Tolnavármegye, 1907 (17. évfolyam, 1-52. szám)

1907-02-24 / 8. szám

XVII. évfolyam 8. szám. Szekszárd. 1907 február 24 TOLNAVARMEGYE Előfizetési ár: Egész évre ... 12 korona. Fél évre ... 6 » Negyed évre . . 3 » Egy szám ára . . 24 fillér. | Előfizetéseket és hirdetéseket a kiadó- I hivatalon kívül elfogad Molnár Mór | könyvnyomdája és papirkereskedése Szekszárdon. Egyes számok ugyanot kaphatók. POLITIKAI ÉS VEGYES TARTALMÚ HETILAP. Megjelen minden vasárnap. Szerkesztőség és kiaJóhivatal: Szekszárdon, Vár-utca 130. sz. Szerkesztőségi telefon-szám 18. — Kiadóhivatal! telefon-szám II. Felelős szerkesztő és laptulajdonos •, Főmunkatárs : Dr. LEOPOLD KORNÉL. FÖLDVÁRI MIHÁLY. Kéziratok vissza nem adatnak A lap szellemi részét illető köz­lemények, valamint az előfize­tések és a hirdetések is a szer­kesztőséghez intézendők. Hirdetések mérsékelten megállapított árszabály szerint számíttatnak. Wosinsky Mór rjf Fájdalmas megdöbbenéssel jelentjük, hogy Wosinsky Mór nincs többé az élők sorában Lelkünk mélyében megrendülve, alig hihetjük, hogy ez az egészségtől duzzadó, hatalmas szellemi és testi erővel megáldott férfiú néhány rövid napi betegség után az élet delén kiszenvedett. — — — Az átlagot messze túlhaladó — ki­magasló, impozáns egyéniség volt Wosinsky Mór. A pécsi egyházmegyének egyik dísze és ékessége száll vele sírba. Mint lelkész mindenkor nemes köte­lességtudással és példás lelkiismeretességgel töltötte be tisztét. Nem volt álszenteskedő, nem hivalkodott erős vallásos meggyőző­désének fitogtatásával — ami talán egyházi pályafutása közben inkább hátrányára, mint javára szolgált — de Ilii és lelkes fia volt egyházának. Önérzetes volt, de nem öntelt, a hit­életet komoly meggyőződéssel és nem a látszat kedvéért ápolta és gondozta. Szerette egyházát és a vallást, de lé­nyének előkelősége és felvilágosult gondol­kozása mellett nem' volt elfogult és nem volt türelmetlen másokkal szemben. Papi működésének csaknem felét Szek­szárdon, mint belvárosi plébános töltötte. Hivatását a tudománynak és a közéletnek szentelt egyéb nagyarányú,elfoglaltsága mel­lett odaadó gonddal töltötte be.. Az ő véd­nöksége mellett a hitélet ápolására számos egyesület alakult városunkban, melyeknek működése szigorúan a vallásos élet fejlesz­tésének keretei között maradt, mert az ő tapintatos és nobilis egyénisége egyéb cél- . zatok érvényesülését meg nem engedte, az ő szellemében működtek, kik társai voltak a munkában és a vezetésben. A belvárosi szép templomot nagy mű- izléssel restaurálta. A hitközségnek zilált állapotban átvett anyagi ügyeit erős kézzel rendbe hozta. De nemcsak a róm . kath. egyházat éri érzékeny veszteség Wosinsky elhunytával, hanem nagy és pótolhatatlan veszteséget je­lent az ő halála társadalmunkra, Szekszárd és vármegyénk kulturális életére és a régé­széti tudományra. Wosinsky már kora ifjúságában foglal­kozott a régészettel, mint fiatal lelkész kezdte és rajongással folytatta évtizedeken át ásatá­sait. Adatait es leleteit, kutatásainak gazdag eredményét egész Európa tudományos vilá­gában nagy elismeréssel fogadott művekben ismertette. Nagyszámú művei megjelentek magyar, német, francia és angol nyelven és a külföld tudósai, az archeológiái szak- irodalom, mint egyik legkiválóbb szaktudósra hivatkoznak Wosinskyra. Ideális szeretettel és soha nem lankadó becsvágygyal folytatta kutatásait. Fáradtsá­got és pihenést nem ismerve ásott, dolgozott és kutatott a föld gyomrában, élelet öntött az élettelen hantokba, tudásával és szelle­mével megvilágítva a múltaknak mohlepte ereklyéit. Ezredév előtt eltemetett és elfeledett sötét emlékeket hozott napvilágra és tanítva és termékenyítve életet lehelt az enyészet által elmeszesedett zordon kövekbe. Self made man volt e fogalom legne­mesebb jelentőségében, a tudomány terén, mert kutforrások nélkül, a maga erejével, kitartó munkásságával, bebarangolva isme­retlen hegyeket és sáncokat, elmélyedve ős­idők titkainak tanulmányozásába, puszta /e/efe^alapján és azok feldolgozásával irta meg tapasztalait és tárta fel előttünk az I élettelen