Tolnavármegye, 1908 (18. évfolyam, 1-52. szám)
1908-08-16 / 33. szám
TOLNAVÁRMEGYE POLITIKAI ÉS VEGYES TARTALMÚ HETILAP.. Meffjelen -minden vasárnap. Szerkesztöseg es kiaJóhivatal: Szekszárdon. Vármegye utca 130. sz. Szerkesitöiegi telefon-szám 18. — Kiadóhivatal! telefon-szám II. Felelős szerkesztő é? UptuUjdonos : Fötpunkatárs : Or. LEOPOLD KORNÉL FÖLDVÁRI MIHÁLY. XVIIL évfolyam __________________________38. szám_________Szekszárd, 1908 augusztus 16 Ké ziratok vissza nem a latsak A lap szellemi részét illető közlemények, valamint az előfizetések és a hirdetések is a szerkesztőséghez intézendő*. Hirdetések mérsékelte* mezáll.pltot árszabály axerist számlttetaak. Előfizetési ár: Egész évre ... 12 korona. I Fél évre ... 6 » Negyed évre . . 3 » Egy szám ára. . 24 fillér. Előfizetéseket é> hirdetéseket a kiadó- : hivatalon kívül elfogad Molnár Mór könyvnyomdája és papirkereskedeae Sseksxárdoa. Egyet számok ugysnot kaphatóké A szüretelés.* Irta: Molnár Lajos, rendőrkapitány. A természet gondossága jótékonyságát mindenüvé kiterjeszti. — Az egyik helyen a föld méhében rejlő bányákat ad, — máshol dúsan termő szántófölddel áldja meg az embereket — Az erdők rengetegje képez kiapadhatatlan jövedelmi forrást az egyik vidéken, másutt a hegyes-dombos terület nyújt kenyeret. Szekszárdot a természet bortermő talajjal áldotta meg s ennek révén vált nevezetessé nemcsak Magyarországon, hanem a határon túl, a külföldön is. A szekszárdi borokat egy évtized előtt még minden budapesti jobb vendéglő étlapján megtalálhattuk, — ma az a panasz, hogy borainkat értékesíteni mm tudjuk, nincsenek reá vevők. Annak, hogy a termelők pincéi még most is tele vannak borral, noha a szüret újra következik, okának kell lenni. S ez az ok fontos Szekszárd összes bortermelő lakosságára nézve, mert azt látszik bizonyítani, hogy a borpiacon boraink elvesztették a talajt. Ha ez igaz lenne, csapás számba menne városunk egész lakosságára és súlyosan érintené Szekszárd kulturális fejlődését is, mert az anyagi eszközöktől fosz- • tatnánk meg. Kutatni kell tehát ezt az okot azért, hogy kiküszöböljük és megszüntessük. Én úgy vélem, hogy boraink hírnevét a legnagyobb mértékben az rontja le, ha szekszárdi bor elnevezés alatt a régi jó szekszárdi boroknak nem tnegfelelb borokat hozunk forgalomba. A fogyasztó közönség a rossz borokból azt a k'&i'etkeztetést vonja le, hogy az összes boraink rosszak. — Ebből pedig városunk összes lakosságának kára támad. A mi boraink tisztik, természetesek és jók. — Ámde egyesek a jó borokat tönkre Molnár Lajos, városunk rendőrkapitánya, ki — mint lapunk hasábjai többször is igazolták — a közügynek mindenkor készséggel áll rendelkezésére, — a szüretelés szabályozására egy szabályrendelet tervezetet terjesztett a város képviselő testületé elé. Szekszárd r. t. város lakosságának vagyoni érdekeit a legközelebbről érinti a szekszárdi borok jó hírének visszaállítása, a melyet — sajnos — mint minden termelő tudja, elveszítettünk. — Legjobban kitűnik az abból, hogy borkereskedelmünk megcsappant. Az ügy fontosságára való tekintettel a legnagyobb készséggel adunk helyt a rendőrkapitány fejtegetéseinek, melyekkel Molnár rendőrkapitány Szekszárd majdnem egész lakosságát érintő kérdést vetett fel s ez oknál fogva minden erre vonatkozó véleménynek rendelkezésére áll a « Tolna- vármegye• s óhajtjuk is, hogy városunknak ez a vagyont nyújtó kérdése a legszélesebb terjedelemben vitattassék meg. - - Még csak azt jegyezzük meg, hogy hasonló szabályrendelet Pozsonyban, Budán és minden nagyobb és jelentősebb borvidéken megalkottatott már. Szerk. teszik az által, hogy idő előtt, korán szüretelnek s ez oknál fogva éretlen, tartalmatlan s a régi szekszárdi borokra nem emlékeztető borokat hoznak forgalomba. — Lehet, hogy nekik ebből egyénileg hasznuk van, — de a szekszárdi borfiáé hitelét, jó- hírét ti által tönkre teszik. A felett nem lehet és nincsen mit vitatkozni, hogy egyesek érdeke a közérdek fölé nem helyezkedhetik és épen ezért emiatt — szabályozás esetén — sérelemről beszélni nem is lehet. De kétségtelen az is, hogy a szekszárdi bor jóhimevct és forgalmát vissza kell szerezni. — Ez nem csupán egyesek haszna, hanem minden bortemelő érdeke s haszna magának a városnak és vidékének is. Szabályozni kell tehát a dolgot olyanképpen, hogy Szekszárdról csak jó borok kerülhessenek a borpiacra. Alkotandó városi szabályrendelet utján