Tolnavármegye, 1908 (18. évfolyam, 1-52. szám)
1908-08-16 / 33. szám
gyárak 74, tanintézetek 28 esetben vizsgáltattak és 37 lakás fertőtlenittetett. A vármegye területén 8 okleveles bába telepedett le. A Ferenc*kórházban ápoltatott 497 beteg, ezek közül gyógyultan elbocsáttatott 81, javul- tan 62, gyógyulatlan 20, meghalt 11. A tanfelügyelő jelentése szerint a megye területén levő 7 iparos tanonciskolába beiratkozott 1053 tanuló, a fentartási költség 17990 korona 71 fillér, melyből 6155 kor. államsegély. A szekszárdi kereskedő tanonciskolába beiratkozott 27 tanuló, az intézet költsége 1690 korona, melyből 800 korona államsegély. Épülő félben van a jánosmajori, kistengelici és gerjeni községi iskola, a gyönki, dombóvári és bátai állami ovóiskola, melyek az 1908—9-iki iskolai évre már használatba vétetnek. Az év folyamán 87 ízben állt be változás a tanítói létszámban ; tanítói fizetéskiegészitésre 195 tanító részére 78074 kor., mig korpótlékra 257 tanító részére 76800 korona, összesen tehát 154874 korona államsegély engedélyeztetett. A magyarosításért 4160 korona jutalom osztatott ki a tanítók között, a gyermekek között pedig 832 korona. Az év folyamán a tanfelügyelő 139 iskolát, 12 kisdedovót és 18 állandó menedékházat vizsgált meg, úgyszintén 2 iparos és 1 kereskedő tanonciskolát. Mezőgazdasági állapotaink az esőzések következtében némileg javultak. A gabonanemüek terméseredménye igen gyenge. A búza átlagtermése 5 80 mm. kát. holdanként, a rozsé 6 mm., árpáé 5'60, zabé 580 mm. A tengeri kedvező terméseredménynyel biztat; a burgonya igen gyönge, répa nagyon visszaesett. A szőlő általában jól áll, jó középtermést igér. A takarmányhiány vármegyeszerte érezteti hatását. A pénzügyigazgatóság területéről beadatott 1004 birtokátruházási végzés, ideiglenes házadómentesség adatott 17 esetben. Befolyt adókban és illetékekben 378303 korona, mely bevétel a tavalyinál kedvezőtlenebb 12369 koronával. Az állategészségügy nem volt kedvező. A sertésvész terjedt és a lépfene is nagyobb mértéket vett 13 községben és Szekszárdon ; Bátán és Bölcskén pedig járványos jelleget öltött. A háziállatok tavaszi összeírása befejeztetett és az összeirási lapok feldolgoztattak. Van a vármegye területén : Szarvasm. 104877,azaz6098-tel több mint 1907-ben. ló 38214, » 2139 » » « » szamár 616, » 89 » » » » sertés 152042, » 9001 » » » » juh 118978, » 7025 » » » » A szarvasmarha állománynál mutatkozó szaprulat 96ü'0-a a vöröstarka fajtákra és itt ismét 71 °/0 a ternyészmarhákra esik, mi kétségtelen és örvendetes jele, hogy közönségünk nemcsak az állatnevelésre, de a tenyésztésre is nagy súlyt helyez. A szaporulat mérlegeléséül azonban nem hagyható figyelmen kívül, hogy az idén az összeírás rendkívül gondosan foganatosíttatott s hogy marha kivitelünk lénye’ gesen csökkent. Mig ugyanis 1906-ban 29142 drb' került elszállításra, 1907-ben már csak 24103 drb., vagyis 5039-cél kevesebb vitetett ki. Mindenképen kedvező és reális a sertés- állományban bekövetkezett változás. Már maga a 9000 drb.