Tolnavármegye, 1907 (17. évfolyam, 1-52. szám)
1907-12-15 / 50. szám
2 ' OLNAVÁRMEGYE érdeklődése mellett, ami különben nem is csodálható, mert a tárgysorozat csak 3 pontból állott. Elnöklő főispán a tagokat üdvözölvén és az ülést megnyitván, a tárgysorozat 1. pontja, az igazoló választmány jelentése a megyebizottsági tagválasztásokról, elfogadtatott. Következett Bart&l Béla indítványa a buda- pest—bródi vasút és a vukovár—samáci csatorna ügyében leendő felirat tárgyában, melyet már előzőleg egész terjedelmében ismertettünk. Az indítvány mellett Bartal Béla rövid megokoló beszédet mondott, hangoztatva, hogy Tolnavát megye mindig a budapest—bátaszék— baranyavári vasút létesítése mellett voit, mert ez a legrövidebb és legolcsóbb vasúti összeköttetés Boszniával és mert csak ennek létesítésével érhetjük el azt, hogy a sárbogárd— szekszárdi vasút elsőrangusittassék. Így tervezte azt már Baross Gábor, igy a Hitelbank, mely az építést akarta. Ez a vasút volna az egyedüli helyes eszköz arra, hogy ellensulyoztassék az osztrák forgalmi befolyás Horvátországra és Boszniára. Továbbá szükséges még a vukovár— | samáci csatorna is. Kéri a vármegyét és a vármegye országgyűlési képviselőit, hogy befolyásukat ez irányban érvényesítsék. (Általános helyeslés.) Az indítvány mellett felszólalt Tóth Károly, nagy elismeréssel szólva arról, különösen pedig a vukovár—samáci csatornáról, mely a fiumei útirányt tetemesen megrövidítené és könnyítené. Ez ügy mozgatását aktuálisnak és szükségesnek tartja, mert úgy látja és tudja, hoyyy ez a kérdés a legközelebbi jövőben meg lesz oldva. Igen érdekesen szól a boszniai forgalomról. Ő úgy látja, hogy Bosznia jóformán el van zárva tőlünk. Mintha csak Boszniát Bécsnek és Ausztriának szánták volna. Nem feltünő-e, hogy annyi évtized óta se tudtak létesíteni Boszniával egyenes és legrövidebb összeköttetést ? Ez határozottan a mi gyengeségünk jele. Az utóbbi időben azonban lát egy kis reménysugárt. Már kezdünk közgazdasági dolgokról beszélni, sőt tárgyalni, gyáralapitásokkal van tele a levegő, villamos energiák gyűjtéséről gondoskodunk. Erre van szükség, gazdasági megerősödésünkre, mert amig ezt el nem érjük, hiába való a függetlenségi politika erőltetése. Ha Kossuth megcsinálja is a pécs—bródi vasutat, a Szávánál gödörbe jutunk. Az összes vasúti szállítmányokat át kell itt raknunk, mert a boszniai vasutak mind keskeny vágány uak. Úgy látszik: a katonai uralom már kezdetétől I úgy intézte a dolgot, hogy forgalmunkat uralja. Valóságos kínai falat emelt határunkon a forgalmunk elé, mit tovább nem tűrhetünk, annyival kevésbbé, mert az orvoslása kevésbe kerül. Legfeljebb 2 és fél millió költséggel az egész szerajevói vasút átalakítható rendes nyomtávú vasuttá. Elfogadja Bartal Béla indítványát azzal, hogy abba a bród—szerajevói vasút rendes nyomtávolságra való átépítése bele- foglaltassék. E pótláshoz Bartal Béla hozzájárulván, a közgyűlés egyhangúlag elfogadta Bartal Béla és Tóth Károly egyesitett indítványát. A tisztújító közgyűlés december 30-ára tűzetett ki. A jegyzőkönyv hitelesítésére a íőispán f. hó 14-én délelőtt 11 órára Leopold Kornél dr. és Bodnár István biz. tagokat kérte fel. Ezzel a közgyűlés fél 11 órakor véget ért. 19(>7 december 15 Közigazgatási bizottsági ülés. Tolnavármegye közigazgatási bizottsága f. hó 11-én délelőtt 