leletekből leszűrt östörténelmi ada­tokat és az emberiség fejlődésének szem- I pontjából annyira értékes megfigyeléseket és tudományos igazságokat. Az őskort, különösen a rómaiak idejé­ből és a népvándorlások alatti és előtti időkből való korszakot senki jobban nem ismerte, mint ami oly hamar elköltözött kitűnő tudósunk. Vármegyénk őskorát különös előszere­tettel tanulmányozta és a két hatalmas, kötet, amelyben a honfoglalás ezredéves ünnepélye alkalmából Tolnavármegye történetét az ős­kortól a honfoglalásig egyedül a maga ku­tatásai és ásatásai nyomán gyűjtött leletek alapján megírta, mint praehistorikus munka, egyedül áll a magyar tudományos mono­gráfia irodalomban. És gyűjteményének kincsekkel felérő gazdag tárházát ritka nagylelkűséggel — párosulva az ő tudományos munkatársának és kitűnő barátjának: Apponyi Sándor gróf­nak, a lengyeli uradalom kiváló főurának pazar adományával — a Szekszárdon léte­sített vármegyei múzeumnak ajándékozta. Ö volt az, aki az ő és Apponyi aján­dékával a múzeumnak alapját megvetette, azt létesítette, azt az ő nagy szaktudásával, az éjjelt is nappallá varázsoló óriási munkájá­val berendezte, annak díszes és kényelmes hajlékot szerzett, azt folyton gyarapította és gazdagította. Múzeumunk régészeti osztálya, a kő- és bronzkorszak talán a leggazdagabb az egész országban és a külföld ide rándult tudósai is a legnagyobb elismeréssel nyilat­koznak múzeumunk gazdagsága és minta­szerű. szakavatott berendezése fölött. Nem volt széles e világon boldogabb halandó, mint Wosinsky, ha egy-egy érde­kes tárgyat kapott, vagy szerzett a muzeum számára. Ő honosította meg múzeumunkban a vetített képekkel illusztrált népszerű felolvasá­sokat. Még alig van 14 napja, hogy der­j mesztő hidegben a muzeum rosszul fütött i nagy termében ő maga tartott az ő öblös j és lelkes hangján csupa ügyszeretettől ára­dozó, tartalmas és nagy értékű felolvasást I Asszíria és Babilónia régiségeiről. Elárvult múzeumunk megalapítóját, lel­kes, szerető munkását, pótolhatatlan őrzőjét, gondozóját, önzetlen, hűséges barátját, ga­vallér maecenását siratja benne . . . A szellemi munka volt éltető eleme. Zord éjszakákon a hajnali órákban még világosság derengett az ő dolgozó szobájá­ban, ott ült íróasztala mellett, feldolgozva kutatásainak — beutazta egész Európát, a Keletet és Zichy Jenő társaságában Ázsiát is — gazdag eredményét. Hat heti nyári szabadságát arra hasz­nálta fel, hogy mint a múzeumok és könyv­tárak országos felügyelőségének tagja tikkasz- ! tó hőségben városröl-városra járt, tanulmá­nyozta a múzeumokat és tanítva és oktatva terjesztette a régészeti tudományt. Ez volt az ő üdülése. — Az egyház hű szolgájában I és a nagy tudósban európai műveltségű, I széles látókörre] biró férfiúban igaz magyar hazafi lakott. Még most is fülünkbe cseng, amint az ő közreműködésével ezelőtt 3 évvel rende­zett Rákóczi zarándoklat alkalmával Kon­stantinápolyban, a galatai Szent Benedek-rend templomában, Rákóczi hamvainak pihenő j helyén, megtartott ünnepi mise befejeztével az összes megjelenteket elragadó beszédet | tartott, magasan szárnyaló szónoki hévvel I dicsőítve a szabadságszeretet magasztos eszméit. A népszerűséget soha nem kereste, in­kább kerülte Wosinsky. A munkának, tudo­mányának szentelte minden erejét, minden percét. És lehet, hogy ez a sok, fárasztó munka. őrölte meg titkon és ily hamar az ő hatalmas fizikumának életerőit. Megilletődve — elszorult szívvel búcsú­zunk Tőled — ki büszkesége voltál a mi szükebb hazánknak és önfeláldozó munkása I voltál a magyar kultúrának — Wosinsky Mór. Ravatalod körül ott látunk egy vigasz- ; tálán árnyat — amely a mi árván maradt | Múzeumunk, a Te dicsőséges munkád fé- ! nyes csarnoka körül meredez elénk. És ha porhüvelyed egybeolvad az anyafölddel, melynek ezernyi és milliónyi ! göröngyét kutatta a Te tudományszomjas j lelked, ismét életre kelnek az élettelen han­tok, mert a Te neved és emléked élni fog I sokáig, igen sokáig a Te müveidben és I örök alkotásodban — árván hagyott Múzeu­munkban. Isten Veled ! L—Id K—1.

Next

/
Thumbnails
Contents