Tolnavármegye, 1907 (17. évfolyam, 1-52. szám)

1907-11-17 / 46. szám

2 1907 november 17 vessen. A függetlenségi pártnak első sorban guvernementális, többségi, koalíciós politikát kell követnie. Az országnak mai nehéz hely­zetében nem a «hét magyar» kisebbségi ásatag idejében fényesre kicsiszolt közjogi elvek hangoztatására van szükség, hanem arra, hogy állami szükségleteink kielégítésé­ben és állami berendezkedésünk intézésében számoljunk erőnkkel, a reánk varo felada­tokkal és a körülöttünk tornyosuló akadá­lyokkal. Helyesen cselekszik tehát a függetlenségi párt, ha számolva a tényleges viszonyokkal és szükségletekkel — abbanhagyja az ábrándos függetlenségi törekvéseket és nem teszi ki az országot megrázkódtatásoknak, hanem megszavazza a gazdasági érdekeinket szol­gáló kiegyezést. F. M. VÁRMEGYE. A vármegye közgyűlése. Tolnavármegye törvényhatósági bizottsági közgyűlése f. hó 15-én tartatott meg, Apponyi Géza gróf főispán elnöklésével, a tagok elég szép érdeklődése mellett. Az idő legnagyobb részét 3 névszerinti szavazás foglalta le és pedig a vármegye jövő évi költségvetése, a vármegyei tisztviselők nyug- dijjárulék leszállítása és a gyámpénztári kész­letek elhelyezése tárgyában. Az első 83 szóval 9 ellen, a második 54 szóval 17 ellen és a har­madik 56 igennel elfogadtatott. A költségvetésre vonatkozólag megemlít­jük, hogy a vármegye a pótjavadalmazásnak 40000 koronával való emelése céljából kérelmet intéz a belügyminiszterhez, továbbá kimondatott, hogy a tiszti ügyész mellé iktató-kiadói állás szerveztetik, hogy a központi irodában és az árvaszéknél 3—3 dijnoki állás szerveztetik; és hogy a lovas küldöncök lótartási átalánya töröltetik. A megyei tisztviselők nyugdíj járuléka 5 szá- szalékról 3 százalékra leszállittatott s a külön­bözet, nemkülönben a nyugdíjalap hiányának fedezetére fél százalék megyei pótadó vettetik ki. A községi jegyzők 5 százalékos nyugdíj- járulékának 3 százalékra való leszállítása érde­keben ugyancsak a pénzügyi szakosztály javas­latának elfogadásával a községi lakosok lélek- szerint való jelenlegi 8 filléres hozzájárulása 10 ■MM—■——— monumentumát már élő korában felállította ma­gának a kegyetlen szivü. A jóság Mauna Loa: önzés. A gonoszság: bátorság. Jót elsősorban is önmagunkért teszünk, de rosszat: másokért. A királyné lehunyta szemét, összerázkódott és felállt. Párszor végigment a nagy, fehér termen, melyet mintha aranyhidakdal választott volna el a nap egy-egy fény sávja, azután megállt az öreg ember előtt és megfogta a vállát. — Maurus, — mondta mélyen a szeme közé nézve — te megcsaltál engemet! Meg­csaltad b.ennem: a gyereket, a serdülő leányt, az asszonyt és a királynét! — Igaz — felelte az öreg. — Megcsaltalak, mert nem arra tanítottalak, amire a királyokat tanítják: hogy önmagukban Istent lássanak, az emberek között az első személyt. Olyan királyt neveltem belőled, Mauna Loa, aki népe között az utolsó személy legyen önmagára nézve. Meg­csaltalak, mert embert neveltem beléd, a jóság önzésével teli szivet. Csak terád gondoltam, mert nagyon szerettelek és azt akartam, hogyha boldogtalan leszel is, de a saját lelked maradjon fillérre emeltetik fel és az eddig érvényben levő szabályrendeletek ennek megfelelőleg