Tolnavármegye, 1908 (18. évfolyam, 1-52. szám)
1908-07-19 / 29. szám
7 j 2 + TOLNAVÄBMEGYE. 1908 Julius 19 És ha az állam vagyoni erejéhez képest a legnagyobb áldozatokba merültünk is, az összes kóbor cigány okát még sem helyezhetjük el, mert elegendő kényszertelepet képtelenek vagyunk építeni és fentartani. Es noha a szükséges pénzbeli áldozatokat meghoztuk is, várnunk kellene a kényszereszközök alkalmazásának hatását, eredményét. Tehát bizonytalanság előtt állanánk. Ha azonban pl. 1908. évi november hó 1-érr törvény vagy miniszteri rendelet alapján az ország területén bárhol található összes cigányokat a rendőrhatóságok összeírják, ez által 24 óra alatt oly rendőri preventív aktust végeztünk, amely mig egyrészről a cigányokra elmaradhatatlan hatással van, addig másrészről Magyarország rendőrhatóságait a legrövidebb idő alatt az összes cigányok pontos nyilvántartásának birtokába juttatja, végül pedig magukat az összes kóborcigányokat is egy nap alatt, az iga- zolványi könyvek kiállítása által állandó rendőri felügyelet alá helyezi. Az igy létesített nyilvántartásnak és ellenőrzésnek matematikai bizonyossággal bekövetkező eredménye az lesz, hogy : 1. a cigányokat vagy munkára és önmagáktól való letelepedésre kényszerítjük s ez esetben a gyermekek iskolába járatása sem lesz nehéz feladat, vagy 2. a kóborlások közben elmulasztott jelentkezések miatt állandóan vagy itt vagy amott, de mindig szétszórtan elzárva lesznek, — vagy végre 3. felismervén a cigányok azt, hogy többé szabadon nem kóborolhatnak hanem itiindig jelentkeznek kell s igy folytonosan, meg nem szűnő ellenőrzés alatt állanak, — önként elhagyják Magyarország területét s a mint ők mondani szokták, Ttussiába vándorolnak ki. A közbiztonság és igy az ország lakossága érdekeinek szempontjából nagy értékkel bir, akármelyik következzék is be a fentebb előadott három fejlemény közül. Tagadhatatlan tényként fog bekövetkezni, hogy a cigányok által eddig rettegést előidéző szabad kóborlások megszűnnek. Tagadhatatlan tény lesz az is, hogy a cigányoknak vagy tisztességes munkára kell adniok magukat, vagy ki kell vándorolniok, mert a lopásokra, betörésekre, a jelentkezések folytonossága miatt nem lesz módjuk és idejük. De elmaradhatatlan következmény lesz az is, hogy a cigány az állandó rendőri és csendőri ellenőrzést ki nem bírja s miután az ellenőrzés országos terjedelmű lesz, az elől más országba szökik. Ha akár azt értük el, hogy a cigányok tisztességes munkára szoktak, akár azt, hogy elhagyták Magyarország területét, a közbiztonságnak egy állandó rémétől szabadultunk meg. A javasolt, könnyen keresztülvihető, de mégis szigorú és hatásában feltétlen eredményt biztositó rendőri intézkedés által — a barbárság vádját is elkerülhetjük, amely alul alig szabadulhatnánk, ha karhatalommal telepítenénk le a cigányokat, erőszakkal fosztanánk meg őket gyermekeiktől s erő alkalmazásával helyeznénk a menhelyekbe és fegyver használatával tartanánk őket ott. Végül fel kell említenem, hogy ez az egész országra kiterjedő sikeres ellenőrzés sem milliókat, sem fegyveres őrséget nem kíván s igy a pénzmegtakarítás is nagy előnyt képez. _ VÁRMEGYE. Nyári rendes közgyűlés. A csütörtöki törvénylval '■-flL’i i ö::gyül*s igen látogatott '.olt, főleg ha figyelembe vesszük, hogy a legszorgosabb mezőgazdasági munka, az aratás, most van folyamatban. Me.sszo vidékről jöttek össze a bizottsági tagok, köztük gróf Széchenyi Sándor főrendiházi alelnök, ki Kaikul leutgebenből és Szilagy -Vadőr közigazgatási bírósági tanácselnök, ki a Tátrából, félbeszakítva nyaralását, jött meg a közgyűlésre, melynek legnagyobb érdeklődést kellő tárgya a simnn tornyai járás közigazgatási székhelyének kérdésé volt. Az országgyűlési képviselők közül megjelentek : Szabó Károly, 1 Véhcr János, fiain rik ffy Pál és a fiatal paksi követ: dr. módi Kovács Janos. Appongi Géza gróf főispán pontban 10 , órakor nyitotta meg a közgyűlést és üdvözölvén a bizottsági tagokat bejelenti, hogy időközben Bognár Albert ügyvédet tiszti ügyészi iroda- ! vezetővé, dr. Schóber László dunaföldvári <»v- ! I vedet tiszteletbeli tiszti ügyésszé és Eihach Ödönt közigazgatási gyakornokká nevezi" ki; ezúttal pedig dr. Örjfy Gyula szekszárdi ügyvédet nevezi ki tiszteletbeli tiszti ügyész.szé. A tárgysorozat első ponija az alispáni időszaki jelentés volt, melyhez Schweiz Antal dr. szólalt fel, aki helyteleníti, hogy a Pécsett v g- bemerit Kossuth Lajos-szobor leleplező-á ii pélyen, amelyen résztvett a kormány is s amely valóságos nemzeti ünnep volt, mert Kossuth Lajos nem egy pártié, hanem az egesz nemz .