Tolnavármegye, 1907 (17. évfolyam, 1-52. szám)
1907-11-24 / 47. szám
1907 november 24 TOLNAVARMEGYE. 3 Kiváló érdeméül a nagyközségből rendezet tanácsú várossá való átalakulásunkat tudhatjuk be. Neki köszönhető, hogy a polgárság idegenkedését a rendezett tanács intézménye iránt le tudta küzdeni olyannyira, hogy a város és a képviselő-testület egyhangú óhajaként nyilvánult meg az átalakulás iránt meghozott határozat. Ennek a határozatnak összes előkészületi munkálatait, a mozgalom megindításától annak befejezéséig ő maga végezte és irányította, miközben meleg buzgalomtól és odaadástól áthatott munkásságot fejtett ki. 1901» szeptember 2-án volt a rendezett tanács első tisztújító közgyűlése, amikor Rirling Ádám drt az uj képviselőtestület egyhangúlag Szekszárd város polgármesterévé választotta. Ebben az egyhangú választásban nyilatkozott meg a város közönségének elismerése az átalakítás érdekében kifejtett munkájáért. Megválasztatását igen szép beszédben köszönte meg, a melyben a városi feladatokról, a városi polgárság szabadságát, anyagi és szellemi jólétét biztosító intézményekről, kulturális hivatásáról nyilatkozott igén hatásosan. Részben az átalakulással járó nehézségek, részben az idő rövidsége és újabban betegsége akadályozták meg abban, hogy városi életünk fejlődése, intézményeink korszerű fejlesztése és haladása az óhajtott és szükséges tempóban induljanak. Bizalmatlan, zárkózott természetű ember volt, de ki kell emelnünk jellemének tisztaságát föltétien becsületességét, tisztalelküségét, amihez a gyanúnak még csak árnyéka sem közeledhetett. A társadalomtól és a világtól visszavonult, csendes életet élt, de volt benne sok tiszteletreméltó ambíció. így már a 40 év körül járt, amikor, mint városunk főjegyzője, egész titokban és magán utón neki fogott a jogi tanulmányoknak, előbb az alapvizsgálatokat tette le majd pedig az államtudományi szigorlatokat, úgy hogy 1893-ban a budapesti tudomány- egyetemen az államtudományok doktorává avatták. Ezzel a tudori képesítéssel szerezte meg egyúttal a polgármesteri álláshoz szükséges minősítést. Pár év előtt a dunavédgát társulat elnökévé és a szekszárdi takarékpénztár felügyelő bizottságának tagjává választották. Hivatását komolyan vette, becsületes munkássággal teljesítette és amihez fogott azt alaposan és körültekintéssel végezte. A gyászeset. alkalmából Janosits Károly főjegyző, polgármester helyettes folyó hó 23-án szombaton d. e. 10 órára rendkívüli képviselőtestületi ülést hitt össze. Az ülés a vármegyeház nagytermében folyt le, mert a városi tanácsterem átalakítás alatt van. A városi képviselők igen nagy számban jelentek meg. — Janosits Károly megnyitván a képviselő-testület ülését és bejelentvén a..képviselő-testületnek Hirling Ádám polgármester elhunytát, indítványozta, hogy a képviselő-testület fejezze ki részvétét jegyzőkönyvileg, hogy helyezzen koszorút a koporsó- I jára, hogy intézzen részvétiratot a családhoz, hogy testületileg vegyen részt a temetésen és hogy a kórház mellett levő utcát — hol Hirling lakott — nevezzék el róla. A nagyszámban megjelent képviselő-testületi tagok a főjegyző javaslatait egyhangúlag elfogadták. A város külön gyászjelentésben számol be Hirling polgármester elhuny tárói. A kiadott gyászjelentés igy hangzik: «Szekszárd rendezett tanácsú város közönsége fájdalommal tudatja, hogy dr. Hirling Ádám ur Szekszárd r. t. város polgármestere, munkási és áldásteljes életének 54-ik évében Szekszárdon, 1907. évi november hó 21,-én elhunyt. Földi maradványait 1907. évi Rovémber hó 23-án d. u. 3 és fél órakor Szekszárdon, a felsővárosi