Tolnavármegye, 1908 (18. évfolyam, 1-52. szám)
1908-11-22 / 47. szám
2 DLNAVARMEGYF 1908 november 22 fizetni, hogy lemondjon a mi javunkra az őt illető jogokról. Hisz az természetes, hogy Ausztria teljes joggal kamatostul vissza fogja követelni azt a sok milliót, amelyet 30 év óta a kvóta arányában Boszniába és Hercegovinába beruházott és amibe neki ezen országok 30 éves katonai igazgatása ténylegesen belekerült. Ausztria busás kárpótlást tog igényelni már azért is, mert Bosznia és Hercegovina vasutai, ipara, külkereskedelme és erdőségei legnagyobb részt osztrák vállalkozók, gyárosok és tőkepénzesek kezében van. Ha tehát simán, háborús bonyadalmak nélkül is sikerülne egész Boszniát és Hercegovinát Magyarországhoz csatolni — és ezen országok királyi címerével gazdagítani a magyar korona viselőjének címét, még ezen valószínűtlen esetben is a legkomolyobban megkellene fontolni azt, hogy érdemes-e ennyi áldozatot meghozni. De a sima elintézésre az összes előjelek szerint nincs kilátás. Előreláthatólag háborút kell viselnünk, amely bár végeredményében minden kétségen felül álló győzelmetfogugyan biztosítani számunkra, mégis rettenetes nagy lesz az ára, emberben és pénzbeli egyaránt, ennek a diadalnak. A véletlen ismét úgy hozza majd, hogy a mozgósítandó hadtestek nagyobb része magyar katonákból fog állani. Vérveszteségünk a kivándorlás folytán nem elegendő — szükséges még egy háború, hogy ott újabb jelentős vérveszteséggel fogyjon a mi vérünk — a magyar emberanyag, melynek gyarapodási aránya különben is mélyen elszomorító statisztikai adatokat mutat. Azután gondoljuk meg, hogy maga a háború ténye — a kis Szerbiával s bármely jelentéktelen országgal szemben is — még a legnagyobb és legerősebb állam nyíre megbénítja és visszafejleszti, ha háborút viselünk. A pénzviszonyok évek óta úgy is igen rosszak, az állam a beruházások céljaira megszavazott több száz milliót nem tudja előteremteni, olyan rosszak a hitelviszonyok. A tőzsde szánalmasan teng-leng, a magyar értékek ára máris olyan ala- cson színvonalra esett, a milyen hosszú évek óta nem volt. A magyar koronajáradékot (91,40) alig veszik a pénzpiacon és árfolyama 5—6 százalékkal csökkent. A magyar hitelrészvény árfolyama lo %-al (125 koronával) alacsonyabb ma, mint volt ricacsöveket eresztett, a nézők pedig ördöngösségnek hitték és keresztet vetettek. Hát ennyit tudott Hatvani. Rákényszeri- tette a kukoricamagot, hogy két óra alatt végezze egy évre kiszabott fejlődési processusát s tegye meg mindjárt fermentáció, eső, napfény és talaj nélkül és meg is tette tempórul tempóra satnya, liliputi alakban — hanem aztán azzal a kukoricával, ami ilyen erőszakkal jött létre, nem lehetett libát hizlalni. A reporterek ellenben többet tudnak. A reporterek is ilyen embrióban veszik ki a politikusoktól a kívánt matériát, de nekik egy másik folyadékjuk is van (a tintatartójukban), mellyel az alig észrevehető parányt megnövesztik, fölfujják természetes nagyságra — és ezzel már lehet hizlalni a közönséget. Aztán az a jó, hogy senkinek se árt. A lapnak volt egy szenzációs ingyenes közleménye, a szerkesztő boldog, az olvasók megelégedettek, a meginterjúvolt államférfi pedig minden.. helyi ehoz egy dementivel — ami megint érdekes közlemény a