Tolnavármegye, 1907 (17. évfolyam, 1-52. szám)
1907-11-24 / 47. szám
2 ‘ OLNA VÁRMEGYE. 1907 november 24 maguk után. Ez által a 31 *25 km. hosszú tolnai Dunaág felső része a Sió letorkolásáig megszűnt élővíz lenni, poshadt mocsaras jelleget öltött, amit súlyosbított még az a körülmény is, hogy a tolnai gubóbeváltó és selyemgom- bolyitó telep szennyvizei egyideig a holt Dunába folytak le. Az állapotot rosszabbitotta végül még az is, hogy a Sió durvább hordaléka torkolatánál a holt Dunában lerakodott és a viz időszakos felfrissülésének alolról is teljesen útját állta. Tolna városnak a helyzet gyökeres javítására irányuló ismételt kérelmére több terv készült e Dunaág élővízzel való ellátására és a poshadó viz szülte állapot állandó elhárítására, amelyek közül azonban a rendezéssel járó nagyobb költségek és fedezet hiánya miatt egyik se lett foganatosítva ; a város helyzete továbbra mai állapotában nem hagyható s ezért a Duna- szabályozással kapcsolatos tolnai Dunaág végr leges rendezése a jelen munkálatok közé felveendő s költsége a tervek egyike szerint 1.850,000 koronával előirányzandó volt. Hasonló fontossággal bir Baja városára a bajai u. n. Sugovica rendezése, amelyre téli kikötővé való kiképzésével, hídépítéssel stb. 546 ezer korona lett előirányozva. A Sió csatornázása. A Balaton 80 km. hosszúságával és 10 □ mértföldet meghaladó vizterületével egész különálló medencét alkot, melybe hajóval se bejutni, se onnét kijutni ez idő szerint nem lehetséges. Nemcsak a Balatonnak a vármegyét felölelő vidékére, hanem a Középduna Szekszárdon alul fekvő részére nézve is rendkívül nagy haszonnal járna, ha a vizi összeköttetés a Dunával létesülhetne és kivált a Balaton zalai és veszprémi oldalán fekvő kitűnő minőségű ut és építési kőanyag ily módon nagyobb vidékre nézve hozzáférhetővé válnék. A Sió csatornázására, illetőleg a Balatonnak a Középdunával wló összeköttetésére vonatkozó törekvés az érdekeltek között jóformán állandó, amit azon körülmény is igazol, hogy ennek hatása alatt még a volt közmunka- és közlekedésügyi minisztérium dolgoztatott ki a 80-as években idevágólag részletes terveket. Azokat megelőzőleg pedig már a múlt század elejétől kezdve több alkalommal komoly megfontolás tárgyát képezte a Sió hajózhatóvá tétele. A Siónak hossza a Balatontól a nagy Dunába váló torkolásáig, mai kanyargós medrén mérve, 124 kilométer, esése mintegy 18 méter, amelynek legyőzésére 10 duzzasztó zsilip és szekrényes kamra terveztetik a meder megfelelő rendezésével kapcsolatosan. A zsilipes csegék nagyobb száma nemcsak azért terveztetett, mert az a legolcsóbb megoldás, hanem azért is, mert a mederrendezéssel kapcsolatban ily módon a Sió völgyének viz- lefolyási viszonyai nem sulyosittatnak, hanem ellenkezően javíttatnak, amire pedig kiváló suiy volt fektetendő. A Sió hajózhatóvá tételének költségei 5.500,000 koronát tesznek ki a Balatontól a tolnai Dunaágba váló torkolatáig, ami által a tervezett kisebb átvágásokkal mintegy 110 kilométer, legalább is két méter mély hajózó ut állittatik elő, a költségek tehát kilométerenként csak 50000 koronára rúgnak, ami igen mérsékeltnek mondható. 