Tolnavármegye, 1908 (18. évfolyam, 1-52. szám)
1908-07-19 / 29. szám
XVIII. évfolyam 29. szám Szekszárdi 1908 julius 19 TOLNAVÁRMEGYE Előfizetési ár: Egész évre ... 12 korona. Fél évre . . . 6 » Negyed évre . . 3 . Egy szám ára . 24 fillér. Előfizetéseket és hirdeté-eket a kl*dó- hiratt.lon kirfil ellovra-l Molnár Mór kön\»nt«.m<1á'H és p«|drkerMtt*«leke Nxeks/NMun. Egyet ozamok ugyanot kaphatok. MUTBCTPOLITIKAI ÉS VEGYES TARTALMÚ HETILAP minden vasárnap. Szerkesztőség és kia.'óhivatal : Szek3zárdon. Vármegye utca 130. sz. Szerkesztőségi telefon - szám 18. - Kiadóhivatali telefon-szám II. t eJeiös szerkesztő é« laptulajdonos: Kórnunkatars : a p. LEOPOLD KORNÉL FÖLDVÁRI MIHÁLY. Kéziratok vissza nem al.tnv. A lap szellemi részét illető tói* lemérnek, valamint az előfizetések és a hirdetések is a szerkesztőséghez intézenJők Hir<Utd»«k méraék.lt«n Ketfáll.pltot árszabály teóriát számíttatnak. A cigányügy rendezése. Irta: Molnár Lajos rendőrkapitány. — Befejező közlemény. — Nem szabad korlátoznunk, nem szabad erőszak alkalmazásával megakadályoznunk a cigányok vándorlását. Nem szabad őket helyhez kötnünk, de szabályoznunk kell a vándorlást vagy törvény nyel vagy pedig az 1879. évi XL. t.-c. 1. §-a alapján kibocsátandó beliigyminiszten rendelettel. Az utóbbi könnyebb és gyorsabban ‘ megvalósítható. Ebben az ügyben a sürgősség is fontossággal bir. * 1. Az elsőfokú rendőrhatóságok törvény által vagy miniszteri rendelettel uta- sitandók lennének, hogy előre meghatározott napon, — megfelelő karhatalom igénybevétele mellett — az illetékességi területükön tartózkodó vagy talált vándor- cigányokat — nem a rendes lakással bíró zenészeket — egy formájú gyüj talapokon Írják össze és pedig a férfiakat, nőket és gyermeket név (gúny- vagy álnév megjelölésével), kor és ha van, foglalkozás szerint. A különös ismertető jelek nagy gonddal vétessenek jegyzékbe. A cigányok által vallott állítólagos állandó, illetve rendes tartózkodásUhelyek pontosan meghatározva (megye, járás, város) a gyiijtőlapra felveendők. A letartóztatott cigányokat a fogházi felügyelőségek, Budapesten a tolonciigy- osztály, tartozik összeírni s az adatokat a budapesti főkapitányságnak és az illetőségi hatóságnak megküldeni. 2. A fentebb elősorolt- adatokkal kitöltött gyiijfőlapok egy példánya az össze-. Írást eszközlő hatóság birtokában és kezelése alatt marad. Egy 'másik példánya 3 nap alatt a budapesti államrendőrséghez terjesztendő be, ahol az összes összeirt kóborcigányokról központi nyilvántartás vezetendő, azon célból, hogy szükség esetén bármely vidéki rendőrhatóság távirati utón onnan információt szerezhessen. Külföldről hazatérő vándorcigányok részére a határszélen eső legközelebbi hatóság (rendőrkapitány, szolgabiró, elöljáróság) tartozik a gyüjtőlap kitöltése után az igazolványi könyvet kiállítani. Az általános összeírás utáni időkben felvett qyüjtőlapok' is mindig, kivétel nélkül beterjesztendők a budapesti állam- rendőrséghez. Az általános összeírás napján fel nem talált (erdőkben bujkált) cigányok részére az a hatóság köteles az igazolványi könyvet kiállítani s róluk a gyiijtőlapot felvenni s továbbítani, amelynek területén : az igazolványnyal még el nem látott cigányok találtatnak. Ha az derülne ki, hogy a cigányok az összeírás elől rejtőztek el az erdőben, ellenök kihágást eljárás indítandó. Születések és elhalálozások a területi hatóság által az igazolványi könyvet kiállító hatósággal, valamint-a budapesti államrendőrség főkapitányságával az ösz- szegyüjtött anyag pótlása céljából kivétel nélkül 48 óra alatt közlendők. Ha a cigányok illetőségi helye később állapittatik meg, az összes adatok ezen város rendőrkapitányával, vagy járási szolgalmijával és község elöljáróságával is közlendők. 