lapban. másfél év előtt. Legnagyobb s legtekintélyesebb pénzintézeteink egyike, a mostani kiváló vezetés dacára, a külföldről viszaér- kezett záloglevelek visszaváltására köti le anyagi erejének legnagyobb részét és expanzív fejlődésre ezidószerint nem képes. A vállalkozási kedv az egész \onalon szünetel, a fizetésképtelenségek az üzleti világban feltűnően szaporodnak. Az állami háztartás megfeszített erővel sem lesz képes a költségvetésbe beállított 200 millió koronás idei kiadás-többletet deficit nélkül fedezni. Az uj adótörvény, minden szépitgetés dacára, az eddiginél nagyobb mértékben fogja az adózó polgárokat sújtani. A gazdaközönség egy rossz termés és főleg a takarmányhiány bajait sinli. A bortermelő gazdák pincéiben borértékesitési nehézségek miatt eladatlanul hever a sok bor, melynek silány ára nem tud javulni. Minden túlzás nélkül való ez a perspektíva, hű, reális és mm sötét színekkel mutatjuk be az ország gazdasági helyzetét. Ilyen gazdasági viszonyok között valósággal nagyon n komoly gazdasági válsággal fenyeget a háború, amelynek vége Szerbiával szemben ugyan csak kedvező lehet, de további nemzetközi bonyadalmak, orosz és angol ki nem zárt beavatkozás esetén bizony kiszámíthatatlan következményekkel járhat. Végeredményében konstatálnunk kell tehát, hogy a külügyi kormány nem kellő óvatossággal, nem elég körültekintéssel, az ilyen életbevágó kérdésekben jogosulatlan optimizmussal készítette elő ezt a nagy jelentőségű ügyet és minden jel arra vall, hogy az annekszió ilyetén keresztülvitelét a magyar kormány tagjai közül egyedül ellenző Andrássy Gyula gróf belügyminiszternek — ennek a mélyreható megfontoltságá- “'-^-VrjTű^igazar ' ’ ‘ VARMEGYE Rendkívüli közgyűlés. Tolnavármegye törvényhatósági bizottsága folyó évi november hó 28-án délelőtt I 1 órakor rendkívüli közgyűlést tart. Az állandó választmány ülése ugyanezen délelőtt 9 V* órakor veszi kezdetét. Tárgysorozat: 1. Belügyminiszteri rendelet a községi és körorvosok fizetésének és korpótlékának megállapítása tárgyában. 2. Alispáni előterjesztés a Szekszárd r. t. városnál megejtendő képviselőNem is lett volna hát ebből soha gravamen, ha itt szépen megállnak a lapok. De nem álltak meg. Az érdekes közlemények utáni cserkészetben kitalálták az úgynevezett körkérdéseket, melyekkel szélcsendes időkben (mikor a vén boszorkány, a Politika alszik) egyenesen az írókra utaznak. A lapok az Írókra ? Hohó 1 Hiszen az lehetetlen. Hiszen még a tövis bokor is, mely pedig szintén arra van teremtve, hogy szúrjon, tépjen, megkíméli a jámbor mé- het, szelíden engedi meghemperegni a rózsája kelyhében, letépi töviseivel a hozzá dörzsölőző bárányok gyapját, de a méhek csápján gyűlő himporhoz hozzá nem nyúl, hogy ami mézzé lehet, legyen mézzé. * De mindegy, azért mégis csak jöttek a körkérdések. Nem a mi sajtónk kezdte, hiszen ha az kezdte volna, abbahagyná, hanem a francia sajtó kezdte — azért honosult meg és félni lehet, hogy még jobban elharapódzik. A reporterek, kivált a nagy mellékletes ünnepi számok előestéin megindulnak, mint a Betlehemesek, mindenkinek van egy külön ötlete, mellyel li- I testületi tagválasztásokat vezető elnök kiküldetése iránt. 3. Alispáni előterjesztés »orvosi alap« létesítése iránt. 