Tolnavármegye, 1907 (17. évfolyam, 1-52. szám)

1907-11-10 / 45. szám

2 OLNAVARMEGYE. 1907 november 10 sultabb kívánságainak teljesítését, hogy hall­gassunk, különben főnnek a darabantok. Hát csak jöjjenek, majd elpusztulnak még. csú­fosabban; mint Fejérváryék! Valóban érthetetlen a kormány maga­tartása. Az egész országgyűlés — egy-két kilépett -és a nemzetiségiek kivételével — mellette .áll. Ellenzéke úgyszólván alig van. A sajtó, elenyésző kivétellel, támogatja. A törvényhatóságok szintén. Programmját, mikor helyét elfoglalta, az egész nemzet helyeselte. És mégis sehol semmi súly — semmi erő nem nyilvánul föllépésében. Mert az, hogy egy pár vármegyében 1—2 reni­tens alispánt felfüggesztenek, még nem nagy virtus. Ausztriával szemben szeretnénk látni a kormány erejét. Nemkülönben a horvátok- kal .és a nemzetiségekkel szemben. Meddig tűrjük azt, hogy osztrák kép­viselők konspirálnak és politikai szövetségre lépnek a magyarországi tótokkal, csehekkel, románokkal és a horvátokkal és ellenünk lazítják őket? Meddig türjük idehaza a nemzetiségek féktelen izgatásait — államellenes üzelmeit ? A horvát képviselők 40 év óta együtt nem beszéltek annyi horvát szót a magyar országgyűlésen, mint most egy-egy ülésen. Ez ellen tenni kell — itt van a tizen­kettedik óra. A magyar állameszmét elhomályosítani, a magyar nemzet hegemóniáját lábbal taposni nem engedhetjük. De ennek nem az a módja, hogy inzul- táljuk, megpofozzuk a nemzetiségi képviselő­ket, amint az Vajdával toitént* mert ezzel az eljárással csak az ő malmukra hajtják n vizet. A magyarság legádázabb ellenségeinek féktelen izgatását nem szabad tovább tűrni A kormány nem maradhat tétlen, amikor azt látja, hogy a csernovai zendülés értelmi szerzője: Hlinka András, akit államellenes izgatásaiért jogerősen elitéltek a bíróságok, ez a véresszáju, magyarfaló pánszláv a ma­gyarság ellen most Prágában folytatja izga­tásait. Supilo és társai benső összeköttetést tartanak fenn a Reichsrath számos tagjával, hogy velők közösen szervezkedjenek ellenünk - Országszerte folyik a nemzetiségi izga­tok aknamunkája és veszélyes háborúja a magyarság hegemóniája ellen. És sehol sem találkozunk a kormány fékezni, büntetni és sújtani tudó kezével, megfélemlítő erejével. A kormány tele van jószándékkal —1 tiszta, puritán hazaíisággal. Ezt szívesen el­ismerjük róla. De ez még korántsem ele­gendő. A kormány tudjon kormányozni, tud­jon imponálni, tudjon az állami tekintélynek érvénj t szerezni; tudjon a szűkös párttak­tikák és pártérdekek fölé helyezkedni, tud­jon nehéz helyzetének ura lenni és tudjon hiúságtól, meg önzéstől szabadulni. A hibák és mulasztások mentségére és a közvélemény ijesztésére minduntalan előrántott darabantok leitámadásától pedig nem kell félteni az or­szágot, mert azok-úgy el vannak temetve, hogy többé föl nem ébredhetnek. Züllésre és összeomlásra vezet,. ha a kormány befelé továbbra is gyeinge, kifelé, Ausztriával szemben pedig mindig csak en­gedékeny marad, viszont a kormány ereje és tekintélye erőt és tekintélyt ad a nemzetnek. VÁRMEGYE. — A jegyzői nyugdij választmány folyó hó 5-én Döry Pál alispán elnöklete, alatt ülést tar­tott. Jelenvoltak : Svmontsits főjegyző, Kurz Vil­mos árvaszóki elnök, Örffy Lajos, Klimes An­tal, Niefergall