régi temetőben helyezzük örök nyugalomra. Polgártársainak tevékenység által megszerzőit tiszteletből fakadó hálás emlékezése kiséri az elköltözettet.» Halálát 8 éves szép kis leánykája, az árvaságra jutott kis Katuska, édes anyja, testvérei és nagyszámú rokonság siratják. A család gyászjelentése a következő: «Alulírottak fájdalomtól megtört szívvel jelentik a legjobb fiú, gondos, jó atya, forrón szeretett testvér, vő és rokonnak dr. Hirling Ádám Szekszárd r. t. város polgármestere, a szekszárd—bátai ármentesitő és belvizszabályozó társulat elnöke, Tolnavármegye törvényhatósági bizottságának tagja stb. folyó évi november hó 2Í-én, esti 8 órakor életének 54-ik évében, a haldoklók szentségeinek ájtatos felvétele után történt gyászos elhunytát. — A kedves halott földi maradványai folyó évi november hó 23-án délután 3 és fél órakor a felsővárosi régi temetőben levő családi sírboltban helyeztetnek örök nyugalomra. Az engesztelő szentmise-áldozat ugyanaz napon reggeli 9 órakor fog a belvárosi róm. kath. templomban az Egek Urának bemutattatni. A feltámadás napjáig adj Uram kihűlt testének örök nyugodalmat, özv. Hirling Ádámné édes anyja, Katuska leánykája, Mayer János ipa, Mayer Jánosné szül. Szászy Regina napa. Szivér Istvánné szül. Hirling Mária, Lan- desz Józsefné szül. Hirling Julia, Hirling Nándor, özv. Gróf Józsefné szül. Hirling Katalin, dr. Hirling Károly testvérei. Szivér István, Lan- desz József, dr. Hirling Károlyné sz, Steinkug- ler Mária, Hauck Ádám, ifj. Mayér János, Mayer Gizella, Mayer Ilona, Mayer Antal sógorai, sógornői. Hauck Ádámné szül. Decleva Erzsébet, ifj. dr. Szivér István, dr. Szivér Lajos, Szivér Pál, Szivér Mariska, Szivér Ilona, Szivér József, Landesz Jenő, Landesz Margit, Gróf Dezső, Gróf Aurél, Gróf Hedvig, Gróf István testvéreinek gyermekei.* Azonkívül a szekszárd-bátai ármentesitő társulat és a szekszárdi takarékpénztár külön gyászjelentéseket adtak ki. Temetése szombaton délután fél 4 órakor ment végbe óriási részvét mellett. Az egész város lakossága álláskülönbség nélkül megjelent, hogy utolsó útjára elkísérje a korán el- költözöttet. A gyászszertartást dr. Fent Ferenc belvárosi plébános, ki a temetésre jött haza Pécsről, végezte nagy segédlettel. A város, a család és testületek koszorúival borított halottaskocsit a gyászttevő közönség hosszú menetben kisérte a szomorú végállomásra a felsővárosi temetőhöz, ahol a családi sírboltban örök nyugalomra helyezték. A temetőben Janosits mondott búcsúztató beszédet. Tisztes emlékét kegyelettel fogjuk megőrizni. * Az elhunyt polgármester életrajzi adatai a következők: Hirling Ádám született 1854 novembsr hó 9-én Tolnán, honnét 1861-ben szüleivel együtt Szekszárdra költözött. Elemi iskoláit Szekszárdon, középiskoláit pedig Pécsett, az ottani zirci főgimnáziumban végezte. A negyedik osztály befejezése után a papi pályára ment s* a pécsi papnevelő-intézetbe lépett. Ugyancsak Pécsett 1875-ben tette le az érettségit, de a papnevelőintézetet harmadéves theologus korában elhagyta. Utána Baranyam egyében a nagytótfalusi körjegyzőségben Siklóson körjegyzőnek választatott meg, mely állásáról 1884-ben midőn Szekszárdon főjegyzővé választották, mondott le. 1884-ben Szekszárd város főjegyzője lett. Az egyetemet magánúton végezte. Mint szekszárdi városi főjegyző tette le a budapesti tudományegyetemen a jogi alapvizsgákat és 1893-ban ugyanott az államtudományok tudorává avatták. 189. ?-ben nősült, nőül vevén Mayer János szekszárdi kereskedő és birtokos leányát. Katalint. Alig egy évi házasság után elvesztvén fiatal szép hitvesét, özvegységre jutott. Házasságából egyetlen gyermeke született: Katuska. 