-ra rugó töblet is számottevő, de növeli ezen tétel értékét az, hogy kivitelünk is 18737-ről 21184-re, vagyis 2447-tel emelkedett. Különös megemlítést érdemel, hogy hízott sertés, ehát készáru kivitelünk lendült fel számottevően, amennyiben 2900 darabbal vitetett ki több 1907-ben, mint 1906-ban. A juh létszám csökkenése a változott gazdasági viszonyoknak, a belterjes gazdálkodásnak folyománya. Vármegyénkben előreláthatólag főleg a nemesebb fajták mindinkább tért fognak veszíteni. Az ozorai Sióbid érdekeltsége tárgyában f. hó 7-én tárgyalás volt Ozorán, melyen Veszprém vármegye részéről Koller Sándor alispán, Csapó Kálmán főügyész, Molterer József főmérnök, Kányay József főszolgabíró, Erdélyi Dániel szilasbalhássi községi biró és Miidós Béla községi jegyző, — Tolnavármegye részéről pedig Simontsits Elemér álispán, Totth Ödön főügyész, Tóth Herik kir. főmérnök, Szévald Móric főszolgabíró, Kota Ferenc ozora községi biró, Cholnoky Lajos községi főjegyző és Szévald Oszkár megyei jegyző mint előadó, mig a hercegi uradalom részéről Szolnoky Dezső mérnök vett részt. Az elnöki széket Koller alispán, mint régibb tisztviselő foglalván el, felkérte Simontsits Elemér alispánt, hogy adja elő : milyen alapul Tolnavármegye követelése, hogy az ozorai hid építési és fenntartási költségeihez Veszprémme- gye, illetve érdekeltsége hozzájárulni tartozik. Simontsits Elemér alispán az ügyet ismertetvén, az iránt tett előterjesztést, hogy ez útvonal a községi közlekedési utak sorába vétessék fel és mindkét vármegye részéről az érdekeltség- köre- és aránya- a forgalmi feljegyzések alapján állapíttassák meg. Ezután Szévald Oszkár előadó ismertette úgy a hid javításának, mint a határkérdésnek ügyét. Ezzel szemben Veszprémmegye alispánja kijelentette, hogy az érdekeltségbe Veszprémvár- megyét bevonhatónak nem tartja. Mire Simontsits Elemér alispán konstatálván, hogy a megegyezés létre nem jöhetett, kijelentette, hogy továbbra is igyekezni fog a kölcsönös érdekeltség alapján állapíttatni meg a hidfentartás költségeit. Ezzel a tárgyalás befej eztetett. Levél a szerkesztőhöz. Tekintetes Szerkesztő Ur! Nagybecsű lapjának legutóbbi számában a »Községi Élet« rovata alatt »A Tolnán szervezendő IV. aljegyzői állás« címen cikk jelent meg, melyre — fölvilágositásul — a következőket válaszolom. Tévedés rejlik már magában a címzésben is, mert a IV. jegyzői állás (nem pedig aljegyzői, azaz segédjegyzöi) Tolnán már nem szervezendő, hanem igenis szervezett állás. Ugyanis Tolna képviselőtestülete ezen állást 1600 korona fizetéssel már régebben szervezte. Sőt autonom jogainál fogva az állás ügykörét is körvonalazta, amennyiben kirrfondta, hogy az anyakönyvelés, igtatás és irattározás tartozik oda. Tolnavármegye törvényhatósági bizottsága mindezen határozatokat már jóvá is hagyta. Tehette ezt annál is inkább, mert ezen határozatok ellen soha, senki, sehol, sem élőszóval, sem Írásban nem fellebezett. Mindazok tehát, kik ellenkezőleg beszélnek, rosszakaratulag hazudnak!* Egészen másként áll a Tolnán szervezendő aljegyzői, vagyis segédjegyzői állás ügye. Ebben már történtek fellebbezések, még pedig tömegesen. S mint a fönt idézett cikkből is látható, volt is a tömeges fellebbezéseknek any* Megjegyzendőnek tartjuk, hogy nem a »Tolnavár - megye« beszélt a IV. aljegyzőt állásról, hanem a belügyminiszter ismertetett rendelete. Hogy mire való az ily erős kifejezések használata és éppen egy ilyen lényegtelen ügyben, azt megérteni nem tudjuk és okát nem is kutatjuk. (A szerk.) TOLNA VÁRMEGYE. 