Tolnavármegye, 1907 (17. évfolyam, 1-52. szám)
1907-11-17 / 46. szám
1907 november 17 A tuberkulózis elleni védekezést szolgáló Dunántúli Szövetségek évi 200 korona szavaztatott meg és a képviselettel Kapp Viktor zom- bai orvos bízatott meg. A gyermekvédő liga választmányába Kurz Vilmos árvaszéki elnök választatott meg. Spettl Imre járási írnok és társai kérelme elutasittatott, mert a belügyminiszter az irodatiszti állások szervezését már egy Ízben megtagadta. A községi és körjegyzők egyesületének több indítványa kiadatott a pénzügyi szakosztálynak. A «Tulipán-Szövetségbe» a vármegye öt éven át fizetendő 20 koronával tagul -belép. Alispáni előterjesztésre a muzeum számára megszerzik Kossuth Lajos müveit. Nagyszokoly községnek az úthálózatba való felvétele tárgyában felszólalt ifj. Lagler Sándor. Döry Pál alispán kifejtette, hogy a nagy nehezen megállapított közúti programmot megmásítani nem lehet; inkább kilátásba helyezi, hogy ha adhoc szükség merülne fel, a megye valami, segélyt juttat, hogy Nagyszokoly közúti bajain könnyítsen. Következtek a tiszti ügyészi vélemények, melyek túlnyomó részben a képviselőtestületi határozatok jóváhagyását ajánlották. így jóváhagyta a közgyűlés Szekszárd város kölcsönfelvételére és a bátaszék—pélmonostori vasútra megszavazott 50,000 kor. hozzájárulásra vonatkozó határozatokat. Dombóvár község kölcsön fölvétele, Felső- ireg és Nagyszokoly jegyzői lakbér megállapításának megtagadása, Döbrököz utca rendezése felöl datott. Majsamiklósvárnak a nyugalmazott jegyző tiszteletdijának megállapítására és Dunaföldvár- nak a községi kisbirák fizetésére vonatkozó határozata érvényen kívül helyeztetett. A jegyzőkönyv hitelesítésére Orffy Lajos és Bodnár István küldettek ki folyó hó 19-ének délelőtt 11 órájára. VÁROSI ÜGYEK. Képviselőtestületi ülés. Szekszárd r. t. város képviselőtestülete muji szobát délután 2 órakor rendes közgyűlést tartott Jcmosits Károly főiegyző, helyettes polgármester elnöklete alatt. Jegyzőkönyv hite- lesitőkül dr. Kramolin Gyula és Dittrich József képviselők kérettek fel. ' — Elfeledték. — Dolgoztam, tanultam, úgy mint egy férfi, hogy értsek, tudjak mindent. Mindenféle államtudományt, 'katonai és jogi dolgokat. — Elfeledték. — Igazságos voltam és mindig érdem szerint jutalmaztam. — Elfeledték. — Soha egy kérvényt, egy okiratot nem Írtam alá addig, mig el nem olvastam. — Elfeledték. — 'Elfeledkeztem nememről, elfelejtettem, hogy asszony vagyok, Csak királyné és anya voltam. — Mauna Loa, nagy királyné voltál, de ,ezt az emberek máris elfeledték. Csak azt nem fogják soha elfelejteni, hogy egyszer életedben gyönge is voltál . . . Asszony . . . A királyné fölvetette a. szemét. — Még csak harmincnyolc éves vagyok s a többi emberek sohasem vétkeznek I — Minden ember vétkezik, de minden vétek között az a legnagyobb : mikor a bűnös a másik bűnös felett ítélkezik. Ehhez éppúgy, mint az oktalan és nevetséges gőghöz» amig az ember nem végzi el az életet, nincs joga ; azután pedig nincs rá szüksége. A királyné letörölte könnyeit és figyelmesen nézett az öreg Maurusra. — Igazad van ! — sóhajtott elgondolkodva. Még valamivel tartozom az embereknek : bocsánattal.