Nándor, Purth Adolf, Cholnolcy Lajos és Földvári Mihály főlevéltáros mint elő­adó. Lovászy Gábor és Illés Gyula távolmara­dásukat kimentették. A tárgysorozat első pontja volt a községjegyzői ny.ugdijszabályrendelet mó­dosítása, melyet az a körülmény tett sz_íiksé- gessé, hogy a jegyzői nyugdijjárulékok tervbe vett csökkentésének fedezetéül a községeknek ajegyzői nyugdíjalaphoz lélekszámszerinti hozzá­járulása jelöltetett meg; ez a lélekszám sze­rinti hozzájárulás eddig 8 fillér volt és ez föl- efnéltetelt 10 fillérre. Ez alkalmat fölhasználva Klimes Antal több stiláris és lényegbe vágó módosítást ajánlott, melyek el is fogadtattak. Ilyenek, hogy, a nyugdijszabályrendelethez a f. évben készített jegyzetek mint kötelezők a sza­bályrendeletbe bele foglaltatnak; hogy a nem rendszeres szolgálatba a főszolgabírói irodá­ban eltöltött évek is beleszámittatnak; hogy a rendes jegyzői szolgálatba a községi elöljárói tisztség is bevonatik, amely alkalmaztatás na­gyobb községekben gyakran előfoidul ; hogy az állandó ellátásra való jogcím beálltának ha­tárideje a végrehajtási utasítás rendelkezései .alapján a 47-ik §. záradékául megállapittatott és a szabályrendeletbe átvétetett. Végre a jegyzői viszonosságra vonatkozó 20 §. végső két bekezdése töröltetett és helyébe kimondatott a viszonosság — a járulékok át­utalása nélkül — mindazon törvényhatóságok­kal amelyek a mienknek megfelelő intézkedést jegyzői nyugdijszabályrendeletükbe felveszik. A tanácskozás hosszúra nyúlván, az dél­után 3 órakor Simontsits Elemér főjegyző el­nöklete alatt folytathatott, amikor is a szabály- rendelet módosítása befejeztetvén a folyó ügyek kerültek tárgyalásra. Ezek során Párti József tol­nai főjegyző nov. l-étől 2100 korona nyugdíjjal, Rumi Imre izményi körjegyző pedig nov. 5-től ugyancsak 2T00 korona nyugdíjjal nyugdíjazta­tok. Mehrwerth Sándor nyugdíjas jegyző szol­gálati idejének megállapítása helyesbittetett és ez alapon nyugdija 850 koronában állapíttatott meg. Fekete József majsamiklósvári jegyző fe- lebbezése áttétetett a törvényhatósági bizottsági közgyűléshez; Ludwig Imre nagyszékely^ főjegyző kérelme elutasittatott; Scherer Gyula tamási II. jegyző kamatszámítás helyesbítésére vonatkozó kérelmének hely adatott. Bakán István döbrö- közi II. jegyző nyugdijjáruléka felemeltetett; Dicendy Pál teveli ujonan választott jegyző magasabb hyugdij jogosultsága — kérelméhez képest — meghagyatoft. Mező László álsónyéki jegyző nősülési járuléka megállapittatott. Nagy József diósberényi, Simon Lajos decsi, Lemle Béla györkönyi, Herényi Jenő alsónyéki, Békő Elek tengődi jegyzők nem rendszeres szolgá­latban eltötött idejök beszámittatott. Arany Ká­roly felsőiregi, Puppert Henrik miszlai jegyző utánfizetésöket igazolván, nyugdíjigényük vég­érvényesen megállapittatott.' Pesthy Ferenc paksi II. jegyző nyugdijjáruléka fölemeltetett. KÖZSÉGI ÉLET. Grábócon Borg János lemondott esküdt helyébe Schrott József válásztatott meg. A kajdacsi ev. ref. iskolánál a tanítói fize­tés kiegészítésére a közoktatásügyi miniszter 280 korona évi államsegélyt utalványozott A teveli rk. tanító fizetés kiegészítésére a közoktatásügyi miniszter 400 korona államse­gélyt adott. A dunaföldvári rk. iskolánál Hótay Lajosi tanító fizetés kiegészítésére és