Tolnavármegye, 1908 (18. évfolyam, 1-52. szám)
1908-07-19 / 29. szám
1908 Julius 19 3 kor. folyt he, 30000 koronát pedig Gyönk község képviselőtestülete szavazott meg egyhangúlag. Ezen épület tulajdonjogát a község Tolnavármegyének ajánlotta fel minden ellenszolgáltatás nélkül, csupán azt kötvén ki, hogy a törvény- hatóság mondja ki, hogy Gyönk marad továbbra is a simontornyai járás székhelye. A járás 26 községe közül 20 község, vagyis a járás 39000 lakosából 31000 lakos nyilatkozott amellett, hogy Gyönk továbbra is maradjon meg a járás székhelyének. Az állandó választmány javasolja, hogy Gyönk községnek nemes áldozatkészséggel hozott határozata, úgy a kölcsön felvételét, mint pedig a székház építését illetőleg jóváhagyassék és hogy kimondassák, mikép a törvényhatóság a simontornyai járás székhelyéül továbbra is Gyönköt óhajtja. Gróf S:échenyi Sándor v. b. t. t. szólt először a kérdéshez. A legnagyobb elismeréssel szól Gyönk községnek határozatáról. Gyönk község nem szolgált rá, hogy 42 év után a járás székhelyétől megfosszák, ami a lakosság anyagi érdekeit is mélyen sújtaná, csaknem tönkretenné. Hozzájárul az állandó választmány javaslatához, hogy ebből lássa a kormány, hogy a vármegye közönsége méltányolja a tradíciókat és. szivén viseli egy arra érdemes községnek a sorsát, jövőjét. Bízik a kormány lojalitásában, meg van róla győződve, hogy az respektálva a vármegye autonom jogait, helyben fogja hagyni a közgyűlés határozatát. Széchenyinek folytonos élénk tetszés által kisért szavai után Simontsits Elemér alispán szólalt föl. Reméli, hogy miután annyi argumentum csoportosul Gyönk mellett, a közérdek szempontjából egyhangú lesz a határozat. Külön kiemelendőnek tartja Gyönk községnek ritka nagy áldozatkészségét, egyöntetű lelkes állásfoglalását. Az ilyen eljárás nemes erkölcsi rugója a közéletnek, amiből az a példa és tanulság következik, hogy közérdekű kérdésekben, ha fejlődni és haladni akarunk, össze kell fogni, egybe kell forrni céltudatos közös munkában. (Zajos éljenzés és tetszés.) Klimes Antal, Hőgyész község főjegyzője, volt a következő szónok, aki amellett van, hogy ez a nagyfontosságu kérdés, mely csak 48 óra előtt tűzetett napirendre, most ne tárgyaltassék, hanem csak ősszel, amikor az általános választói jog révén várható uj beosztás ismeretes lesz. Simontsits alispán konstatálja, hogy az időközben beérkezett tárgyak rendes közgyűlésen törvény és szabályrendelet szerint tárgyalhatok. Ellene van a halasztásnak, mert a választási székhely nem áll lényeges összefüggésben a járási székhely kédésével. Több szónok nem lévén, Apponyi gróf főispán elrendeli az óváry Ferenc és társai által kért névszerinti szavazást, melynek eredménye szerint 132 bizottsági tag szavazott az állandó választmány javaslata, tehát Gyönk mellett és mindössze 4 bizottsági tag (Klimes, Stockinger, Vanyek és Jeszenszky Andor) ellene. A tárgysorozat következő pontjai már teljesen megcsappant érdeklődés mellett tárgyaltattak. Az állandó választmány javaslatai minden esetben elfogadtattak. A kéményseprési IX-dik munkakerület kettéosztása ügyében Nagy István főszolgabíró ismertette a kérdés előzményeit, mire a közgyűlés az alispán hozzászólása után, ellenezte a kettéosztást. Döbröközön gyógyszertár fölállítása mellett határozott a közgyűlés. A Lymburg-Styrum alapítványoknak megengedtetett, hogy törlesztéséé községi kölcsönöket szavazzon meg. Az összes törvényhatósági körrendezése tárgyában, mely pártoltatott. Azután a tiszti ügyészi vélemények és az időközi tárgy- sorozat tárgyalása következett. A nagydorogi vadászati jog bérbeadása tárgyában Térmeg János bizottsági tag kéri a közgyűlést, hogy változtassa meg az állandó választmány azon javaslatát, mely a felebbezésnek helyt ád s igy a református egyház elesik 3 éven keresztül a vadászatért befolyó összegtől, holott a segélyezésre reá van utalva. Simontsits Elemér alispán válaszában kifejti, hogy bármily' kegyeletes célról