^ És megrázta a fejét, kiegyenesedett s intett az öreg Maurusnak,. hogy elmehet. Az ipartanonciskola múlt tanévi számadását 3275 K 58 fill, bevétellel, 3214 K 83 fill, kiadással s eszerint 60 K 70 fill, mutatkozó maradványyal a képviselőtestület elfogadta. Az 1907| 1908. tanévi költségelőirányzatot, mely 2237 K. 78 fill, bevétellel szemben 3512 K. kiadást s igy 1275 K. 24 fill, hiányzó összeget tüntet fel, szintén elfogadta. A fedezetnélküli összegre államsegély kérését határozta a közgyűlés. A város 1908 évi költségelőirányzatát Matzon Béla előadó beterjesztvén, megjegyzi, hogy az ellen, mig közszemlére volt kitéve, észrevétel nem tétetett. Az előirányzat két főösszege a következő: bevétel 95404 kor. 25 fillér, kiadás 170 ezer -722 kor. A hiányzó 753T8 kor. és pedig az általános pótadó lesz 42 százalék, a földbirtokosoké azonfelül 28 százalék. Bodnár István sürgeti a »Szekszárd- Szálló« eladását, amennyiben az évenkint 5000 korona ráfizetést igényel. A költségvetést dr. Leopold Kornél, Nagy János Prantner, Kovács Dávid, Schneider János és Sipos Márton hozzászólásai után a közgyűlés elfogadta. Simontsits Elemér a szekszárdi borok jó hírnevének előmozdítása és kedvező értékesit- hetése céljából a következő indítványát nyújtja be a képviselőtestülethez: Méltóztassék elhatározni, hogy a gazdasági' tanácsosi állás, melynek szervezését kezdeményezésemre a m. t. képviselőtestület elvben már kimondotta, mielőbo szerveztessék, s ezen állás hivatali kötelességei közé illesztessék be a valódi szekszárdi bor régi jó hírnevének és kelendőségének biztosítás érdekében kifejtendő tevékenység, melyet nagy általánosságban úgy képzelek, hogy a termés- kilátások felbecslésé alapján a város ezen tisztviselője, kinek többek közt megfelelő nyelv- ismerettel kell bírnia, a külföldi nagy cégekkel közvetlen összeköttetéseket létesítsen s az értékesítést hivatalból eszközölje. Ezen intézkedéshez kérjen a város a megyei gazdasági egyesülettől erkölcsi és anyagi támogatást. Ezen intézkedésével, véleményem szerint, a város mig egyfelől a bortermelőket — amely gyűjtőnév csaknem a város összes lakosságát magában foglalja — hatékonyan támogatja, másfelől egyszersmind megteszi a kezdeményező lépést, mely később a ma oldott kéve módjára küszködő termelők rendszeres szervezkedésére fog vezetni». Simontsits indítványát hosszabb beszédben beható indokolással kisérte. Panaszolja, hogy mig a homoki borokat 34—36 koronáért, az uzdi borokat 38 koronáért, a tolnaapáti borokat 48 koronáért, Pozsonymegyében a bort 60 koronáért vették meg az idén, addig a szekszárdi finom hegyi bornak, melynek az idén kiváLó a minősége, nincsen megfelelő ára, nem is mutatkozik utánuk érdeklődés. A szekszárdi bor értékesítésének akadályai szerinte a következők: 1. A szekszárdi borvidék cim alatt más környékbeli borok is kerülnek forgalomba, amelyek a szekszárdi bor árát hátrányosan befolyásolják. .2. A szekszárdi gyalázatos vasúti összeköttetés, mely távoltartja a rövid idő alatt gyorsan és kényelmesen utazni szerető külföldi és nagyvárosi kereskedőket Szekszárdtól. 3. A szekszárdi borügynökök' működése, akik, bár nem rosszakaratból, inkább a külföldi vevő érdekét szolgálják, mint a hazai termelőkét, 4. Az a csorba, melyet évek előtt egyesek lelkiismeretlensége miatt a szekszárdi bor hírneve szenvedett. 5. A Szekszárd Szálló-na.k drágasága, , azonfelül pedig, hogy a kényelem és kiszolgálás szempontjából az igényeket nem elégiti ki. Először Boda Vilmos szólalt fel Simontsits indítványához, amelyet melegen üdvözölt és elfogadott. egyúttal a bortérmelők szövetkezetének megalakításával vél a bajókon segíteni. — Dr. Leopold Kornél szerint a borárak alakulása ja helyi tényezőktől nem függ annyira, mint in-- kább általános, tőlünk távol eső okok és körül- imények szabályozzák ,és irányítják a kereslet és a kínálat között való Viszonyt és ezen