9 órakor tartotta december havi közgyűlését Apponyi Géza gróf főispán elnöklete alatt. Jelen voltak: Döry Pál alispán, Kurz Vilmos árvaszéki elnök, Fink Kálmán kir. tanácsos, pénzügyigazgató, Alacs Zoltán kir. főmérnök, Őrffy Lajos, Szabó Károly orsz. képviselő, Kovács S. Endre, Tihanyi Domokos kir. tanácsos, tanfelügyelő, Hangéi Ignác dr. t. főorvos, Bernrieder János, Totth Ödön t. ügyész, Beke Ferenc kir. alügyész, Jeszenszky Andor, Sass László közgazdasági előadó. Elmaradásukat kimentették: Simontsits Elemér főjegyző, Bernrieder József, Bérezel Dezső vbt. tanácsos, Bod a Vilmos, Széchenyi Sándor gróf vbt. tanácsos, Tőrök Béla. Az elintézett főbb ügyek közül megemlítjük a következőket: Verebi Mihálj' és Grabenau Jakab illetősége ügyében az alispáni határozat ellen beadott felebbezés elutasittatott, úgyszintén elutasittatott Vesztergombi Ferenc, nemkülönben Sipos Elekné szekszárdi lakosok felebbezése a polgármester Ítélete ellen. A hivatalos jelentések adatai a következők: Az alispáni hivatalban elintézendő volt 1498 ügy darab, elintéztetett 925, közgyülésileg 133, közgj'ülésre hagyatott 19, hátralék 419, (szaporodott 105 darabbal.) A közegészség állapota nem volt kedvező. Járványszerüen uralkodott a vörheny Felsőérkezik Budapestóe, ezen összeköttetés az igényeknek teljesen megfelel. A 4003 sz vonal szerelvénye különben nem küldhető Bádapestig, mert az esetben a Sárbogárdról reggel 5 óra 15 perckor induló 4002 sz. vonat részére egy külön szerelvény volna szükséges, melyet azonban a jelenlegi kocsihiány miatt nem lehet kiállítani. 5. A szekszárd-rétszilasi vonal átalakítási munkáira nézve megjegyzem, hogy a baja-bá- taszéki vonal megépítésével kapcsolatosan a szekszárd-rétszilasi vonalon semminemű átalakító munkák nem terveztetnek. A baja-bátaszéki vonal megépítésének folyománya ugyan is csupán a szabadka-baja és a bátaszék-dombovári hátpályának az első rangusitása a végből, hogy az uj vonal megépítésével egy nagyobb teljesítő képességgel biró átmeneti fővonal álljon rendelkezésre. Ez a célzat pedig semmikép sem teszi szükségessé a szekszárd-rétszilasi vonal átalakítását. Budapest, 1907. évi dec. 5-én. Kossuth Ferenc. Hogy mennyire igazunk van, amikor az államvasutaknak rosszindulatáról beszélünk, az kitűnik a már ismeretes dolgon kívül a legújabb esetből is. A szekszárdi kereskedők már régóta sürgetik és kérik, hogy az állomáson telefont alkalmazzanak, ami a város közönségének kényelmére és hasznára volna. A szekszárdi kereskedők kérelmére végre megjött a zágrábi üzletvezetőség válasza azzal a cinikus és megbotránkoztató tartalommal, hogy a távbeszélőt csak az esetben engedélyezik, ha az az előfizetési dijat a szekszárdi kereskedők, illetve a Kereskedelmi Kaszinó, amely az üzletvezetőséghez fordult, fizeti meg- Ez nemcsak fukarság, hanem egyenesen rosszindulatú és kvaliftkálhatatlan ignorálása Szekszárd kereskedelmi világának és egész közönségének. Megjegyezzük, hogy ez esetben az előfizetési dij csupán havi 5 koronát tesz ki. Nem pirul a t. államvasuti üzletvezetőség, amikor havi 5 koronát' kér a felektől, amikor hozzá ilyen jogosult kérelemmel fordulnak. Gyűjtést kellene indítani, hogy a havi 5 koronát megfizessük a szegény államvasutnak. Évi tiz fillért havi részletekben fizetve mi is felajánlunk. Aki többet ad, jelentkezzék a zágrábi