4 . Alispáni előterjesztés Reich Oszkár szolgabiró részere szabadságidő engedélyezése iránt. Tiszti ügyészi vélemények : 5. Gerjen község képviselőtestületének, a községi tanító javádalmának megállapítása. 6. Paks község képviselőtestületének, vadászati jog bérösszegének felosztása 7. Uzdboijád község képviselőtestületének, a szülésznők által szedhető dijak magállapitása. <D Tolna község képviselőtestületének, szénkéneg raktár építése és a kezelők díjazása. 9. U. a község képviselőtestületének, a busvizsgálati dijak felemelése. 10. U. a. község képviselőtestületének, a régi jegyzői lak eladása 11, U. a. község képviselőtestületének, a községi ipariskola gondnok* részére tiszteletdij megállapítása. 12. Páti község képviselőtestületének, az uj iskola területének kisajátítási és a kártalanítási összeg megállapítása. '3. Sióagárd község képviselő- testületének. ingatlan eladása. 14. Magyarkeszi község képviselőtestületének, a községi járda építési szabályrendelet módosítása tárgyában hozott határozatára vonatkozólag. & Tolna község képviselőtestületének, ártézi kút fúrása. 16. Tolnanémedi község képviselőtestületének az ág. ev. és ev. ref. egyház kebeléből kilépettek iskolaadójának megállapítása. 17. Duna- naszentgyörgy község képyiselőtestületének a községi orvos látogatási idejének és a műtéti dij megállapítása.Tolna község képviselő- testületének, a selyemfonóda mellett a Dunához levezető ut megépítése. 19. Dunaszentgyörgy község képviselőtestületének a községi orvos lakása tárgyában hozott és megfelebbezett határozatára vonatkozólag. 20. Szekszárd r. t. város 1907. évi zárószámadása. — Elvi ftntasséjrn hatáw«*«> •-pRCOTrTmzának forgalomba hozatala a közegészségügyi törvénybe ütköző cseledményt képez, (Beliigym. 3375/908.) Hl 1 korcsmáros zálogba adott tárgyak ellenében szolgáltat ki hitelbe italnemiieket — nem büntethető. (Belügym. 1699/908.) A körutak, Utcák, gyalogjárók mentén egyes birtokosok által ültetett élófák a község tulajdonát képezi és ha a birtokosok azokat kivágják, vagy megrongálják, mezőrendőri kihágást követnek el. (Eöldmiv. min. 15499/908.^ Póttartalékosok hadmentességi dijat fizetni nem kötelesek. (Közig, bizottság 20890/907.) A fürdőszoba adóköteles lakrésznek tekin- tendő, (Közig bizottság 17067-907.) hegve, fontoskodva állít be az íróhoz. A feladott kérdések ilyenformák: Melyik volt életének legszomorubb napja ? Melyik a legszebb emléke ? Mi vitte az irói pályára ? Hol szokott dolgozni ? S igy variál ez in infinitum. A reporter szerény, csak ötven sorra valót kér, de megelégszik kétszáz sorral is. Az iró töri a fejét, huszonnégy órai halasztást kér. A reporter megadja kegyelemből, megjelenik másnap és jegyez, mialatt az iró elbeszéli neki, mit egy keserves éjszakán át kigondolt s ezzel lerótta a rá kivetett adót, amivel hogy kénytelen volt vele, hiszen a lappal nem kezdhet ki, a lappal jó lábon kell állnia. A lap tehát megkapja a maga egy kolumna anyagát ragyogó irói nevek felvonulásával — s a szegény iró is megkapja másnap egy másik lap reporterét egy másik körkérdéssel. En sokszor megtréfálom a jó fiukat, kikre egyébiránt lehetetlen haragudni. Tulbátrak, néha kellemetlenek, de annyira érzik, milyen fontos Strohn Tidöbstegséfsfc, farotok, szaaár* «krafWom, fefiua«za Rtfr&TS