4 A tolnai ág szabályozásának költségei a Duna folyamnál lettek előirányozva és megokolva, mert ezen munkálatokra a Sió hajózhatóvá tételétől eltekintve is, szükség van Tolna község érdekében az ott előállott közegészségellenes állapotok következtében. A Sió hajózhatóvá tételével szoros kapcsolatban van a balatoni kikötőknek kiépítése és állami kezelésbe váló átvétele, mert megfelelő kikötők nélkül nemcsak a kívánt forgalom nem lesz elérhető, hanem a mai kezdetleges hajózási állapotokon sem lehet gyökeres változást remélni. Miért is ebből a célból, nem különben a Balatonmenti fürdőtelepeken létesítendő kőpartok előállítására és az ott elterülő mocsaras helyek, úgynevezett bozótok lacsapolásához való hozzájárulásra 1.000,000 korona irányoztatik elő. A Balaton mentének évről-évre fokozódó örvendetes emelkedése és azor. nagy áldozat, melyet az ország legutóbb a balatonparti vas'ut építésére hozott, indokolttá teszik, hogy ott egyrészt a modern igényeket kielégítő hajózási berendezések megtörténjenek, másrészről pedig a közegészséget veszélyeztető állapotok mielőbb megszűnjenek. A kőpartok építéséhez való hozzájárulást pedig az a körülmény teszi meg- okolttá, hogy a Balaton vizszinét a közérdekekre való tekintettel magasabbra lehessen emelni, ami a mai viszonyok közepette nem lehetséges, mert a magasabb vízállás nemcsak a partokat támadja meg rendkívüli módon, amint ez kivált az 1906. évi magas vízállásnál előfordult, hanem magukat a fürdőtélepeket és parti épületeket is veszélyezteti. — Az egy szakaszos törvényjavaslat. A horvátok komor és vakmerő obstrukciója arra az elhatározásra birta a kormányt, hogy egyetlen szakaszból álló törvényjavaslatot terjeszt a Ház élé és ezen egyetlen szakasz magába foglalja az összes kiegyezési javaslatokat .és az osztrák kormánnyal megkötött egyezmények jóváhagyását, hogy ilyen módon a kiegyezés a megállapodás szerint 1908 január 1-én életbe léphessen. A kormány javaslata, bár veszedelmes precedensül szolgálhat, ■ mégis az adott kényszerhelyzetben annyira indokolt, hogy annak törvényerőre emelkedését kívánjuk. Aki nem abban találja örömét, hogy a kormány kínos zavarban vergődjön tovább ' és Válságba kerüljön, hanen az ország nagy érdekeit tartja szemei előtt, az a koimánynak a kiegyezés biztosítását és kellő időben való életbelépését célzó intézke- désését támogatni fogja. A horvátok nemzet- ellenes magatartását a nemzetnek egyesült erővel kell visszavernie — és reméljük, hogy Polónyi nem fog arra vetemedni, hogy a horvátokkal szövetkezve megbénítsák a törvényhozás munka- képességét és megakadályozzák a bizottságok és az összes pártok által elfogadott kiegyezési javaslatoknak törvényerőre emelését. A házszabályok és obstrukció kérdésében hamarosan utolérte a Nemezis a többséget — de a hazafiság és az ország érdeke emelkedjék felül a pártérdekeken és az összes magyar pártok egyesüljenek hogy a kormány egy szakaszos kiegyezési javaslatát a törvényhozás január elsejéig megszavazza. VARMEGYE. — Rendkívüli megyei közgyűlés. A november 12-én lesz a vármegyei közgyűlés, amelyen a f. hó 22-én megválasztott bizottsági tagok névjegyzékét fogják összeállítani. — Elvi fontosságú határozatok. Aki mást kezénél megfog, illetve tol, ázzál a felhívással, hogy jöjjön vele a városházára, a személyes szabadság’megsértésében bűnös. (Kúria 4696|907) Iparüzlet folytatásához adott kölcsön nem tekintetik uzsorának, ha á bizonytalan üzleti jövedelem egy része köttetik ki a hitelező javára. (Kúria 7354|907.) Kert ajtajának összetörése, ut- széli karfák leszedése és cölöpök kiszedése miatt indított ügy nem a közigazgatás, hanem a kii. bíróság hatáskörébe tartozik. (Minisztertanác-). Vaddisznóra saját területén bárki mindenkor vadászhatik. Vadásztársulat alapszabályaiban foglalt korlátozások és tilalmak magántermésze- tüek és érvényesítésük a kir. bíróság hatáskörébe tartozik. (Beliigymin. 