-lé, az alispán a szomszédos törvényhatóság, Tolna- vármegye képviseletében nem jelent meg. E; a mulasztás sérti szónoknak hazafias érzelmeit, mert szerinte az alispánnak minden körülmények között meg kellett volna jelennie. Helyteleníti továbbá, hogy a vármegye országgyűlési képviselői sem vettek részt az ünnepélyen. Hibáztatja végül, hogy a magyarositási alap kiosztásával megbízott bizottsági tagok megválasztásánál nem járt el az alispán kellő körültekintéssel és tárgyilagossággal. Simontsits alispán nyomban válaszolt. — Annyiban egyetért az előtte szólóval, hogy Kossuth Lajos neve, jelentősége nem egyes pártoké, hanem minden magyar emberé egyformán és a magyar történelem ezen nagy alakjának kultuszából ő is kiveszi a maga részét és e tekintetben útmutatásra nem szorul és figyelmeztetést és animálást el nem fogad senkitől. Mikor alispánná megválasztották, azt a fogadást tette, hogy minden erejével Tolnavármegye közérdekét fogja szolgálni, hogy dolgozni fog. Igaz, hogy a pécsi szoborielepiezési ünnepélyen reszt nem vett, de itteni aliandó elfoglaltsága miatt nem is vehetett. Ugyanabban az időben számos, szintén hazafias, a kormány tagjainak jelenlétében megtartott nemzed ünnepélyre hívtak meg a vármegyét, igy a Fejérmegyében megtartott Kossuth-szobor leleplezésre, a Vörös- ma'thg-szobor leleplezésére, a Széli Kálmán védnökségével megtartott D. K. E. diszgyülesre, Sopronba, a francia katonák pécsi szoborlelep- lezesi ünnepélyére, stb. Ha mindezeken a szép es kegy ele les ünnepségeken megakart válna jelenni, közel egy hónapi időt vesztett volna, ami szolgálati kötelezettségének rovására esett volna. A pécsi Kossuth ünnepre a vármegye képviseletére több megyebeli országgyűlési képviselőt kért fel, akik bizonyara önhibájukon kívül voltak a megjelenésben akadályozva. Ami Pécs városát illeti, ez az utóbbi evekben nem eléggé dicsérhető buzgosággal hatalmas akciót fejt ki a maga kulturális és anyagi érdekeinek előmozdítására, a saját nagyszaba.su ünneplési keretébe belevonta a szomszéd törvényhatóságokat és ha Tolnavarmegye képviseletében nem óhajt mindenkor staffage-képen megjelenni, hogy a peosiek ünnepsége a szomszédok belevonásával nyerjen IP ompában, színben, azt első sorban a saját vármegyéje érdekében teszi, melynek minden gazdasági, ipari, kereskedelmi, kulturális érde- két szive mélyén viseli és azok felvirágoztatása érdekében mindenkor a legmesszebbmenő támogatásra es lelkes közreműködésre kész. — Ami ■cchwelznck a magyarositási alapra vonatkozó kritikáját illeti, az szinte érthetetlen, hogy most, mikor a szabá yrendelet úgyszólván első ízben leit a legpontosabban betartva és végrehajtva, j nleti őt szemrehányással. A bizottsági tagok kijelölésénél személyes motívumok nem vezették es a dijak kiosztására nézve az évzáró vizsgát tartaná a leghelyesebb határidőnek, mert ez a iegúnnepélyesetb alkalom. — Az alispán fejtegetéseit a közgyűlés zajos tetszéssel fogadta és a jelentést egyhangúlag tudomásai vette. Még Szabó Karoly jelentette ki személyes kérdésben, hogy a pécsi ünnepélyen másra át nem ruházható lelkészi funkciók teljesítése miatt nem jelenhetett meg, úgyszintén Wéber János jelentette meg ki Schweiz megrovási kalandjára, hogy ő későn kapván kezeihez a kiküldetést, Ludobb akarat mellett sem vehetett már tészta pécsi ünnepen. Ezután a számonkérö székről fölvett jegyzőkönyvet vették tudomásul. A dunaföldvári járásban megüresedett szol- gabirói állásra az egyedüli pályázót: dr. Döry Jenő- közigazgatási gyakornokot választották meg, ki nyomban letette a hivatali esküt. Az adófclszőlamlási bizottságban megüresedett póttagsági helyre dr. Kramolin Gyula választatott meg. A bátaszék—baranyavdri vasút és a cukorár -samaci csatorna létesítése tárgyában érkezeit, lapunkban már ismertetett kereskedelemügyi miniszteri rendeletet a közgyűlés tudomásul vette, azt az érdekelt törvényhatóságokkal közli és a bálaszék—baranyavári összeköttetést újból feliralilag szorgalmazza. Ezután 10 aláírással ellátott kérelem folytán a főispán a póttárgysorozat 30-ik pontjaként fölvett gyönki járási székhely kérdését bocsátotta tárgyalás alá. Oyönk község elhatározta, hogy uj köz- igazgatási székházat és főszolgabírói lakást építtet. Ezen építési költségekre magánadakozásból 28000 tiszta bitumenből készített valódi aszfalt-tetőlemez, tartós, tűzbiztos, szagtalan, „B1TUMIIVA“ “3?r?gyyrb TETÖFEÜÖAAYAG. «BITUM1NAVAL» fedett tető bemeszelve szép fehér «BITUMINA» régi zsindelytetők marad és kitűnő védelmet is nyújt a nap melege ellen, átfedésére is kiválóan alkalmas. Csakis védjegygyei ellátott tekercseket fogadjunk el. Gyári főraktár Szekszárd es vidéke részére 17—30 REICH ÁRMIN (»kereskedésében Szekszárd.
