap ! Mtungu előbb zavarban tekint reá. Azután egészen kijön a sodrából. Már oly szépnek képzelte az órát és most látja, mily keserves lett reá nézve. Szemei könnyekkel telnek meg. Mindkét kezét megfogja és hevesen ejti ki a szavakat: — Ó Litungra, tehát nem ismersz már ? Én Mtungu vagyok, megismertelek máraz első pillanatban! Örömmel láttalak ! De szökésed igen boszantott! Haragudtam reád 1 És érez­tetni akartam veled haragomat 1 Szemei csillognak az örömtől. — Ó Mtungu, te vagy! Azért voltál mind­járt oly- kedves előttem ! Mintha elröstelte volna magát az oly hir­telen kiejtett szavak miatt, lesüti szemeit. Kétségbeesetten szorítja kezeit. — Ha mindjárt mondtam volna, hogy Mtungu vagyok, akkor, akkor . . . — Akkor talán jóra fordult volna a do­log ! — válaszolá halkan. — Most azonban már késő ! A fiatal ember dús haját borzolja. — Nem késő! Van pénzem és van erőm, Megveszlek tőle, vagy pedig élet-halátra har­colok vele! — De nem, nem ! — mondá hirtelen és félelemmel. — Fájdalmat okoznál nekem, mert nagyon szeretem őt! Mindennap egy félórával | az esti ima előtt találkozunk oda át az iker­MIT IGYUNK ? Igyunk mohai mi I lUiunn Igyunk mohai hogy egészségijüket megóvjuk, mert Igy Unk ITIOhai isálig a természetes szénsavas .nulltmnhai csványviz erre a legbiztosabb óvószer. igyUtlK mOíiai A mohai Ágnes-forrás, miot természetes szénsavdús ásványvíz forr ást, ha gyomor-, bél-és légcsőhuruttól szabadulni akarunk forrást, ha a vesebajt gyógyítani akarjuk, forrást, ha étvágyhiány es emésztési zavarok állanak be. forrást, ha májbajoktói és sárgaságtól szabadulni akarunk. föltétlenül tiszta, kellemes és olcsó savanyuviz ; dús szénsav tartalminál fogva nemcsak biztos óvszer fért >ző elemek benne foglalt gyógysóknál fogva kitűnő szere a legkülönhfélébb gyomor-, légcső- es Húgyszervi betegségeknek. 26 év ót* bebizonyosodott, hogy még 1 ^ . Számos elismerő nyilatkozat a a szódavíznél is olcsóbb; ellen hanem 3.míntTyphuf/cbt^ helyett a büteriummentes mobai Ágnes-vizzel éltek. Legjelesebb orvosi ragalyee betegsegektö , elismerő nyilatkozat a forrás ismertető füzetében olvasható. Háztartások számára másféliteresnél nagyobb üvegekben minden kétes érték* szaktek.atélyek^talajanlva.^zamos o|)c.obb h az Agaes-#orrás vizét a logszegényebb ember ts könnyen megszerezhesse, nagyobb vidéki |városb»n “k"””e®étének“is merte, ő füzete* ÍBggye. kapható. A forraskezelőséfl. - Kapható ainden füszerüzletben és elsőrangú vendéglőben. — Kedvelt borviz 1-15 Főraktár : Salamon Testvérek cégnél, szekszárdon.

Next

/
Thumbnails
Contents