Tolnavármegye, 1908 (18. évfolyam, 1-52. szám)

1908-08-16 / 33. szám

TOLNAVÁRMEGYE POLITIKAI ÉS VEGYES TARTALMÚ HETILAP.. Meffjelen -minden vasárnap. Szerkesztöseg es kiaJóhivatal: Szekszárdon. Vármegye utca 130. sz. Szerkesitöiegi telefon-szám 18. — Kiadóhivatal! telefon-szám II. Felelős szerkesztő é? UptuUjdonos : Fötpunkatárs : Or. LEOPOLD KORNÉL FÖLDVÁRI MIHÁLY. XVIIL évfolyam __________________________38. szám_________Szekszárd, 1908 augusztus 16 Ké ziratok vissza nem a latsak A lap szellemi részét illető köz­lemények, valamint az előfize­tések és a hirdetések is a szer­kesztőséghez intézendő*. Hirdetések mérsékelte* mezáll.pltot árszabály axerist számlttetaak. Előfizetési ár: Egész évre ... 12 korona. I Fél évre ... 6 » Negyed évre . . 3 » Egy szám ára. . 24 fillér. Előfizetéseket é> hirdetéseket a kiadó- : hivatalon kívül elfogad Molnár Mór könyvnyomdája és papirkereskedeae Sseksxárdoa. Egyet számok ugysnot kaphatóké A szüretelés.* Irta: Molnár Lajos, rendőrkapitány. A természet gondossága jótékonyságát mindenüvé kiterjeszti. — Az egyik helyen a föld méhében rejlő bányákat ad, — más­hol dúsan termő szántófölddel áldja meg az embereket — Az erdők rengetegje képez kiapadhatatlan jövedelmi forrást az egyik vidéken, másutt a hegyes-dombos terület nyújt kenyeret. Szekszárdot a természet bortermő ta­lajjal áldotta meg s ennek révén vált neve­zetessé nemcsak Magyarországon, hanem a határon túl, a külföldön is. A szekszárdi borokat egy évtized előtt még minden budapesti jobb vendéglő étlap­ján megtalálhattuk, — ma az a panasz, hogy borainkat értékesíteni mm tudjuk, nin­csenek reá vevők. Annak, hogy a termelők pincéi még most is tele vannak borral, noha a szüret újra következik, okának kell lenni. S ez az ok fontos Szekszárd összes bortermelő la­kosságára nézve, mert azt látszik bizonyí­tani, hogy a borpiacon boraink elvesztették a talajt. Ha ez igaz lenne, csapás számba menne városunk egész lakosságára és sú­lyosan érintené Szekszárd kulturális fejlő­dését is, mert az anyagi eszközöktől fosz- • tatnánk meg. Kutatni kell tehát ezt az okot azért, hogy kiküszöböljük és megszüntessük. Én úgy vélem, hogy boraink hírnevét a legnagyobb mértékben az rontja le, ha szekszárdi bor elnevezés alatt a régi jó szekszárdi boroknak nem tnegfelelb borokat hozunk forgalomba. A fogyasztó közönség a rossz borokból azt a k'&i'etkeztetést vonja le, hogy az összes boraink rosszak. — Ebből pedig városunk összes lakosságának kára támad. A mi boraink tisztik, természetesek és jók. — Ámde egyesek a jó borokat tönkre Molnár Lajos, városunk rendőrkapitánya, ki — mint lapunk hasábjai többször is iga­zolták — a közügynek mindenkor készséggel áll rendelkezésére, — a szüretelés szabályozá­sára egy szabályrendelet tervezetet terjesztett a város képviselő testületé elé. Szekszárd r. t. város lakosságának va­gyoni érdekeit a legközelebbről érinti a szek­szárdi borok jó hírének visszaállítása, a melyet — sajnos — mint minden termelő tudja, elve­szítettünk. — Legjobban kitűnik az abból, hogy borkereskedelmünk megcsappant. Az ügy fontosságára való tekintettel a legnagyobb készséggel adunk helyt a rendőrkapi­tány fejtegetéseinek, melyekkel Molnár rendőrkapi­tány Szekszárd majdnem egész lakosságát érintő kérdést vetett fel s ez oknál fogva minden erre vo­natkozó véleménynek rendelkezésére áll a « Tolna- vármegye• s óhajtjuk is, hogy városunknak ez a vagyont nyújtó kérdése a legszélesebb terjede­lemben vitattassék meg. - - Még csak azt je­gyezzük meg, hogy hasonló szabályrendelet Pozsonyban, Budán és minden nagyobb és je­lentősebb borvidéken megalkottatott már. Szerk. teszik az által, hogy idő előtt, korán szüre­telnek s ez oknál fogva éretlen, tartalmat­lan s a régi szekszárdi borokra nem emlé­keztető borokat hoznak forgalomba. — Lehet, hogy nekik ebből egyénileg hasznuk van, — de a szekszárdi borfiáé hitelét, jó- hírét ti által tönkre teszik. A felett nem lehet és nincsen mit vi­tatkozni, hogy egyesek érdeke a közérdek fölé nem helyezkedhetik és épen ezért emiatt — szabályozás esetén — sérelemről beszélni nem is lehet. De kétségtelen az is, hogy a szek­szárdi bor jóhimevct és forgalmát vissza kell szerezni. — Ez nem csupán egyesek haszna, hanem minden bortemelő érdeke s haszna magának a városnak és vidékének is. Szabályozni kell tehát a dolgot olyan­képpen, hogy Szekszárdról csak jó borok kerülhessenek a borpiacra. Alkotandó városi szabályrendelet utján mindenki