3. Az összes kóborcigányokról, férfiakról, nőkről, gyermekekről 10 éves koruktól kezdve, lehetőleg ujjlenyomatok készítendők a budapesti államrendőrség részére. Lássák el az elsőfokú rendőrhatóságok az összeírás napján a családfőket számozott, fűzött és Upszámozott, hivatalos pecsétes, valamint a kiállító hatóság által aláirt igazolványi könyvvel, amelyben a feleség és gyermekek neve és kora, állítólagos állandó tartózkodási helye és mindenkinek az ismertető jele is benfog- laltassék. Egg családnak csak a férj és feleség (ha törvénytelen is) és ezek gyermekei tekintessenek. Az igazolási könyvben a kocsik és lovak száma is feltüntetendő. Nagykorú cigányok, ha feleségük nincs is, külön igazolványi könyvvel látandók el. Ha valamely cigánycsapat illetősége a náluk talált okmányokból az összeírás alkalmával megállapítható, az igazolványi könyv kiállításáról az összes adatok közlése mellett ennek a helynek a rendőrhatósága is értesítendő. 4. A legkésőbb 3 nap alatt a budapesti főkapitánysághoz beküldött gyűjtő- lapok itt feldolgoztatnak s a főkapitányság az összes cigányokra vonatkozó adatokat magában foglaló jegyzéket készít, amelyet az ország összes rendőrhatóságainak (rendőrkapitány, főszolgabíró, elöljáróság), valamint minden csendörörsnek megküld. 5. Törvényben vagy miniszteri rendeletben megállapítandó büntetés terhe alatt köteleztesseneh a kóborcigányok arra, hogy minden egyes esetben, amikor állandó tartózkodási helyeiket elhagyják, távozásukat a rendőrhatóságnál jelentsék be s kötelességük legyen vándorlásuk közben minden 24 órában az ut jókba cső rendőrhatóságok valamelyikénél, különösen pedig amely város vagy község határában meghálni akarnak, igazolványi könyvük clőmutatása mellett jelentkezni. A jelentkezés elmulasztása kihágásnak minősíttessék, mely az illető helyi rendőrhatóság által torlandó meg. Köteleztessenek a vándorcigányok arra, hogy rendes tartózkodási helyükre való visszatérésük után 24 óra alatt a rendőr- hatóságnál mindig újból jelentkezzenek. A jelentkezések a rendőrhatóságok által az igazolványi könyvekben a nap szaka és az óra megjelölésével feljegyzendők s hivatalos bélyegzővel is megerősítendők. 6. Ha valamely cigány nem az igazolványi könyvvel bíró családfővel kel útra, külön igazolványi lapot köteles a rendőrhatóságtól kérni. 7. A személyazonosságot tanúsító igazolvány hiánya kihágásnak minősíttessék s szigorú megtorlást vonjon maga titán. A családdal együtt levő családtagok bejelentéséért a családfő tartozzék felelősséggel, de részesei legyenek ennek a kihágásnak a 16 éven felüli családtagok is. 8. Minden rendőrhatóság (rendőr- kapitány, főszolgabíró, elöljáróság) által külön nyilvántartási könyv vezetendő a saját területén átvonuló vándorlásokról, amelybe a jelentkezések ennek sorrendje szerint az idő pontos megjelölésével fel- jegyzendő. 9. A más rendőrhatóságok által közölt változásokról (3. pont) a helyi rendőrhatóság a helyi vagy köri éti csendőrörsöt 24 óra alatt értesíteni tartozik, hol a változások szintén nyilvántartásba vétetnek. 10. Utasittassanak a rendőrhatóságok és a m. kir. csendőrségek, hogy a területükön megforduló vándorcigányok igazolványát minden egyes alkalommal vizsgálják meg s az eredményhez képest a kihágási eljárást indítsák meg, illetve a csendőrség feljelentést tegyen. Ezek a javaslataim. Tegyünk most már összehasonlítást ezen javaslatok, valamint a kényszertele- pités, kényszerfoglalkoztatás és a men- helyeken, javítóintézetekben való elhelyezés pénzügyi és várható erkölcsi és közbiztonsági eredménye között. Minden kétségen kiviil áll, hogy a felnőtt cigányoknak kényszerletelepitése évenként mindig ismétlődő milliókra menő kiadásokkal jár. — A földterületek kihasitása, lakóházak emelése, az előre meg sem határozható nagvszámu fegyveres őrség felállítása mind több és több pénzt kiyán. • Ugyancsak óriási összegeket emésztene fel évenként a gyermekmenhelyek és javítóintézetek létesítése. Ezeknek a pénzbeli áldozatoknak szükségessége annvira kétségtelen, hog-v minden vitát kiziu*.