viTOLNAVARMEGYE. szonylat okozta a borárakat. A kereslet első sorban attól függ, hogy milyen a bortermés nálunk és milyen a külföldön, a szintén bortermő államokban, Ausztriában, Olasz, Görögországban, Dalmácziában, Szicziliában stb. Tény és sajnosán igaz, hogy a finomabb jeUegü, nehéz hegyi vörösborok után az újabb időben igen lanyha az érdeklődés és hogy a közönség inkább a fehérbor élvezetéhez szokott. A drága borok értékesítése azért ütközik nehézségekbe, mert a borfogyasztók túlnyomó többsége: a munkásosztály az olcsó bort keresi és arra van utalva. Ezen silányabb minőségű borok az idén nagy keresletnek örvendtek és aránylag magas árban keltek el. A vasúti bajaink mindenesetre érzékenyen sújtják és bénítják boraink értéke- sithetését, azért helyesnek találná, ha a képviselőtestület ezen bajok szanálására egy bizottságot küldene ki. Bodnár István nem akar általánosítani, de konkrét adatok birtokában van, amelyek azt igazolják, hogy egyes borügynökök lelkiismeretlenül károsítják a termelők érdekeit.- A képviselőtestület Simontsits indítványát és a vasútnak ügyét egy bizottságnak udta ki, amelynek tagjai: Janosits helyettes polgármester elnöklete alatt Boda Vilmos, Simontsits Elemér, Kamarás Béla, dr. Leopold Kornél, Fejős Károly, Pirnitzer Antal, Főglein Ferenc, Uj János, Nagy János,1 Csötőnyi István, Bodnár István és Tóth Károly. Szekszárd város azon kérelmét, mely szerint városunkban honvédség elhelyezését kéri, a honvédelmi miniszter ezidőszerint nem teljesítheti, azonban a város kérelmét előjegyzésbe veszi. A vallás- és közoktatásügyi miniszter a polgári iskola tornatermének átalakításához anyagi segélyt nem nyújthat. ' A csendőrszárnyparancsnokság átiratát csendőrlaktanya építése tárgyában a város teljesíthetőnek nem tartja, tekintettel a kedvezőtlen pénzviszonyokra. Janosits Károly a Sárviz-Sió csatorna hajózhatóvá tétele tárgyában egy kitűnő megoko- lással ellátott indítványt terjesztett a közgyűlés elé, amely a következő : »Azzal a tiszteletteljes indítvánnyal járulok a Tek. Képviselőtestület elé, miszerint méltóztassék elhatározni, hogy : I. a Nagyméltóságu kereskedelemügyi Mi kir. Miniszter Úrhoz kérvényt intéz az' iráni, hogy a Sió és Sárvíz hajózhatóvá tételénél ánnak a tervnek a • kivitelét kegyeskedjék biztosítani, amely a csatornának Szekszárd alá való bevezetésével célozza annak megvalósítását. II. Kérje fel a Képviselőtestület a vármegye törvényhatósági bizottságát, hogy városunkra és környékére életbe vágó fontossággal biró eme terv megvalósítását a kereskedelemügyi Miniszter Ur Őnagyméltóságánál feliratilag támogatni szíveskedjék. Az indítvány elfogadtatván, annak keresztül-, vitelére a vasutügyben kiküldött bizottság kéretett fel. Oavay- Gizella kérvényérn a közgyűlés évi 400 korona segélyt folyósított részére. . A gyámpénztár negyedévi megvizsgálásáról . szóló jelentés tudomásul :vétetett. Az ártézi kút helyéül, mert az a városhoz közelebb esik, dr. Leopold Kornél, Simontsits Elemér és Horváth Ignác a selyemgyár előtti sétateret ajánlották, mig Szabó János mérnök, Bodnár István, Kamarás Béla, dr. Kramolin Gyula és Schneider János a villanytelep és gőzfürdő közti térre tervezik annak létesítését, lugymint azt a tanács javasolta. A közgyűlés a tanács indítványát fogadta el. Vargha Ferenc kérelme, ingatlan átengedése tárgyában, nem teljesíthető. Stann Istvánnak a menház építésének bevégzésére kért halasztást 1D08. április 30-ig megadták. Roztnann János fogyasztási adóellenőr tíze___________________________________ 3