van is szó, ilyen módon, ebben a formában a törvény értelmében nem lehet a vadászati bért odafordi- tani. Hamár annyira édestestvérje a politikai község a ref. hitközségnek, tanácsolja, hogy a képviselőtestület olyran forma határozatot hozzon, hogy a bérösszegnek megfelelőleg a községi pénztárból a ref. hitközséget 3 éven keresztül segélyezni fogja. Túlnyomó részben a községek és Szek- szárd város határozatai szintén jóváhagyattak. A közgyűlés már egymegyed 1 órakor véget ért. — Hitelesitőkül a főispán Bodnár István és Leopold Kornél dr. bizottsági tagokat küldötte ki. VÁROSI ÜGYEK. TOLNAVARMEG YE. Szekszárd jövője. Ezen a cim alatt a Tolnamegyei Közlöny utolsó számában vezető cikkely jelent meg Boda Vilmos ur tollából, amely, részben téves számbeli adatok felsorolásával, a város anyagi romlását félti a többségben levő újabb nemzedéktől, amelyet »o lázas haladás mértéktelen vágya< ural. Aki ezt olvassa, méltán azt kell hinnie, hogy itt nagyszabású, mesés átalakulások és reformok folynak, melyek legnagyobb részt csak luxus célokat szolgálnak és horribilis kiadásokat okozva a várost és lakosságot a biztos anyagi tönk szélére juttatják Pedig az inkriminált fél év alatt mindösz- sze csak az történt, hogy a képviselő-testület rendezte a város tisztviselőinek és alkalmazottjainak nyomorúságos javadalmazását, elhatározta a hivatalok és tisztviselők elhelyezésére immár teljesen alkalmatlan, több mint 70 év előtt épült városházinak megfelelő átalakítását és 25 évi fennállás után a vasúthoz vezető gyalogjárdának aszfaltirozását. Ezek azok a hajmeresztő intézmények, amelyek a lakosság »anyagi létét teszik tönkre.« Aki azt akarja, hogy megbízható, alkalmas tisztviselői legyenek, azoknak tisztességes fizetést kell adni, hogy megélhetésök, bár a legszerényebb módon, biztosítva legyen. Ez olyan elemi igazság, ami fölött még csak vitatkozni sem lehet. A tisztviselői fizetésrendezés pedig — nem mint a cikk tévesen írja — a fogyasztási adó fölemeléiéből történt, hanem a tisztviselők részére eddig elnézésből megengedett baksis rendszernek megszüntetéséből talál fedezetet; a borravaló rendszer megszüntetése tehát csak emeli a tisztviselők tekintélyét és ; függetlenségét, biztosítja azt, hogy a hivatali munkát az összesség érdekében egyforma buzgó- sággal látják majd el. másrészt pedig a fizetés javítás kárpótlást nyújt nekik az elmarad bak- sisokért. A városháza átalakítását nem az utolsó fél évben határozta el tulajdonképpen a képviselő- testület, hanem ez még Hirling polgármester életében és javaslatára történt. A képviselőtestület már egy év előtt foglalkozott ezzel a kérdéssel és Hirling javaslatára kimondotta az átalakítás szükségességét és megbízta a tanácsot a 1 tervek és költségvetés elkészítésével. Ezt tárgyalta az utolsó képviselőtestületi ülés, a városháza nagytermének és homlokzatának átalakítása pedig szintén még Hirling idejében történt, az ő javaslatára fogadta el a képviselő- testület és még Hirling adta ki magát az építkezést A harmadik a vasúti gyalogjáró aszfaltiro- zása. Amikor ócsény, Decs stb. kis községek is már rég kikövezték a vasúthoz vezető hosz- szu gyalogjáróutakat, akkor csak nem érheti Szekszárdot szemrehányás azért, amiért ugyanazt teszi, amit Őcsény, Decs stb. már rég megtettek. A kőburkolat helyett a tisztább, egyenletesebb, tartósabb aszfaltot alkalmazza. Ezzel tehát kimerül az uj rendszer ellen felsorolható bűnlajstrom. Azért szükséges Boda Vilmos ur cikkével foglalkozni, nehogy a be nem avatott nagyközönség körében tényleg az a hiedelem nyer- jén tápot, hogy a városházán újabb időben példátlan prédálás, költekezés, adósságcsinálás, adóemelés stb. uralkodik. Céltudatos, körültekintő és takarékos adminisztrációt követelünk, amely nem zárkózik el a közszükségletek teljesítése elől, amely számolva a város anyagi helyzetével és a polgárság jogos igényeivel, a haladás és okszerű fejlődés utján vezeti a várost, amely minden kockázat