Tolnavármegye, 1907 (17. évfolyam, 1-52. szám)

1907-11-17 / 46. szám

1907 november 17 A tuberkulózis elleni védekezést szolgáló Dunántúli Szövetségek évi 200 korona szavaz­tatott meg és a képviselettel Kapp Viktor zom- bai orvos bízatott meg. A gyermekvédő liga választmányába Kurz Vilmos árvaszéki elnök választatott meg. Spettl Imre járási írnok és társai kérelme elutasittatott, mert a belügyminiszter az iroda­tiszti állások szervezését már egy Ízben meg­tagadta. A községi és körjegyzők egyesületének több indítványa kiadatott a pénzügyi szakosz­tálynak. A «Tulipán-Szövetségbe» a vármegye öt éven át fizetendő 20 koronával tagul -belép. Alispáni előterjesztésre a muzeum számára megszerzik Kossuth Lajos müveit. Nagyszokoly községnek az úthálózatba való felvétele tárgyában felszólalt ifj. Lagler Sándor. Döry Pál alispán kifejtette, hogy a nagy nehezen megállapított közúti programmot meg­másítani nem lehet; inkább kilátásba helyezi, hogy ha adhoc szükség merülne fel, a megye valami, segélyt juttat, hogy Nagyszokoly közúti bajain könnyítsen. Következtek a tiszti ügyészi vélemények, melyek túlnyomó részben a képviselőtestületi határozatok jóváhagyását ajánlották. így jóváhagyta a közgyűlés Szekszárd város kölcsönfelvételére és a bátaszék—pélmonostori vasútra megszavazott 50,000 kor. hozzájárulásra vonatkozó határozatokat. Dombóvár község kölcsön fölvétele, Felső- ireg és Nagyszokoly jegyzői lakbér megállapí­tásának megtagadása, Döbrököz utca rendezése felöl datott. Majsamiklósvárnak a nyugalmazott jegyző tiszteletdijának megállapítására és Dunaföldvár- nak a községi kisbirák fizetésére vonatkozó ha­tározata érvényen kívül helyeztetett. A jegyzőkönyv hitelesítésére Orffy Lajos és Bodnár István küldettek ki folyó hó 19-ének délelőtt 11 órájára. VÁROSI ÜGYEK. Képviselőtestületi ülés. Szekszárd r. t. város képviselőtestülete muji szobát délután 2 órakor rendes közgyű­lést tartott Jcmosits Károly főiegyző, helyettes polgármester elnöklete alatt. Jegyzőkönyv hite- lesitőkül dr. Kramolin Gyula és Dittrich József képviselők kérettek fel. ' — Elfeledték. — Dolgoztam, tanultam, úgy mint egy férfi, hogy értsek, tudjak mindent. Mindenféle államtudományt, 'katonai és jogi dolgokat. — Elfeledték. — Igazságos voltam és mindig érdem szerint jutalmaztam. — Elfeledték. — Soha egy kérvényt, egy okiratot nem Írtam alá addig, mig el nem olvastam. — Elfeledték. — 'Elfeledkeztem nememről, elfelejtettem, hogy asszony vagyok, Csak királyné és anya voltam. — Mauna Loa, nagy királyné voltál, de ,ezt az emberek máris elfeledték. Csak azt nem fogják soha elfelejteni, hogy egyszer életedben gyönge is voltál . . . Asszony . . . A királyné fölvetette a. szemét. — Még csak harmincnyolc éves vagyok s a többi emberek sohasem vétkeznek I — Minden ember vétkezik, de minden vétek között az a legnagyobb : mikor a bűnös a másik bűnös felett ítélkezik. Ehhez éppúgy, mint az oktalan és nevetséges gőghöz» amig az ember nem végzi el az életet, nincs joga ; azután pedig nincs rá szüksége. A királyné letörölte könnyeit és figyelme­sen nézett az öreg Maurusra. — Igazad van ! — sóhajtott elgondolkodva. Még valamivel tartozom az embereknek : bocsá­nattal.