Tolnavármegye, 1908 (18. évfolyam, 1-52. szám)
1908-11-22 / 47. szám
XVIII. évfolyam 47. szám Szekszárd. 1908 november 22. Előfizetési ár: Egrész évre ... 12 korona. Fél évre . . . 6 » Negyed évre . . 3 >• Egy szám ára . . 24 fillér. Előfizetéseket és hirdetéseket a kiadó- hivatalon kivit’ olfogad a Motnér-féle k »nyvnyomda ét papirker«**k*».i.-» r.-t, Szefcs/Ardon. Egyet szamok ugyanot kaohatok. POLITIKAI ÉS VEGYES TARTALMÚ HETILAP. Ménjeién minden vanárnap. Szerkesztöseg es kiaJóhivatal : Szakszárdon. Vármegye utca 130. sz. Szerkesztőségi telefon-szám 18. — K i a d ó h i v a t a I i telefon - szám II. Felelős szerkesztő é« lsptulsjdonos: * Fömunkstsrs: Dr. LEOPOLD KORNÉL FÖLDVÁRI MIHÁLY. Kéziratok ti», -cm -usroak A lap szelleai részét illető kői leméinek, valamint az előfizetések és a hirdetések is a szer- , kesztőséghez intézesdők. Hirdetések mérsékelten mscállssHoit árszabály Kenu s/ámittoiaak. A háború. —lk. Puskaporos a levegő. Minden félhivatalos tagadás és cáfolat dacára el kell arra készülve lennünk, hogy hamarosan háborúba kerülünk Szerbiával és Montenegróval. Montenegróból máris betörtek Hercegovinába, Szerbiában pedig állandóan szervezik a Boszniába készülő rablóbandákat. Azonkívül mind a két országban hetek óta folynak a háborús előkészületek, fegyverek, lőpor beszerzése s nagy tömegekben való szállítása, ágyuk tüntető felvonulása stb. Ezekkel a tényekkel szemben Magyarország és Ausztria sem maradhat ölbe tett kezekkel tétlenül, hanem igen helyes, ha a hadvezetőség idejekorán megteszi a maga kötelességét, nehogy készületlenül találják az események. Tudomásul vesszük, hogy a hadvezetőség a tartalékosok és póttartalékosok behívásával és a Boszniában állomásozó ez- redek létszámának emelésével nein mozgóéit. hanf»m no..r*A.> .a-/ állnmúnvt i.trn li * Azonban ne játszunk a szavakkal. Nyakig benne vagyunk a háborús előkészületekben és alig hihető, hogy a vad Szerbiában, amelynek veszteni valója úgysincs sok, felülkerekedjék ajózan belátás. Rövid idő kérdése tehát, hogy meglesz az összeütközés. És háború esetére fölmerül a kérdés, váljon érdemes, helyes, okszerű volt-e ezt az összeütközést Bosznia és Hercegovina anneksziójával provokálni? Váljon az elérhető legkedvezőbb eredmény aranyban all-e a háboruviseléssel járó károkkal es hátranyokkal. |ekicsjnyclni soha sem TÁRCA. Margit-virágok.* Lángitalt a poharamba hadd igyam! Te meg cigány, ide mellém, búid vígan 1 Félre minden búval, gonddal, Mindig így volt, így lesren: Gyötrelemmel, csalódással Jár az első szerelem. Csillagszemü, barna kis lányt szerettem. Mint egy üde rózsabimbót neveltem . . De keblére durva kézzel Más löste föl a rózsát — Nekem csak a tövis maradt, Fonnyadt virág, szárír ági • Csak még egyszer ülhetnék én Melletted a lugasba : Hóválladra hajtva fejem, Édes szókat suttogva .. . S édes ajkad csak még egyszer Csókolhatnám boldogan — Rég bedőlt a kert lúgossal, Üdvöm, álmom — remokban! * Mi a szép, bűvös földi élet r — Ajkad csókjából tudtam én meg ! S a lelketgyötrő bús halál mi.— Megtudtam, hogy el kellett válni! szabad. Ez a legrosszabb taktika Tény, hogy Szerbia és kisded, társai fölött megvan a fölényünk, de tény az is, hogy Szerbia és Montenegró közel 300 ezer katonát tudnak mozgósítani és fegyverbe állítani. Bármilyen szervezetlen és korrupt is a szerb hadsereg, mégis ezeknek az elszánt és fanatikus elemeknek télviz idején folytatandó guerila-harcban való legyőzése olyan feladat, amely még a mi nagyhatalmi katonai állásunkban is temérdek vér- és pénzáldozatot igényel. Mikor 78-ban a berlini kongresszus felhatalmazása alapján Boszniaiéi Hercegovina megszállására a kormány kezdetben csak a 13-ik hadtestet és egy: gyalogsági hadosztályt mozgósított Philippovich táborszernagy élén, még élénken emlékezünk reá, igen sok csapás érte a Száván átkelt csapatokat, a bosnyák felkelők lesbe csalták derék katonáinkat, olyannyira, hogy a hadügyi kormány sietett még három hadtestet a harctérre küldeni, sőt honvéd zászlóaljak is ki lettek rendelve- Hónapokig zkl Sooo katona vttez nmu,* o korona hadi költség után sikerült a nagy diadal — Bosznia és Hercegovina katonai megszállása, az egész közvélemény telzudult az okkupációval járó óriási pénz- es emberáldozat láttára — Széli Kálmán pénzügyminiszteri állását hagyta ott, mert nem ie- lyeselte az