kizárásával a visszfejlődés és stagnálás helyett az összlakosság érdekében hasznos beruházásokkal és intézményekkel istápolja kulturális fejlődésünket és anyagi erőforrásainkat. Ettől az iránytól eltérni még azon esetben sem szabad, ha ez néhány százalék pótadó emelést idézne elő, mert eme aránylag csekély pótadó többlet más utón az összes lakosok javára sokszorosan megtérül. De csak legyünk türelemmel. A villamos-telep megváltása és kövezet vámszedés útban vannak és ezen uj jövedelmi bevételekkel fogják szaporítani a városi háztartást. Foglalkozik Boda Vilmos ur az ártézi kút fúrás kiadásával is, ami aránylag tényleg potom költségbe került, melynek viseléséhez jelentékeny összeggel járult a két helyi pénzintézet és az összköltség kamatait máris megtéríti &z ártézi kútnak eddigi jövedelme. A bátaszék—baranyavári vasútépítésre megszavazott 50.000 korona hozzájárulási összeg, sajnos még nem esedékes és nem is lesz egyhamar az. Bárha már fizetni kellene — akár mégegyszer akkora összeget, enné! hasznosabb kiadásunk egyhamar nem lehet. Igenis van egy nagy' adóssága és terhe a városnak, ez a Szekszárd Szálló, amely 300,000 koronába került, legnagyobb részt kölcsönpénzből épült és állandóan 4—5000 korona évi deficittel jár annak fentartása. Ez valósággal inproduktiv beruházás volt Ha nem veszi meg a város, hát megszerzi magán ember a szállót és ha nem a város a tulajdonos, hát azóta már egészséges verseny fejlődött volna ki ezen a téren, ami azután az idegen forgalmat emelve, de más okokból is hasznot hozott volna a városnak, mint pedig a lakosságnak. A szálló emésztette fel a városi adósságok legnagyobb részét és a befektetett tőkének kamatait nem fedezi a bérjövedelem. Ezért távolról sem akarjuk Boda Vilmos urat, kinek jelentős része volt a szálló megvétele körül, szemrehányásokkal illetni, mert tudjuk, hogy őt csak a város iránt való legtisztább intenciók vezették, valamint hogy ő évtizedek óta — tartozunk ezt nyíltan elismerni — buzgóság- gal és önzetlenséggel szolgálja városunk közügyéit. Ezt tehát legkevésbbé azért említjük fel, hogy ezért őt szemrehányással illessük, hanem amikor a város pénzügyi helyzetének és anyagi viszonyainak nyilvános tárgyalásáról van szó, nem mellőzhetjük, hogy rá ne utaljunk egyik legna. lévelek egyszerűen tudomásul vétettek, ki\e\e Esztergom vármegye körlevelét, a szegény ügy hogy egészségijüket megóvjuk, raert Igyunk mohai csakis a természetes szénsavas |gyUn|( mohai forrást, ha gyomor-, bél-és légcsőhuruttól szabadulni akarunk forrást, ha a vesebajt gyógyítani akarjuk, forrást, ha étvágyhiány es emésztési zavarok állanak be. forrást, ha májbajoktol es sárgaságtól szabadulni akarunk. íiy£iYyj2 erre a lccbiztosäbb óvószer. m J . , tovW^PtPs s/énsavdús ásványvíz, föltétlenül tiszta, kellemes és olcsó savanyuviz ; dús szénsav Urtabnanal fo^va nemcsak biztos óvszer fertőző elemek A m.hai AB"«Vf0^fevöuvfóknT ogvrkitLó^zere a legkülönbféiébb g,omor-, !egc.ő- es hugy.ze, Ule,, kauem a1 JÄtAM«. “tot typhus, cholera, megkímélte! ..................... - ..............“ városban — .•»*»*»«■ -—- -—», j, fn„va kitűnő szere a legKuiouuícieuu [jyumui -, n-yjszervi betegségeknek. 26 ev óta bebizonyosodott, hogy meg Írle*, hanem a lenne foglalt gyOgysoandíj cholera megkiméltettek azok, akik közönséges ivóvíz helyett a baktériummentes mohai Agnes-vizzel éltek. Legjelesebb orvosi il rs, m™t_,?n-l0S’elismerő’ nyilatkozat a forrás ismertető füzetében olvasható. Háztartások számára másféliteresnél nagyobb üvegekben minden kétes értékű . |J., \z(tdaviznél is olcsóbb; hogy az Ágnes-forrás »izét a logszegényebb ember is könnyen megszerezhesse, nagyobb vidéki t2csisawval telített «íznél, sot a i^mertetö füzete ingyen kapható. A forráskezelöség. — Kapható minden tüsrerüzletben és elsőrangú vendéglőben. -= erakutek szcrvtztellek, ugyanott a lorras leir.i ■ _ _. _ , », ■ » __ ■ _ üsfevfeúi borsi* I Főraktár: Salasnon Testvérek cégnél, azekszardon.