fognak módosíttatni. A gyámtári alapok az eddigi pénzintéze­teknél helyeztetnek el. Az alispán időszaki jelentése és egyéb bizottsági jelentések és jegyzőkönyvek tudomá­sul vétettek. A megyebizottsági tagválasztások határ­idejéül f. hó 22-ike tűzetett ki és a választási elnökök megválasztattak. Az alispán felhatal- maztatott, hogy az elnököket szükség esetén helyettesíthesse és a választásra más határnapot jelölhessen ki. Becht Ödön II. osztályú szolgabiró 1. osz­tályúvá léptettetett elő. Az idő előrehaladottsága következtében a főispán Leopold Kornél dr.-nak a Sió-Sárviz csatorna ügyében beadott és lapunkban már közölt indítványát’ közkívánatra soron kivül vétette tárgyalás alá. Az állandó választmány­nak az indítványt pártoló javaslata az ■■mit, hogy 1. a keselyűs—gemenczi útnak államköltségen leendő kiépítése; 2. a Sió-Sárviz-csatornahajóz­hatóvá tétele és addig is, mig ez foganatosítva lesz 3. a gemenci torkolatnál eliszaposodott holt-Dunaág sürgős kotratása ügyében a megye felír a földmivelési és közlekedési miniszterhez. A tárgyhoz felszólalt Tóth Károly főmér­nök és igen s?akozerüen és tanulságosan fejte­gette a kérdést, kimutatva, hogy a kotratással csak 4—5 évet nyerhetünk, mert az általunk használt torkolatok eliszapolódása folytonos és feltartóztathatatlan. E csatorna kérdését úgy szeretné megoldani, hogy Tolna is, Szekszárd is vízi utat kapna, amire volna is egy mód és pedig az, hogy miután a tolnai holt Dunaág közegészségi szempontból rendeztetni fog, ez a rendezés kapcsoltassák össze a hajózási szem­pontokból szükséges dunai összeköttetés léte­sítésével, ami állami költségen fog megvalósít­tatni és ez esetben Szekszárd is kapjon egy szárnyésatornyát. Ha pedig a szekszárdi csa­torna létesülne, akkor egyidejűleg Tolna is kap­jon egy szárnycsatornát. Dr. Leopold Kornél indítványát elfogadja, de annak toldalékául ajánlja még a következőket: «Miután pedig a Sárvíz iszapjának fokozatos előhaladásával a keselyüsi holt Dunaszakasz előreláthatólag 5 — 6 év múl­tán úgy el fog öntetni, hogy a hajók ki­kötése ott is lehetetlenné válik s ezzel egy nagy és virágzó, földmivelést űző vidék _____________‘VOLNAVARMEGYE.__________ me g a legjobb és a legtisztább barátodnak. Nem a népet, nem az embereket szerettem, csak téged. Az embereket ismerem és nem szeretem, csak szánom őket. Láthatod ebből, szegény király­ném, milyen véghetetlen önzés a szeretet és a jóság. Szinte azt hiszem, amint most végignézek itt magamban az életemen, hogy nagyobb bűn, mint a gonoszság. A királyné kétségbeesetten nézett maga elé. — Jól van Maurus, értelek ! Mindent értek s ha mégegyszer születnék, ismét az lennék, aki vagyok. De beszélj nekem a háláról, a háláról valamit, mert megőrülök! Mindent oda­adtam népemért: ifjúságomat, leányálmaimat, első szerelmemet s annak a hitvese lettem, akit a politika, népemnek java választott ki szá­momra, Hát beszélj nekem Maurus, a haláról, hisz lehetetlen, hogy ez a legszebb virága az emberi erénynek kihalt volna a szivekből ? Maurus sápadtan hajtotta le fejét. — Nem tudok arról beszélni, ami nincs — felelte szomorúan. — Tudsz 1 — kiáltotta a királyné szen­veszti el 50 év óta élvezett hajó útját: sür­gősen kérjük a földmivelésügyi