korpótléka fede^ zetére a folyó évre pótlólag 1.00 koronát, a jövő évtől kezdve további intézkedésig 380 és férj minden féltékenység pélkül behatolt néha az akadémiába s ott kézszoritásokat osztoga­tott, de az akadémia végtelenül lenézte a föld­művelőket. Nagyon ritka eset volt, hogy a másik szalon valamelyik tagja itt hallatta a hangját. T. Ezek a fogadó napok nagyon kevésbe kerültek : thea, egy torta — ez volt az egész. A férj eleinte két tortát követelt: egyet az akadémia és egyet a földművelők számára, de ©nagysága megjegyezte, hogy ez helybenha­gyása volna ama felfogásnak, amety két pártra osztja a vendégeket, tehát a férj lemondott a második tortáról. így aztán csak egy torta került be a konyhából, őnagysága előbb végig kínálta vele az akadémiát, aztán átvitték a földművelőkhöz Ez a torta az akadémia számára csak­hamar a legérdekesebb megfigyelési anyag lett. Anserrené maga sohasem vágta feh Ez a sze­rep mindig az illusztris vendégek egyikének vagy másikának jutott. Keresett megtisztelő szerep volt; kinél sokáig tartott, kinél rövidebb ideig. Volt eset, hogy három hónapig élvezte valaki a torta fel vágásának jogát, de ennél tovább nagyon ritkán. A vendégek úgy vették észre, hogy ez a jog fensőbbségeket is von maga után, valami királyság, vagy inkább na­gyon kifejezett alkirályság-félét. Az uralmon levő felvágó hangosabban beszélt, parancsoló tónusban. A háziasszony minden, de minden előzékenységével ezt tün­tette ki. Az ilyen boldog férfiakat bizalmasan a »torta kegyenceinek« nevezték s minden ke- gyenc változás valóságos forradalmat okozott az akadémiában. A tortakés kormánypálca volt a torta pedig á jelvény. Aki megkapta, annak gratulált a többi. A földmivelők sohse vágták fel a tortát. Maga a férj is ki volt zárva ebből a megtiszteltetésből, ámbátor megette a maga részét, i A tortát egymásután költők, festők, re­gény irók vágták fel. Majd egy nagy zeneszerző mérte a porciókat, neki pedig egy nagykövet lépett a nyomába. Néha egy kevésbé ismert, de nagyon elegáns ur, ugynevezettt »igazi gentleman« vagy »tökéletes gavallér« ült a szimbolikus sütemény elé. Mindenik különösebb tisztelettel adózott hivatala tartamára a férjnek. Amikor aztán bukásának órája ütött, másnak adta a kést s. elkeveredett a, szép. Anserrené csodálói és tiszteiői közé. A dolgok eme rendje sokáig tartott ily módon. De az üstökösök sem ragyognak örökké. Ezen a világon minden megöregszik. Idővel olyan lett a helyzet, hogy a felvágók nem nagy ambícióval űzték ezt a mesterséget. Mintha néha haboztak volna, amikor feléjük nyújtották a tálat; a hajdan annyira keresett és kívánt pozíció kevésbbé irigyeltté vált ; nem is tartott annyi ideig, mint azelőtt; aztán nem is voltak rá olyan büszkék az emberek. Anserrené bő­kezűen osztogatta mosolyait és kedvességeit: fájdalom, mégse vágták örömest a tortát, Az ujonjöttek mintha visszautasító arcot is csi­náltak volna hozzá . . . Visszakerültek . ebbe a hivatalba az egykori kegyencek is, mint a detronizált uralkodók, akiknek rövidke időre 1ÖOS. év Legközelebb jelenik meg VIII. évfolyam Gí-aray János Képes Naptára jeles szépirodalmi rész Nagy címtár Érdekes képek­fSgr Hirdetések még csak néhány napig vétetnek fel Molnár Mór könyvnyomdájában IgPU

Next

/
Thumbnails
Contents