mindenki által szigorúan betartandó időhöz kell kötni a szüretelést, hogy éretlen s a szekszárdi bor értékét leszállító borok forgalomba ne kerülhessenek. A város lakosságának közérdeke, hogy az itteni borok értéke emelkedjék s ebből következik, hogy csak jó borokat szabad a piacra bocsátanunk. — Nem lehet tehát kifogásolni azt, ha az értékemelkedés elérésére megállapittatik, hogy mikor kezdődjék a szüretelés. Ez a rendelkezés senkire sem lehet sérelmes, mert mindenkinek a hasznát akarja és mozdítja is elő. Nem lehet sérelmes azért sem, mert a szüretelés kezdő napja minden borvidéken szabályrendelettel már régen meg van állapítva. Panaszra a szüretelés idejének szabályrendeleti megállapítása miatt nem lehet senkinek oka, — mert a szekszárdi borok az itteni lakosság tőkéjét képezik. Ezen nyomós érdekekre való figyelemmel az alább ismertetett szabályrendelettervezetet terjesztem Szekszárd város képviselőtestülete elé. A terv az, hogy a bortermelők és borke- kereskedók meghallgatásával állapittassék meg a szüretelés napja s igy alkalom nyílik arra, hogy a lapi és hegyi szólók között különbséget lehessen tenni. Nekem az a meggyőződésem, hogy Szekszárd érdekében a szüretelés határidejének megállapítására szükség van. Szabályrendelet-tervezet a szüret határidejének megtartása iránt. 1. §. Szekszárd r. t. város képviselőtestülete által a szőlőbirtokosok és borkereskedők meghallgatása mellett megállapított szüretelési határidő előtt a szüretelés tilos. 2. §. A képviselőtestület jogosítva van a lapályon fekvő szőlőkre előbbi határidőt megállapítani. 3. §. A határidőnek meg nem tartása kihágást képez, mely az 1901. évi XX.. t.-cikk 23. §-ában meghatározott célokra fordítandó 40 koronáig terjedhető pénzbüntetéssel, — ennek behajthatatlansága esetén az 1879. évi 40. t.-cikk I 22. §-a szerint való elzárással büntetendő. 4. §. A felmerülő kihágások felett elsőfokban a városi rendőrkapitány, másodfokban ! a vármegve Alispánja, harmadfokban a m. kir. ' Belügyminiszter bíráskodik ____VÁRMEGYE. A közig, bizottság ülése. Tolnavármegye közigazgatási bizottsága folyó hó 12-én tartotta augusztus havi ülését j Apponyi Géza gróf főispán elnöklete alatt. Jelen voltak: Simontsis Elemér alispán, j Forster Zoltán főjegyző, Papy Gyula h. árvaszéki elnök, dr. Hangéi Ignác tiszti főorvos, J Sigora Lajos törvényhatósági állatorvos, Sast László közgazdasági előadó, Fink Kálmán kir. tanácsos pénzügyigazgató, Nagy Béla h. tan- felügyelő, Alacs Zoltán kir. főmérnök, őrffy Lajos, Török Béla, Kovács S. Endre, Jeszenszky Andor, Peresei Dezső vbt. tanácsos, Fischer Imre kir. ügyész, Wéber János orszgy. képviselő. Élmaradásukat kimentették: Széchenyi Sándor gróf, Bernrieder József és János, Totth Ödön tiszti ügyész. Az egyes határozatokból közöljük a következőket : A tolnanémedi vasúti kitérő közig, bejárásához Jeszenszky György báró simontornyai járási főszolgabíró és Alacs Zoltán kir. főmérnök küldetett ki. A szekszárdi törvényhatósági átjárók aszfaltozási munkáira az alispán által engedélyezett 2530 korona 53 fillér jóváhagyólag tudomásul vétetett. Dunakömlőd községnek a vasút mentén tűztávlaton belül kért építkezéshez az engedély megadatott. Pári község vasúti útátjáró létesítése tárgyában beadott kérelmére a helyszíni bejárás a tamási járás főszolgabirájának vezetése mellett elrendeltetett Nagy Józsefné szekszárdi lakos felebbezése . építkezési ügyben elutasittatott. A tamási önkéntes tűzoltó-egyesület feleb- bezésére a község köteleztetik a kár megtérítésére. Breitenstein György závodi, Stier József szekszárdi lakos felebbezése elutasittatott; ifj. Bors Ferenc szekszárdi lakos felebbezésének a kártérítésre vonatkozó részében hely adatott. A havi jelentésekből közöljük a következő adatokat: Az alispán! hivatalhoz beérkezett 1326 ügy darab, elintézendő volt 1601. elintéztetett 1151, hátralék 277. A közegészség állapota kedvező volt; a vörheny Zombán és Dörypatlanon kivül mutatkozott Majsamiklósvár, Görbő, Kéty, Hőgyész, Medina, Gindlicsalád, Szakcs, Tolna, Mucsfa, Kisvejke, Tabód, Máza községekben. Szamárhurut jelentkezett Tevelen 46 esetben, szelíd lefolyással. Roncsoló toroklob volt 21, vörheny 21 községben 84 esetben, kanyaró 3, szamárhurut 51, hagy máz 16, gyermekágyi láz 3 esetben. Törvényszéki boncolás volt 4, orvosrendőri hullavizsgálat 6 teljesittetett. Ételek és italok vagy egyéb élelmi szerek 127, közhelyiségek és
