Tolnavármegye, 1907 (17. évfolyam, 1-52. szám)
1907-03-24 / 12. szám
XVII évfolyam 12. szám. Szekszárd, 1907 március 24 TOLNAVÁRMEGYE POLITIKAI ÉS VEGYES TARTALMÚ HETILAP. Megjelen minden vasárnap. Szerkesztőség és kiaJóhivatal: Szekszárdon, Vár-utca 130. sz. Szerkesztőségi telefon-szám 18. — Kiadóhivatal! telefon-szám II. Felelős szerkesztő és laptulajdonos ; Főrounkatárs : Dr. LEOPOLD KORNÉL. FÖLDVÁRI MIHÁLY. Kéziratok vissza nem adatnak A lap szellemi részét illető közlemények, valamint az előfizetések és a hirdetések is a szerkesztőséghez intézendSk. Hirdetések mérsékelten megállapított árszabály szerint számíttatnak. Előfizetési ár: Egész évre ... 12 korona. Fél évre . . 6 » Negyed évre . . 3 » Egy szám ára . . 24 fillér. 'BMfizetéseket éu hirdetéseket a kiadó- hivatalon kívül elfogad Molnár Mór könyvnyomdája és papirkereskedése Szekszárdon. Egyes számok ugyanot kaphatók. A kivándorlás ellen. Irta: Molnár Lajos rendőrkapitány. Az a népvándorlás, mely az 1903. évi VI. t. cikknek 1904. évi augusztus hó 1-ével történt életbeléptetése után országszerte megindult, — válsággal fenyegeti a mezőgazdasagot és az ipart egyformán s karára van a véderőnek is. Nemcsak férfikoruk javában levő munkáskezek teszik le a szerszámot, hagyják ott az ekeszarvát s megműveluilenül a földet, hanem csatlakoznak hozzájuk nő;< s gyermekek is. Az aratási munkákat immár nagy nehezen tudják végeztetni a birtokosok s gazdák az országban mindenütt. A véderő pedig meggyengült s mozgósítás esetén úgy a hadsereg, mint a honvédség teljes létszámmal nem lenne talpra állítható. Ma már nem csupán a szociálisták aknamunkái akasztják meg az ipar s a gazdasági elet rendes menetét, hanem az a tömeges kivándorlás, mely napról-napra nagyobb arányokat ölt. A Fiúméból induló rendes hajójáratok most már kevésnek bizonyulnak a kivándorlók elszállítására, — pedig Amerika bevándorlási törvénnyé! állja útját annak az áradatnak,' mely a munka teréről a benszülötteket szerintük leszorítani törekszik. Helyes intézkedés-e ez vájjon azzal a sok százezer emberrel szemben, kik Amerikában vélik s akarják feltalálni boldogulásukat ? — Amerika szempontjából bizonyára az. — Mert minden államnak nemcsak joga, hanem egyenes kötelessége is gondoskodni az állam polgárainak boldogulásáról, azok jólétéről és ellátásáról. Amikor tehát Amerika megtiltja a nem ott lakók partra szállását, illetőleg azt bizonyos feltételhez köti s a mikor a partra szállottaktól azokTARCA. A tolvaj. Mint házba ha tolvaj surran, Észrevétlen, halkan, lopva, ügy simult a fehér hajszál Az éjszinü fonatokba. Férje volt az, ki a tolvajt Legelőször észrevette S a birói Ítéletet Kimondotta ő felette. Halál reá, hogy hitvese Meg ne lássa a hajszálat, Mely intené lelkét busán: Az évek mily gyorsan szállnak. Éles ollót rejt zsebében S megvárja, mig neje pihen, Hogy kiirtsa a vakmerő Ezüstszálat nagy sebtiben. Oda surran az alvóhoz: Reszkess büriös, üt az óra! De az ollót, jaj, kiejti, S reszketve hull a .padlóra. nak a feltételeknek teljesítését követeli, — nem a partra szállók és szállani szándékoz ók szabadságát szorítja meg, hanem a saját népe érdekeit védi meg, a saját lakossága számára kívánja biztosítani a megélhetés eszközeit. Az a jog, amelyet Amerika gyakorol a bevándorlás korlátozásában, minden más államot megillet, s annak alkalmazása vagy mily terjedelmű alkalmazása teljesen a tetszésétől függ s a jól felfogott saját érdek számit s ebbe más államoknak beleszólási joguk nincsen. A kivándorlás, a szülőföldnek bizonytalan, vagy nagyon hosszú időre való elhagyása csak egy esetben menthető, ha az ismeretek szerzése céljából, a haza javára történik. De ha ez az IS nem forog fenn, a szülőföld tartós vagy állandó elhagyása, az édes hazához való Hűtlenséggé válik s annak megakadályozására mindent el kell követnünk. A haza iránti szeretetnek, a szülőföld, a haza iránti hűségnek a szivekben élni kell s ha ez a szeretet kihűlni kezd, annak felélesztése kötelesség. Jóindulatú, barátságos figyelmeztetéssel s jóakaratu tanácscsal csillapítani lehet a kivándorlási vágyat s ez által sokakat vissza tarthatunk a