minisztériu­mot a már előirányzatba vett és költségeit tolnai holt Dunaág szabályozásának hala­déktalanul való munkábavételére és ezen sza­bályozásnak olyan megoldására,hogy necsak közegészségügyi követelményeknek legyen elég téve, hanem hajózási szükséglete is ki- elégittessék, hogy a Sió-Sárviz csatorna Szekszárd alatti torkolatától az élő Dunára egy közlekedésre alkalmas hajóút nyittassák, mely hajózó útba bekapcsoltassanak akkép­pen, hogy mindegyik úgy Szekszárd r. t. város, mint Tolna községe város közvetlen rakodóparttal, a szgkszárdi vaspálya állomás pedig átrakodó berendezéssel láttasséK el. Tóth Károlynak nagy helyesléssel és tet­széssel fogadott fejtegetései után Leopold Kor­nél dr. kijelenti, hogy Tóth Károly kiegészítő indítványát örömmel üdvözli és elfogadja. Ez indítvány azonban csak a távolabb jövőre szól, mert a kormány által 190 millió költséggel ter­vezett vizi beruházások csak 10 év alatt lesz­nek végrehajtva, miglen nekünk most a létező közlekedési bajok sürgős szanálására az összesgaz­dasági tényezők érdekében gyorsan kell eljárnunk. Ezidőszerint ugyanis az a helyzet Szekszárdon és vidékén, hogy a Dunaág eliszaposodása követ­keztében a hajószállitás teljesen szünetel — számos gabonával megrakott hajó vesztegel a keselyüsi állomáson — a vasúti szállítás pedig egyrészről tömegárukkal igen drága, másrészről a waggonhiány miatt szintén meg van bénítva. A közgyűlés mindkét indítványt egyhangú­lag elfogadta. A pécsi gyermekvédő bizottságba Je­szenszky Andor és Bernrieder János választat­tak meg. . • A miniszteri rendeletek, köztük a vajta— pálfai községi közutnak a hálózatba való fölvé­telére vonatkozó tudomásul vétetett. A községjegyzői nyugdijszabályrendelet már ismertetett módosítása elfogadtatott és ez­zel a jegyzők nyugdijj árulék a 5 százalékról 3 százalékra leszállittatott. A Nagymányokon felállítandó gyógyszertár engedélyezése pártolólag, a decsié elutasitólag terjesztetik föl. Árpád fejedelem szobra és ünneplése tár­gyában felhívás intéztetik a képviselőházhoz, úgyszintén a vármegyei pénztárak és számvevő­ségek visszaállítása és a Romániába való takar- mányszállitás eltiltása tárgyában. vedélyesen. — Ha tudsz az Istenről beszélni, akit csak sejtes?, belészuggerálod szivedbe, leborulsz láthatatlan képe előtt, akkor tudsz beszélni a háláról is! Nézd, öreg Maurus, hisz mi mindketten tudtuk, hogy a szerint hisszük az Istent, amint élünk a lelkűnkben. Nem az Isten törvénye szerint élünk, hanem a saját lelkünk erkölcse szerint: él bennünk az Isten. Hát ne vedd el a lelkemnek legdrágább hitét: a háláról alkotott fogalmat. Nézd Maurus, én alkotmányt adtam népemnek. — Már elfeledték — felelte az öreg tompán. — Évszázadokon keresztül rabszolgák voltak, elnyomottak, én felszabadítottam őket. — Már elfeledték. —* Vallásszabadságot, politikai jogokát adtam. — Elfeledték. — Magánvagyonomnak a felét odaajándé­koztam kulturális célokra. — Elfeledték. — Ipart teremtettem, kereskedelmet, hábo­rút nyertem. 1908. év Legközelebb jelenik meg VIII. évfolyam G-aray János Képes Naptára jeles szépirodalmi rész Nagy címtár Érdekes képek Hirdetések még csak néhány napig vétetnek fel Molnár Mór könyvnyomdájában

Next

/
Thumbnails
Contents