1908 augusztus 16 nyira összebogozó hatása, hogy maga a miniszter is abban a meggyőződésben látszik lenni, miszerint Szedres és Simonmajor községek által Tolnán szervezendő aljegyzői állás azonos, a Tolnán már szervezett IV. jegyzői állással. Pedig a két állásnak egymáshoz annyi köze van, mint a mucsaiaknak a glogováci piros esernyőhöz. Tolna község szabályrendelete ugyanis világosan kimondja, hogy Szedres és Simonmajor községek összes ügyeit a tolnai I. jegyző tartozik végezni. Tolnavármegye törvényhatósági bizottsága pedig már régebben és bölcsen belátta, hogy a két község teendője az idők folyamán annyira fölszaporodtak, hogy azokat az I. jegyző egymagában végezni képtelen. Azért határozatilag kötelezte Szedres és Simonmajor községeket, hogy Tolnán egy segédjegyzői állást szervezzenek. Megszabta a törvényhatósági bizottság azt is, hogy ezen állás fizetéséhez egyenkint milyen arányban jároljanak. Nekünk tolnaiaknak mindezekkel szemben nem juthat más szerep, mint nyugodtan bevárni azt, mig a miniszter jóváhagyja a vármegye határozatait. Ennek megtörténte után, haladéktalanul vissza kell utalnunk Szedres és Simonmajor községek anyakönyi, iktatói, irattári és járlati ügyeit is oda, ahová községi szabályrendeletünk értelmében valók : t. i. a Tolnán szervezendő segédjegyzői, illetve I. jegyzői teendők közé. Mindezekhez azonban nem látom szükségesnek hogy Tolna képviselőtestülete a hivatkozott cikkben felsoroltakat, a miniszternek jelen ügyben rendelkezésre bocsássa, nem pedig azért, mert a szervezendő aljegyzői illetve segédjegyzői állás szervezése tisztán Szedres és Simonmajor községek belügye. Ezek belügyei- hez pedig nekünk tolnaiaknak egyáltalán semmi, de semmi közünk ! Tolna, 1908. augusztus 11-én. Horváth Ferenc rlc. oszt. tanító, községi és megyei képv. A király Magyarországon. A Burgban csomagolnak. Magyarországba készül a király s utazásának ideje, programm szerint, szeptember 14-ik napjának reggeli hét órája. A végállomás Veszprém, ahová a felség külön vonaton délután egy órakor érkezik meg. A felségnek szállást a püspök rezidenciájában rendeznek be s onnan indul a felség a nyugatmagyarországi nagy hadgyakorlatok szemléjére. Nincs eldöntve még, de hire jár, hogy a felséget Mária Valéria, főhercegnő is elkiséri gyermekeivel együtt, hogy a hadi látványosságban gyönyörködjék. Ez esetben a fenségnek a fő- ispáni lakban rendeznének be szállást. A hadgyakorlatok tartama négy nap. A hadvezérlet Ferenc Ferdinánd trónörökös kézében összpontosul, akinek Hajmáskéren építenek hadisátort s aki szerzője a hadifeltevésnek, amelynek alapján a hadijátékot megvívják. Az első nagy hadgyakorlat ez, amelyre a léghajóosztályt teljes létszámban mozgósítják. A felderítő és kémszolgálai csaknem teljes egészében erre az osztályra bízatott. Wekerle magyar miniszterelnök ischli látogatása elsősorban a királynak magyar földön való tartózkodásával kapcsolatos. A küldöttségek fogadása rendjén teendő nyilatkozatok is előterjesztés tárgyát képezték. A jövő országgyűlés munkaprogrammját a küldöttségek fogadása alkalmával adja köztudomásra az uralkodó. Ott fog megismételtetni, hogy az uj választói renddel uj korszakba lép a magyar nemzet. tiszta bitumenből készített valódi aszfalt-tetőlemez, tartós tűzbiztos, szagtalan, „BITUMIIVA“ TETŐFEDŐAIVYAG. <BITUM1NÁVAL» fedett tető bemeszelve szép fehér marad és kitűnő védelmet is nvujt a nap melege ellen. « ITUMINAr» régi zsindelytetők átfedésére is kiválóan alkalmas. Gyári főraktárakis wéd*egygyelr cllátott tekercseket fogadjunk el. 22-30 Szekszárd és vidéke részére: REICH ARMIN fakereskedésében Szekszárd.
