Tolnavármegye, 1907 (17. évfolyam, 1-52. szám)
1907-12-15 / 50. szám
1907 december 15 , TOLNAVARMEGYE. iregen, Pinczehelyen és szünőfélben Simon- tornyán, a kanyaró Bölcskén, Dunaföldváron, Pakson, Bonyhádon, a tífusz Gyánt pusztán. Difteritisz volt 12 községben 25 eset, vörheny 16 községben 75 eset, kanyaró 14 községben 289 eset, tifusz 15 községben 46 eset, trachoma 2 eset. Törvényszéki boncolás volt 9, rendőri hullavizsgálat 3. Élelmi szerek és italok vizsgáltattak 37 esetben, mészárszékek, tejcsarnokok és sütő- műhelyek 28 esetben, közhelyiségek 19 esetben, iskolák és ovodák 24 esetben. Szemvizsgálat volt 27 iskolában, a gyárak fél éves vizsgálata, a központi és tamási járásban teljesittetett. Fer- tőtlenittetett 24 lakhelyiség. Uj okleveles bába telepedett le Gyönkön, Harczon, Kistengeliczen. A Ferenc-kórházban ápoltatott 518 beteg, elbocsájtatott közülök gyógyultan 104, javulta" 48, gyógyulatlanul 7, meghalt 14. A pénzügyigazgatósághoz beérkezett 5554 ügydarab, elintéztetett 3867, hátralék 1868, (emelkedett 486 darabbal.) Beérkezett 1820 drb. birtokátruházási végzés. Ideiglenes házadómentesség adatott 24 esetben. Befolyt összesen 1.049,235 korona 2 fillér, mely eredmény kedvezőtlenebb 201,108 korona 60 fillérrel. A kir. tanfelügyelőség nov. 27-től dec. 10-ig a beérkezett 97 ügydarabot és pedig 52-őt közgyűlésiig, 45-öt elnöki utón mind elintézte. A törvényszéki fogházban letartóztatva volt 182 egyén, a fogházi kórházban kezeltetett 12 beteg. Polgármester-választás. Szekszárd r. t. város képviselő-testülete folyó hó 12-én délután 2 órakor tartotta a vármegyeház nagytermében közgyűlését, melynek egyetlen tárgya az elhalálozás folytán megüresedett polgármesteri szék betöltése volt. Dory Pál alispán kevéssel 2 óra után nagy éljenzéssel fogadtatva nyitotta meg’a közgyűlést, melyen a bizottsági tagok csaknem teljes számban (148 városi képviselő közül 140) jelentek meg. Á karzat zsúfolva Szekszárd hölgyeivel. Az alispán megnyitó beszédében kegyelettel emlékezett meg az alig két évi polgármestersége után elhunyt Hirling Ádám dr., Szekszárd város - első polgármesterének érdemeiről, aki a közepesnél jóval magasabb tehetségekkel megáldva, rajongó szeretettel gondozta a város ügyeit, melynek szolgálatában egész életét töltötte és azt a községi szervezetből a rendezett tanácsú városok sorába emelte. Nem a kegyelet hiánya okozta azt, hogy általánosan fájlalt elhalálozása után aránylag oly rövid idő múlva betöltik .üresen maradt állását, hanem a kényszerű szükség, hogy e nagy munkakörü és.nagy felelősséggel járó állás éppen a város gondozást igénylő ügyeire való tekintettel minél előbb betöltessék. A maga részéről is egy levéllel akar járulni az elismerés és kegyelet koszorújához, melylyel a város közönsége és képviselőtestülete az elhunyt polgármester iránt tartozó adóját, lerótta, aki hosszú és eredményes munkássága alatt a polgári tisztesség fehér köpenyét mocsok- talanul megóvta. Ez általános tetszéssel fogadott meleg megemlékezés után az alispán rátért a tárgysorozat egyetlen pontjára: a választásra. A kijelölő bizottságba a maga részéről Szeremley Lajos nyug. kúriai bírót és Orffy Lajos takarékpénztári elnököt nevezte ki, a közgyűlés pedig László Lajost és 'Adler N. Jánost választotta meg. Bizalmi férfiakul kiküldettek: Mehrwerth Ferenc és Nagy János Prantner, továbbá Szeghy Sándor és Mayer Gyula dr. Mig a kijelölő bizottság