hazai rögök elhagyásától. Kis nemzetek, kis államok az állandó, tartós bevándorlást nem birják meg anélkül, hogy fajukat, jellegüket ne veszélyeztetnék. Ugyanez a veszély fenyegeti azt a nemzetet, azt az államot, melynek életerős, a faj terjesztésére és fentartására hivatott tagjai elhagyják hazájukat, hogy vagy soha, vagy pedig rokkant, erejüket veszített állapotban térjenek vissza. Amerika nagy nemzet, még óriási területei lakatlanok s a bevándorlást mégis csökkenti. Teszi pedig ezt az az Amerika, ahol a népNeje ébred, a férj meg vall. A tagadás mit se használ. S incselkedve továbbra is Ott csillog a fehér hajszál. Vallomásán mosolyg a nő, Majd könnyez s szól: Drága kinesem! Hagyd e szálat a többi közt, Azért bura okom nincsen. Megmutatta, hogy tél hava Szitálhat bár hajunk felett, Bent szivünkben meleg fénynyel Ragyog örök, szép kikelet. Feleki Sándor. Az asszony boszuja. Irta: Alfred st Hedenstjerna. I. Elvira a 19. .század zseniális találmányainak egyikével kereste kenyerét. Ez a találmány néhány elmésen összeszerkesztett acéldarabbal tiz ügyes leánynak a munkáját végezte. Egy kötőgépet vásárolt lefizetésre. Épp oly tisztességes, mint szép, épp oly szorgalmas, mint rendes leány volt. Egy szövött áruk raktára számára dolgozott, rátáit gészabadság közös tulajdona mindenkinek, ahol a kikötők ma is nyitva állanak mindazok számára, kik terhet nem okoznak s a hol erkölcsi birálgatás nyűgének senki sincs alávetve a partra szállásnál. Ahol a fcoldogulhatásnak, a kenyér- keresetnek annyi minden fajával, változatával találkozunk, hogy szinte a lehetetlenségek közé tartozik, ha ott valakinek foglalkozása nincsen. Amerika világvárosai, gyarmatai, telepei a világ minden népéből telnek meg s habár az amerikai élet egybeolvasztja is a külön nemzetiségű elemeket s habár az uj amerikai ép oly hű fiává és hasznos polgárává válik is. mint a bensziilött, mégis — miután 1 nagy bevándorlás a bensziilött amerikai érdekeit támadja meg — törvényes akadályok állíttatnak fel s hajtatnak kérlelhetetlenül végre, hogy az idegen | az amerikaiak érdekeit veszélyeztető népáramlatot visszaszorítsák. Amerikának a vonzó képessége — mint ezt a kivándorlási statisztikai adatok bizonyítják — nem csökken, hanem totyton erősebbé válik. Egyedül Tolnavármegyeből 2724 útlevél iránti kérelem érkezett be 2 hónap alatt. Keressük-e ennek okát azokban a nagyhangú, bóditó reklámokban, melyek az. amerikai életet mindenütt éjjel-nappal egyformán elárasztják és jellemzik, — avagy kutassuk azokban az egyeseknél imitt amott feltalálható, kecsegtető eredményekben, amelyeknek hire kél s a melyek annyira felcsigázzák a képzeletet, hogy nagy tömegek válnak meg miuttuk az édes hazától ? Ha a kalandos vállalkozás vágya egyeseket annyira meglep, hogy a miatt a sorokban pótolhatatlan hézagok támadnak, ha a más légkör után való vonzódás állandóvá válik s mindinkább helyrehozhatatlan károkat okoz s oly mérveket ölt, hogy aggodalmakat kelt a jövőre jiézve, — akkor elő áll az a jog, az a kötelespies pontossággal fizette s századunk önálló asszonyi jellemének erélyével törlesztette. A szivének mélyén egy kellemes külsejű, karcsú, barna szabólegénynek a képét rejtegette. Ő maga oly szőke volt, mint egy északi nyári éjszaka s szép, mint egy napos májusi reggel, kerek és mégis karcsú, telt, de mégis éteri. A haja fekete volt, mint egy füstölt kolbász s hosszú, mint egy júniusi éjszaka. Szemeiből jóság sugárzott s ajkai oly pirosak voltak, mint a legelső ribiszkéé. A szabólegény is szerette őt a vasaló izzásával, mértéktelenül, a mit pedig tőle, mint egy mértékletességi egylet tagjától, nem lehetett volna várni s hozzá oly féltékenyen, hogy szobája falán s az albumban nem tűrt még férfiarcképet. Néha, mikor derekát átölelve Elvira mellett ült, igy kiáltott fel kétségbeesetten: — Hah! ezeket a gyapjüingek más férfiaknak a mellét fogják betakarni! E harisnyák más férfiaknak a lábikráihoz fognak simulni j Szivemet fájdalom marcangolja. Ó, csak meghalhatnék. Elvira ilyenkor szelíden fordult feléje : — De mikor nem is ismerem őket — mondá. — Ez igaz — mondá a szabólegény megnyugtatva.