^ És megrázta a fejét, kiegyenesedett s intett az öreg Maurusnak,. hogy elmehet. Az ipartanonciskola múlt tanévi számadá­sát 3275 K 58 fill, bevétellel, 3214 K 83 fill, kiadással s eszerint 60 K 70 fill, mutatkozó maradványyal a képviselőtestület elfogadta. Az 1907| 1908. tanévi költségelőirányzatot, mely 2237 K. 78 fill, bevétellel szemben 3512 K. ki­adást s igy 1275 K. 24 fill, hiányzó összeget tüntet fel, szintén elfogadta. A fedezetnélküli összegre államsegély kérését határozta a köz­gyűlés. A város 1908 évi költségelőirányzatát Matzon Béla előadó beterjesztvén, megjegyzi, hogy az ellen, mig közszemlére volt kitéve, észrevétel nem tétetett. Az előirányzat két fő­összege a következő: bevétel 95404 kor. 25 fillér, kiadás 170 ezer -722 kor. A hiányzó 753T8 kor. és pedig az általános pótadó lesz 42 százalék, a földbirtokosoké azonfelül 28 százalék. Bodnár István sürgeti a »Szekszárd- Szálló« eladását, amennyiben az évenkint 5000 korona ráfizetést igényel. A költségvetést dr. Leopold Kornél, Nagy János Prantner, Kovács Dávid, Schneider János és Sipos Márton hozzá­szólásai után a közgyűlés elfogadta. Simontsits Elemér a szekszárdi borok jó hírnevének előmozdítása és kedvező értékesit- hetése céljából a következő indítványát nyújtja be a képviselőtestülethez: Méltóztassék elhatá­rozni, hogy a gazdasági' tanácsosi állás, melynek szervezését kezdeményezésemre a m. t. kép­viselőtestület elvben már kimondotta, mielőbo szerveztessék, s ezen állás hivatali kötelességei közé illesztessék be a valódi szekszárdi bor régi jó hírnevének és kelendőségének biztosítás ér­dekében kifejtendő tevékenység, melyet nagy általánosságban úgy képzelek, hogy a termés- kilátások felbecslésé alapján a város ezen tisztviselője, kinek többek közt megfelelő nyelv- ismerettel kell bírnia, a külföldi nagy cégekkel közvetlen összeköttetéseket létesítsen s az érté­kesítést hivatalból eszközölje. Ezen intézkedés­hez kérjen a város a megyei gazdasági egyesület­től erkölcsi és anyagi támogatást. Ezen intéz­kedésével, véleményem szerint, a város mig egyfelől a bortermelőket — amely gyűjtőnév csaknem a város összes lakosságát magában foglalja — hatékonyan támogatja, másfelől egyszersmind megteszi a kezdeményező lépést, mely később a ma oldott kéve módjára küsz­ködő termelők rendszeres szervezkedésére fog vezetni». Simontsits indítványát hosszabb beszédben beható indokolással kisérte. Panaszolja, hogy mig a homoki borokat 34—36 koronáért, az uzdi borokat 38 koronáért, a tolnaapáti borokat 48 koronáért, Pozsonymegyében a bort 60 ko­ronáért vették meg az idén, addig a szekszárdi finom hegyi bornak, melynek az idén kiváLó a minősége, nincsen megfelelő ára, nem is mutat­kozik utánuk érdeklődés. A szekszárdi bor ér­tékesítésének akadályai szerinte a következők: 1. A szekszárdi borvidék cim alatt más kör­nyékbeli borok is kerülnek forgalomba, amelyek a szekszárdi bor árát hátrányosan befolyásolják. .2. A szekszárdi gyalázatos vasúti összekötte­tés, mely távoltartja a rövid idő alatt gyorsan és kényelmesen utazni szerető külföldi és nagy­városi kereskedőket Szekszárdtól. 3. A szekszárdi borügynökök' működése, akik, bár nem rosszakaratból, inkább a külföldi vevő érdekét szolgálják, mint a hazai termelőkét, 4. Az a csorba, melyet évek előtt egyesek lelkiismeretlensége miatt a szekszárdi bor hírneve szenvedett. 5. A Szekszárd Szálló-na.k drágasága, , azon­felül pedig, hogy a kényelem és kiszolgálás szempontjából az igényeket nem elégiti ki. Először Boda Vilmos szólalt fel Simontsits indítványához, amelyet melegen üdvözölt és el­fogadott. egyúttal a bortérmelők szövetkezeté­nek megalakításával vél a bajókon segíteni. — Dr. Leopold Kornél szerint a borárak alakulása ja helyi tényezőktől nem függ annyira, mint in-- kább általános, tőlünk távol eső okok és körül- imények szabályozzák ,és irányítják a kereslet és a kínálat között való Viszonyt és ezen vi­TOLNAVARMEGYE. szonylat