okkupációt. Annál érthetetlenebb, hogy most az annekszió, aminek első sorban inkább formai jelentősége és érteke van, politikai körökben teljes megnyugvást keltett és a függetlenségi patt egyik vezérlő férfia és alelnöke, a türelmetlen Ugrón Gábor arra serkenti a kormányt, hogy féli étévé minden tétovázásáig Kertemben járok illatozó hárs alatt.. . Elibém kis virágszirmok szállanak: Földre nézőn, vigyázattal lépkedek, Hogy a lábam egyiketse sértse meg! Jobbra-balra rózsák, szegfű-virágok, Szerelmesen vágyón nézek reájok: De letörni, le nem törnék egyetlent, S mig sajnálom — mis töri le helyettem! • Peregnek as órák, Fut. rohan az élet Tán maholnap én is Már a sirhoz érek. . Nem a Halált félem. Meghalok nyugodtan Csak az fáj, mig éltem — Boldog sose voltam ! SZENDRÖI JÓZSEF. Előszó.*) A körkérdések. — Nincs olyan kimeríthetetlen kút, mint a panaszok kútja. Lehet akármilyen szárazság, de az ki nem apad. Évről-évre kihúzom belőle a magam kis thémáját az Almanach-beli ^ előszóhoz, mely hagyományosan az elbeszélő irodalom valamely neheztelését, betegségét, bajai teszi szóvá. A jelenlegi dörmögésre (mert inkább lehetne ennek nevezni, mint élőszónak) a sajtó íj-Almanach az 1909 évre. Szerkeszti M.kszith KAl- mán. Egyetemes Regénytár., XXV. évfolyam 4-5 kötete. Singer éí Wolfoer kiadása. Ára diszkötesben 2 korona. szolgál rá. Még kicsiny a baj, alig észrevehető, csak mikroscopon látni, de erre is áll a szabály: ha nehéz észrevenni, gyógyítani kony- nyü és viceversa. Az úgynevezett interwievről van szó. Minden okos ember eltalálhatja, hogy első alakjában a szorosan vett statusférfiak ellen van kitalálva. A gyorsaságra való lihegő törekvés hozta létté. Valamit hamarább megtudni és hírül adni, mint mások. Sőt ez se elég. Mindjárt megtudni valamit, mihelyt megtörtént. Azaz, hogy még ezt a gyorsaságot is lehet tokozni . megtudni valamit, mielőtt megtörtént. Ez a csúcs. Ez az ideál. Vegyük még ehhez a rekordhoz, hogy kitől kell megtudni. A legbe- gomboltabb emberektől, akik kétszeresen tudják eltakarni, ami a begyükben van. A hallgatás által és a beszélés által. De halleluja! A szerkesztői leleményesség győzött. Egy ügyes készülékkel kifogott rajtok. Ez a készülék a reporter. A reporter kiveszi belőlük ami bennük közérdekű anyag van, mint a benzin a pecsétet. Terveket, tervek csiráit, megfogamzott és formálódó gondolatokat. A keleti bűvészeiben (amit Hatvani professor révén ösmerünk) valami vöröses folyadék szerepelt, mellyel le kellett önteni az uborkamagot vagy a kukoricaszemet és az nyomban erjedt, megpattant, zsugorodott, terjeszkedett, lejlődött. A nézők szeme láttára szárat, leveleket, lencse nagyságú uborkát ér pirinyó kuko• Mutatvány szerzőnek karácsonykor megjelenő 'ers- kötetéből letcsséget, kémény kézzel rendszabályozza meg a balkáni országokat. Szép, szép. Értjük a felbuzdulást, amely az osztrák és magyar alattvalókon és a mi állami tekintélyünkön ejtett sérelmeket erélyesen és kíméletlenül megakarja torolni. De a háboruviselés manapság rettenetes mészárlást visz végbe, emberben és vagyonban egyaránt, még az erós és hatalmasabb fél soraiban is. Emlékezzünk csak az angol-búr háborúra, amikor Anglia két évi kemény harcok és tengernyi milliárdok árán volt csak képes a kis búr népet letörni. Hisz ha nem volna nekünk egyéb bajunk, mint az, hogy a török alkotmányválság követeli Bosznia és Hercegovina állami rendjének megváltoztatását és hogy királyunk címéből eddig hiányzott a boszniai és hercegovinai fejedelmi cim, ám érthető volna a mostani időpontban elhatározott annekszió és .annak fegyveres erővel való érvényesítése. De tele. vagyunk mi is súlyos is komoly bajokkal, amelyekért bizon sovány kárpótlást sem nyújthat az annekszjónak dia- Hercegoviná lakosága, a szerajevoi polgármesterek és az izraelita hitközségi elnökok lojális bécsi tisztelgése dacára, mm ortU ennek az anneksetónak és a faji különbözőség révén nem is rokonszenvezhet Magyar- ország és Ausztria népeivel, hanem lelkében az annekszió után is a balkán népekkel tartja fenn a legszorosabb érzelmi kapcsolatot, a legbensőbb érzelmi affinitást és a kiirthatatlan szolidaritást. Azután ki é lesz Bosznia és Hercegovina ? Ha Magyar- országhoz csatolják, amint a magyar politikusok szeretnék, hát hány száz mill tot kell majd ezért a dicső szerzeményért Ausztriának