tanácskozásra és a pályázatok megvizsgálására visszavonullt, az alispán a közgyűlést felfüggesztette. Majd a bizottság munkáját bevégezvén, annak eredményéül az alispán az ülést újból megnyitván, bejelentette, hogy a polgármesteri állásra két kifogástalan pályázó jelentkezett és pedig Boda Vilmos és Seentkir&lyi Mihály dr., kik között a névszerinti szavazást Horváth Ignác és 10 társának kérelmére elrendelte. Szavazatszedő küldöttségül Török Béla elnöklete alatt Beöthy Lároly drt és Nagy György Hangonyit küld- vén ki, a választási jegyzői teendőkel pedig Matzon Bélát bizvta meg. A szavazás megejtetvén és pedig arány,- lag rövid idő alatt a legnagyobb rendben. — Török Béla választási elnök bejelentette az eredményt, amely szerint beadatott 140 szavazat és abból 64 Boda Vilmosra. 76 pedig Szentkirályi Mihályra esett. E -szerint aZ1 alispán Szentkirályi Mihály drt 64 ellen 76 szóval, tehát 12 szótöbbséggel Szekszárd r. t. vár&s megválasztott polgármesterévé jelentette ki, mely kijelentést a közgyűlés többsége nagy éljenzéssel fogadta. Mayer Gyula dr. indítványára az ujonan megválasztott polgármesterért 7 ragu küldöttség menesztetett, melynek tagjai voltak: Simontsits Elemér, Leopold Kornél dr., Tóth Károly, Őrffy Lajos, Kramolin Gyula dr., Majsay István és Nagy György Hangonyi. Szentkirályi Mihály dr. polgármester a kül- I döttség élén a teremben csakhamar megjelenvén, általános, lelkes éljenzéssel fogadtatott és a közgyűlés színe előtt az esküt letette. Majd a közgyűléshez fordulva rövid beszédben megköszönte a megtisztelő bizalmat, melylyel a városi közgyűlés őt megajándékozta. Utalt arra, hogy nem a közélet vitatható múltjával, a politikai és vallási ellentétek harsonájával jön uj állásába, hanem az egyenlőség és testvériség, a tisztes és komoly munka szent evangéliumával lép a város szolgálatába. Nem harcolni jön, hanem a béke ohjágával és meggyőződése, hogy e szent jelvény alatt mindany- nyian egyesülhetünk áldásos munkára, amelylyel szeretett városunk fejlesztésére és felvirágoztatására kell és hiszi, hogy fogunk is mindany- nyian működni. Az uj polgármester nagy tetszéssel fogadott beszéde után Leopold Kornél dr. szólalt föl, meggyőződését fejezve ki, hogy a polgár- mester evangéliumi szózata a képviselőtestületi tagok szivében élénk visszhangra talált. A lezajlott választási küzdelemben nincs győző, nincs legyőzött. Szükségesnek tartja, hogy mindannyian félretéve az ellentéteket és mindazt, ami elválaszt egymástól, békésen és testvéries együttérzéssel szolgáljuk a város közérdekét, Egyetértésre, kitartó közös munkára van szükség, hogy városunk és polgárainak érdekeit előmozdíthassuk. Bizik az uj polgármester képességeiben és munkaprogrammjában és biztosítja, hogy a város kulturális és anyagi fejlődését célzó munkájában a képviselőtestület tagjainak buzgó támogatására számíthat. Ezután Döry Pál alispán tapintatos és köztetszéssel fogadott beszédben üdvözölte az uj polgármestert, nagy elismeréssel szólva a közgyűlésen a két párt által tanúsított magatartásról. Két irány nyilvánult itt meg ; az egyik honorálni igyekezett a múlt érdemeit, azt a férfiút, aki egy hosszú életen át ápolta és gondozta a város ügyeit és a város színvonalát emelni törekedett. A másik irány pedig a város jövőjét tekintette, a terhes feladatokat, melyek a városra várnak és ennek győzésére munkaképes egyént választott ki. Most, hogy a választás befejezést