4513|9j7.) A választási jegyzőkönyvnek a választás lényeges mozzanatait tartalmaznia kell. Pályázat hirdetése, nélkül betölthető községi állásokra a jelentkezés határidőhöz nem köthető, hanem kellő időben jelentkezettekül veendők mindazok, akik á választás megújítása után teljesített kijelölésig jelentkeznek. (Közig, bíróság 5023|906.) Szövetkezet .ügykeze\écére vonatkozó állítás esetén a valódiság bizonyítása meg van engedve.. (Kúria 5189|907 ) Az ittasság egymagában nem állapíthatja meg az erős felindulását. (Kúria 633|907 ) Konzerv készítésre (gyümölcs és paradicsom befőzésre) nem kell képesítés. (Keresk. miniszter 68,273|907.) Az erdőben elhelyezett határjelző kövek megsemmisítése miatt indított ügy nem a közigazgatás, hanem a kir. bíróság hatáskörébe tartozik. (Minisztertanács.) Korcsmaszerü italmérés szatócsüzlettel egy helyiségben nem gyakorolható. Szatócsüzlettől vagy más kereskedéstől ajtóval elválasztott külön helyiség korcsmául szolgálhat, de az italmérési üzletnek az utcára külön kijárásunak kell lenni. (Belügym. 312J907.) Hamisított tej forgaolmba hozataláért a felelősség nem a tejgazdaság tulajdonosát terheli, hanem azt, aki a kérdéses időben a tejgazdaságot vezeti. (Földmiv. min. 46,07ö|907.) I Dr. Hirling Adám f | Szekszárd városnak halottja van -— a vá- ros első tisztviselője, várossá való átalakulásunk óta polgármestere ravatalon pihen. Halála nem jött váratlanul, mert a súlyos kór, amely polgármesterünket hónapok óta az ágyhoz kötötte és erőit napról-napra sorvasztotta, gyógyíthatatlan volt. Betegségének első jelei már a télen mutatkoztak, de rövid pihenés után csakhamar visszatért munkássága köréhez. Júliusban Székács budapesti tanárhoz fordult tanácsért, aki Bar- langfigetre küldte üdülni. Onnét visszatérve állapota csak látszólag javult. Hivatalába pontosan eljárt, miglen szeptember vége felé ágyba dőlt. Májrákja volt és a lelkiismeretes orvosi kezelés és ápolás, amelyben részesült, sem menthették meg. Csütörtökön este nyolc órakor — már napok óta agóniában feküdt— csendesen kiszenvedett. Halálának hírére városunk összes középületein megjelentek a gyászlobogók. Munkás, kötelességtudó és lelkiismeretes tisztviselője volt városunknak. Működésének nagy része: 21 év,, a főjegyzői székben folyt le. Ezen minőségében, erősen konzervatív érzelmei dacára, nem zárkózott el a haladás követelései elől és ha nem is abban a mértékben tartott a kor szellemével lépést, mint azt városunk fejlettebb igényei megkövetelték, azért számos reform és intézmény megvalósításában jelentős szerep jutott az ő tevékenységének. így erre az időre esik az állami főgimnázium, a villany világítás, az aszfalt- járda létesítése, amelyeket csak a város közreműködésével és erős támogatásával lehetett megalkotni. Hirling az ő munkásságával jelentékenyen előmozdította eme reformok életbeléptetését. Tiilhalmozoll raklár miatt mélyen leszállilotl árak!! Szőrmével bélelt úri kabátok ........................... 22 koronától 30 koronáig Gy ermek és fiú kabátok legfinomabb kivitelbe 7 koronától 12 koronáig