üzletvezetőségnél. VÁRMEGYE. Rendkívüli megyei közgyűlés. Tolnavárrr.egy törvényhatósági bizottsága íolyő hó 12-én délelőtt 10 órakor réndkivüli közgyűlést tartott Apponyi Géza gróf íőispán elnöklete alatt, a tagok közepesnek mondható szabadságharc kiütése előtt megkapta az orvosi oklevelet, s mint chyrurgiae-magister jött Tolnára; azzal kezdte működését, hogy mint orvos részt vet a szabadságharcban. A tolnai nemzetőrökkel végigvonult Zombor és Kula felé s nagy odaadással töltötte be orvosi tisztét. 1849-ben nőül vette Glatz Katalint, Glatz János pesti gyógyszerész leányát. Ebből a házasságból 5 gyermeke született: Mária, Mór, István, Katalin és Ilona. Mint orvos negyven évig működött Tolnán, s ez idő alatt megszerezte a közönség bizalmát, közbecsülésre tett szert. Különösen kitűnt abban, hogy a betegségeket hamar felismerte, s igy könnyen is gyógyította. Mint komoly, az orvosi tudománnyal és a növénytannal folyton foglalkozó, s nagyobb, betegségeket sikeresen gyógyító orvosnak egyszerű megjelenése elég volt ahhoz, hogy a betegben reményt keltsen. Szinte suggerálta az önbizalmat, mert jól tudta hogy az önbizalom felébresztése a gyógyulás fele. Különösen jól kezelte a sebészi kést, sebészi ügyességével nem egy beteg életét mentette meg. Egyébként komoly és zárkózott ember volt úgy a társaságban, mint családja körében is. Gyermekei nem igen emlékeznek, hogy valaha nevetni látták volna. Szórakozást sohasem ismert. Eleme volt a munka. Minden idejét reggeltől estig, sokszor éjjeleit is betegeinek, meg olvasmányainak szentelte. Erre a soha nem szünetelő tevékenységre rászoktatta gyermekeit is A mint ő folytonosan dolgozott, fiaitól is megkívánta, hogy állandóan foglalatoskodjanak. Bár családja körében nagy elfoglaltsága miatt keveset időzhetett, azért mindig éber figyelemmel kisérte gyermekeinek fejlődését. Ha fiai a tanulmányokkal elkészültek, rendesen a áz mellett levő kertben adott nekik munkát, s mindig utána nézett, hogy ezt csakugyan elvégezték-e Egy alkalommal a két fiú, Mór'és István, kerti munkájukat hanyagul végezték, a szigorú apa büntetésül este egy ágy nélküli szobába zárta őket, hogy kénytelenek legyenek a kemény padlón aludni. De az apai szigorúságot kijátszotta az édes anya gyöngéd jó szive. Éjfélkor az ablakon keresztül párnákat dugott a szobába, a melyeket kora reggel ugyancsak az ablakon keresztül tüntetett el, nehogy az apa észrevegye, hogy fiai puha vánkosokon töltötték az éjszakát. E szigorúság olykor túlságosnak és érthetetlennek is látszott, pedig józan megfontolásból származott. Egyik leányát például nem engedte el egy mulatságba, amelybe nagyon vágyódott. Ruha és minden szükséges készen volt, de az utolsó pillanatban jött a kérlelhetetlen tilalom. A siránkozó könyörgésre csak azt felelte az öreg ur, tanulj meg lemondani. E szigorú külső alatt azonban jó szív rejtőzött. Életének legfőbb célja volt, hogy gyermekeinek sosrát biztosítsa. Ezért kénysze- ritette őket a folytonos munkára, s ezért iparkodott megértetni velük, hogy a kiszabott kötelesség pontos elvégzésén kívül is dolgozni Tnlhalmozolt raktár mialt mélyen leszállított árak!! Szőrmével bélelt úri kabátok . . . . . . . 22 koronától 30 koronáig Gyermek és fiú kabátok legfinomabb kivitelbe 7 koronától 12 koronáig kalap, cipő, úri divat és szücsáruk nagy raktárába