által szigorúan betartandó időhöz kell kötni a szüretelést, hogy éretlen s a szekszárdi bor értékét leszállító borok forga­lomba ne kerülhessenek. A város lakosságának közérdeke, hogy az itteni borok értéke emelkedjék s ebből következik, hogy csak jó borokat szabad a piacra bocsátanunk. — Nem lehet tehát kifogásolni azt, ha az értékemelkedés eléré­sére megállapittatik, hogy mikor kezdődjék a szüretelés. Ez a rendelkezés senkire sem lehet sérelmes, mert mindenkinek a hasznát akarja és mozdítja is elő. Nem lehet sérelmes azért sem, mert a szüretelés kezdő napja minden borvidéken szabályrendelettel már régen meg van állapítva. Panaszra a szüretelés idejének sza­bályrendeleti megállapítása miatt nem lehet senkinek oka, — mert a szekszárdi borok az itteni lakosság tőkéjét képezik. Ezen nyomós érdekekre való figyelem­mel az alább ismertetett szabályrendelet­tervezetet terjesztem Szekszárd város kép­viselőtestülete elé. A terv az, hogy a bortermelők és borke- kereskedók meghallgatásával állapittassék meg a szüretelés napja s igy alkalom nyílik arra, hogy a lapi és hegyi szólók között különbséget lehessen tenni. Nekem az a meggyőződésem, hogy Szekszárd érdekében a szüretelés határidejének megállapítására szükség van. Szabályrendelet-tervezet a szüret határidejének megtartása iránt. 1. §. Szekszárd r. t. város képviselőtes­tülete által a szőlőbirtokosok és borkereskedők meghallgatása mellett megállapított szüretelési határidő előtt a szüretelés tilos. 2. §. A képviselőtestület jogosítva van a lapályon fekvő szőlőkre előbbi határidőt meg­állapítani. 3. §. A határidőnek meg nem tartása kihágást képez, mely az 1901. évi XX.. t.-cikk 23. §-ában meghatározott célokra fordítandó 40 koronáig terjedhető pénzbüntetéssel, — ennek behajthatatlansága esetén az 1879. évi 40. t.-cikk I 22. §-a szerint való elzárással büntetendő. 4. §. A felmerülő kihágások felett első­fokban a városi rendőrkapitány, másodfokban ! a vármegve Alispánja, harmadfokban a m. kir. ' Belügyminiszter bíráskodik ____VÁRMEGYE. A közig, bizottság ülése. Tolnavármegye közigazgatási bizottsága folyó hó 12-én tartotta augusztus havi ülését j Apponyi Géza gróf főispán elnöklete alatt. Jelen voltak: Simontsis Elemér alispán, j Forster Zoltán főjegyző, Papy Gyula h. árva­széki elnök, dr. Hangéi Ignác tiszti főorvos, J Sigora Lajos törvényhatósági állatorvos, Sast László közgazdasági előadó, Fink Kálmán kir. tanácsos pénzügyigazgató, Nagy Béla h. tan- felügyelő, Alacs Zoltán kir. főmérnök, őrffy Lajos, Török Béla, Kovács S. Endre, Jeszenszky Andor, Peresei Dezső vbt. tanácsos, Fischer Imre kir. ügyész, Wéber János orszgy. képviselő. Élmaradásukat kimentették: Széchenyi Sándor gróf, Bernrieder József és János, Totth Ödön tiszti ügyész. Az egyes határozatokból közöljük a követ­kezőket : A tolnanémedi vasúti kitérő közig, bejárásá­hoz Jeszenszky György báró simontornyai járási főszolgabíró és Alacs Zoltán kir. főmérnök küldetett ki. A szekszárdi törvényhatósági átjárók asz­faltozási munkáira az alispán által engedélyezett 2530 korona 53 fillér jóváhagyólag tudomásul vétetett. Dunakömlőd községnek a vasút mentén tűztávlaton belül kért építkezéshez az engedély megadatott. Pári község vasúti útátjáró létesítése tár­gyában beadott kérelmére a helyszíni bejárás a tamási járás főszolgabirájának vezetése mellett elrendeltetett Nagy Józsefné szekszárdi lakos felebbezése . építkezési ügyben elutasittatott. A tamási önkéntes tűzoltó-egyesület feleb- bezésére a község köteleztetik a kár megtérí­tésére. Breitenstein György závodi, Stier József szekszárdi lakos felebbezése elutasittatott; ifj. Bors Ferenc szekszárdi lakos felebbezésének a kártérítésre vonatkozó részében hely adatott. A havi jelentésekből közöljük a következő adatokat: Az alispán! hivatalhoz beérkezett 1326 ügy darab, elintézendő volt 1601. elintéztetett 1151, hátralék 277. A közegészség állapota kedvező volt; a vörheny Zombán és Dörypatlanon kivül mutat­kozott Majsamiklósvár, Görbő, Kéty, Hőgyész, Medina, Gindlicsalád, Szakcs, Tolna, Mucsfa, Kisvejke, Tabód, Máza községekben. Szamár­hurut jelentkezett Tevelen 46 esetben, szelíd lefolyással. Roncsoló toroklob volt 21, vörheny 21 községben 84 esetben, kanyaró 3, szamár­hurut 51, hagy máz 16, gyermekágyi láz 3 esetben. Törvényszéki boncolás volt 4, orvosrendőri hullavizsgálat 6 teljesittetett. Ételek és italok vagy egyéb élelmi szerek 127, közhelyiségek és

Next

/
Thumbnails
Contents