okozta a borárakat. A kereslet első sorban attól függ, hogy milyen a bortermés ná­lunk és milyen a külföldön, a szintén bortermő államokban, Ausztriában, Olasz, Görögország­ban, Dalmácziában, Szicziliában stb. Tény és sajnosán igaz, hogy a finomabb jeUegü, nehéz hegyi vörösborok után az újabb időben igen lanyha az érdeklődés és hogy a közönség in­kább a fehérbor élvezetéhez szokott. A drága borok értékesítése azért ütközik nehézségekbe, mert a borfogyasztók túlnyomó többsége: a munkásosztály az olcsó bort keresi és arra van utalva. Ezen silányabb minőségű borok az idén nagy keresletnek örvendtek és aránylag magas árban keltek el. A vasúti bajaink mindenesetre érzékenyen sújtják és bénítják boraink értéke- sithetését, azért helyesnek találná, ha a kép­viselőtestület ezen bajok szanálására egy bizott­ságot küldene ki. Bodnár István nem akar általánosítani, de konkrét adatok birtokában van, amelyek azt igazolják, hogy egyes borügynökök lelkiisme­retlenül károsítják a termelők érdekeit.- A képviselőtestület Simontsits indítványát és a vasútnak ügyét egy bizottságnak udta ki, amelynek tagjai: Janosits helyettes polgármes­ter elnöklete alatt Boda Vilmos, Simontsits Ele­mér, Kamarás Béla, dr. Leopold Kornél, Fejős Károly, Pirnitzer Antal, Főglein Ferenc, Uj Já­nos, Nagy János,1 Csötőnyi István, Bodnár Ist­ván és Tóth Károly. Szekszárd város azon kérelmét, mely sze­rint városunkban honvédség elhelyezését kéri, a honvédelmi miniszter ezidőszerint nem teljesít­heti, azonban a város kérelmét előjegyzésbe veszi. A vallás- és közoktatásügyi miniszter a polgári iskola tornatermének átalakításához anyagi segélyt nem nyújthat. ' A csendőrszárnyparancsnokság átiratát csend­őrlaktanya építése tárgyában a város teljesít­hetőnek nem tartja, tekintettel a kedvezőtlen pénzviszonyokra. Janosits Károly a Sárviz-Sió csatorna ha­józhatóvá tétele tárgyában egy kitűnő megoko- lással ellátott indítványt terjesztett a közgyűlés elé, amely a következő : »Azzal a tiszteletteljes indítvánnyal járulok a Tek. Képviselőtestület elé, miszerint méltóz­tassék elhatározni, hogy : I. a Nagyméltóságu kereskedelemügyi Mi kir. Miniszter Úrhoz kérvényt intéz az' iráni, hogy a Sió és Sárvíz hajózhatóvá tételénél ánnak a tervnek a • kivitelét kegyeskedjék biztosítani, amely a csatornának Szekszárd alá való beveze­tésével célozza annak megvalósítását. II. Kérje fel a Képviselőtestület a vármegye törvényhatósági bizottságát, hogy városunkra és környékére életbe vágó fontossággal biró eme terv megvalósítását a kereskedelemügyi Miniszter Ur Őnagyméltóságánál feliratilag támo­gatni szíveskedjék. Az indítvány elfogadtatván, annak keresztül-, vitelére a vasutügyben kiküldött bizottság kére­tett fel. Oavay- Gizella kérvényérn a közgyűlés évi 400 korona segélyt folyósított részére. . A gyámpénztár negyedévi megvizsgálásáról . szóló jelentés tudomásul :vétetett. Az ártézi kút helyéül, mert az a városhoz közelebb esik, dr. Leopold Kornél, Simontsits Elemér és Horváth Ignác a selyemgyár előtti sétateret ajánlották, mig Szabó János mérnök, Bodnár István, Kamarás Béla, dr. Kramolin Gyula és Schneider János a villanytelep és gőz­fürdő közti térre tervezik annak létesítését, lugymint azt a tanács javasolta. A közgyűlés a tanács indítványát fogadta el. Vargha Ferenc kérelme, ingatlan átenge­dése tárgyában, nem teljesíthető. Stann Istvánnak a menház építésének be­végzésére kért halasztást 1D08. április 30-ig megadták. Roztnann János fogyasztási adóellenőr tíze­___________________________________ 3

Next

/
Thumbnails
Contents