1905. szeptember havában. Szekszárd nagyközségnek rendezettanácsu várossá történt átalakulása alkalmából a város polgármesterévé választották. Rákóczi lovasszobra. Mióta a bujdosó fejedelem hamvai hazai földben pihennek és dicső Rákóczi Ferencünk magyar földben szőheti tovább színes álmait Magyarország nagyságáról, szabadságáról: mind szélesebb és szélesebb körökben nyilvánult a kívánság, hogy a dicső nemzeti fejedelemnek méltó szobrot kell emelnünk. Annyit álmodozott a nemzet erről az eszményképéről, aki két évszázadon át pihent idegen hantok alatt, hogy most már általános nemzeti óhajtássá lett, megörökíteni a hazaszeretet ideálját, a magyar szabadság legdicsőbb harcosát: II. Rákóczi Ferencet. Hadd lássuk fényes alakját folyvást szemünk előtt, hadd merítsen a ragyogó példából lelkesedést a csüggedő honfi szív, ihletet a költő, halálmegvetést a szabadság bajnoka. Mozgalom indult meg egy monumentális lovasszobor alkotása iránt, mely mozgalomnak a legjobb hazafiak állanak az élén. A szoboralap javára megindult a gyűjtés és Andrássy Gyula gróf védnökségével bizottság alakult, amely az eddig egybegyült alap kiegészitésére tárgysorsjátékot rendez. A bizottság diszelnöke Hadik Endre gróf, belügyi államtitkár, elnöke Szalag László főispán. Ezeknek a hazafias célú sorsjegyeknek árusítását már megkezdték. Egy sorsjegy ára t korona. A főnyeremény negyvenezer korona értékű brilliáns ékszer, további nyeremények egy tízezer korona értékű négyüléses automobil vagy egy brilliáns női garnitúra, egy hatezer korona értékű teljes vadászfelszerelés, egy ötezer korona értékű könyvszekrény 500 diszkötéssel stb. stb. Az összes nyeremény tárgyak értéke 90,000 korona. A bizottság a sorsjegyek terjesztésénél különösen számit a hazafias érzésű magyar hölgyekre, akik bizonyára élénk buzgalommal fognak közreműködni, hogy Zrinyi Ilona fiának szobrot emeljen a hazafias kegyelet. A Rákóczi lovasszoborbizottság e gyönyörű nyereménytárgyakból kiállítást rendezett, melynek gazdag műipari tárgyai látványosság számban mennek. A kiállítást e hó 20-án mutatták be a sajtónak. Budapesten a Royal-szálló külön termében. A bemutatásra megjelent a mozgalom védnöke, Andrássy Gyul^ gróf belügyminiszter is, továbbá Hadik Endre dróf diszelnök, továbbá Zichy Béla gróf és Thaly Kálmán országgyűlési képviselő. Felhívás a szekszárdi dalárda tagjaihoz! Bizonyára vannak még sokan, Szekszárdon spt a megyében is, akik emlékeznek a régi hires, szekszárdi dalárdára, mely a hetvenes évek elején egy akkor úgynevezett »vaddalárdából« alakult rendszeres, alapszabályokkal ellátott dalárdává, mely azután a kolozsvári országos dalversenyén nyert győzelem után hazánkban a leghíresebb dalárdák egyike lett. Minő szép idők, mily kedves emlékek jutnak eszünkbe, a régi hineves, szekszárdi dalárda emlegetése alkalmával! Hány jó barát, kedves bajtárs hagyott itt azóta bennünket, a kikkel együtt szereztük a dicsőséget magunknak és Szekszárd városának És ime most a kultúra legfejlettebb, korszakában, mikor a legutolsó faluban is annyira kultiválják a magyar dalt, mikor a nemzeti érzés terjesztése, a nem magyar érzelmű honfitársaink -érzelmének hozzánk való édesgetése a magyar dal csábitó varázsával oly annyira égetően szükséges volna: ime most ebben a fájdalmas korszakban nincs a megyénk legelőkelőob, legtöbb művelt, tanult emberrel biró városában egy dalárda. Hát nincs a vásosunkban egy élő ember se abból a korból, atd a szunyadó, de örökre meg nem halt dalárdát hosszas álmából felébresztené. Szégyen volna reánk, ha nem akadna egy