nyert, helyesnek kell kinyilvánitania a képviselő- testület választását, mert e nagy terhekkel járó hivatal betöltésére egy teljes erejében levő férfiú szükségeltetik, ami a másik, érdemekben gazdag, mindnyájunknak tiszteletére méltó férfiúnál, ez a nagyobbfoku munkabírás már a természet rendje szerint sem foroghat fenn. A • megválasztott 11 évig dolgozott mellette és felügyelete alatt és örömmel mondhatja, hogy a város nem csinált rossz választást. Amily nyeresége a városnak Szentkirályi Mihály dr. megkell, ha az ember boldogulni akar. Vasakarattal valósította meg terveit, éo soha el nem tánto- rodó erős elhatározással haladt célja felé. Mauris véleménye nem befolyásolta, az akadályok nem csüggesztették, a küzdelemhez a vallásból merített erőt. Bízott az isteni gondviselésben, s jámbor hittel imádkozott reggel és este. Öreg korában pedig, mikor plébános fiánál Mórnál élvezte a nyugalmat, szent könyvek olvasásában gyönyörködött. Mély vallásosság jellemezte Mór édes anyját is, a ki szelídségével, gyöngédségével nagyban enyhítette az apa rideg szigorúságát. Mig az apa betegeinél volt elfoglalva, az édes anya gyermekei között töltötte idejét, s szerető gondossággal becézte őket. Velük játszott, meséket mondott nekik, segített munkájukban, védelmezte az apai szigorúság ellen, s imádkozni tanította őket. A vasakaratu apa inkább munkára, szorgalomra serkentetté gyermekeit, a nőies érzésű szelíd anya isten félelemre, em- berszeretetre, jószívűségre, gyöngédségre nevelte kicsinyeit. E kettős hatás alatt nevelkedett Móric is, a munka szeretedére, meg a nemesszivüségré a családi körben kapta az oktatást. A lankadatlan szorgalom s a szivbéli jóság volt jellemének legfőbb vonása. A családban sajátította el a német nyelvet a mely tulajdonképen anyanyelve volt. A családi társalgás állandóan németül folyt, mert szülei keveset tudtak magyarul. Nem is igen volt rá szükség, hogy az apa magyarul tanuljon. Tolna község lakkosságának legnagyobb része németül beszélt még az 1891-i népszámlálás alkalmával is nyolcezer léleknek a fele volt német, s ma is jóformán mindenki érti e nyelvet. Az elemi iskolában a hova Móric 1861—65-ig négy éven keresztül járt, ugyancsak jobbadán németül tanítottak. Gyermekéveit tisztára német nyelvű, de hazafias érzelmű emberek között töltötte el. Atyja gyakran megemlékezett Kosciuskóröl s Lengyelország szomorú sorsáról. Saját hazáját találóan hasonlította Magyarországhoz, s a magyarság keserű fájdalmát könnyű volt átéreznie akkor a mikor a lengyel szabadságharc leverésére gondolt. Könnyű és természetes volt érzésben magyarrá válnia, bárha nyelvünket nem is sajátította el. Olykor a két ország múltját is összevetette. Mindkettőre ragyogott a dicsőség napja, s mindkettőé lehanyatlott. Szóba került olykor maga Tolna is, a hol megtelepedtek, s ahol Attilla 444-ben először verte meg a római seregeket. Akkor még Álba Ripa- riak hívták. A honfoglalás után várfalakkal körülvett királyi birtok lett, s nyoma van annak is, hogy a királyi városok között említették. Megfordult Tolnán Szent István s itt törvényeket alkotott; lakott falai között a dicsőséges Mátyás király is. Volt a városkában országgyűlés 1463-ban. 1518-ban a szomorú emlékű II. Lajos ide hívta össze az ország rendéit, s e hely, hol a tanácskozás folyt, ma II. Lajos tér néven ismeretes. A mohácsi vész után a reformátusoknak majdnem száz éven át virágzó kollégiumuk volt Tolnán.
