Tolnavármegye, 1907 (17. évfolyam, 1-52. szám)
1907-11-10 / 45. szám
2 OLNAVARMEGYE. 1907 november 10 sultabb kívánságainak teljesítését, hogy hallgassunk, különben főnnek a darabantok. Hát csak jöjjenek, majd elpusztulnak még. csúfosabban; mint Fejérváryék! Valóban érthetetlen a kormány magatartása. Az egész országgyűlés — egy-két kilépett -és a nemzetiségiek kivételével — mellette .áll. Ellenzéke úgyszólván alig van. A sajtó, elenyésző kivétellel, támogatja. A törvényhatóságok szintén. Programmját, mikor helyét elfoglalta, az egész nemzet helyeselte. És mégis sehol semmi súly — semmi erő nem nyilvánul föllépésében. Mert az, hogy egy pár vármegyében 1—2 renitens alispánt felfüggesztenek, még nem nagy virtus. Ausztriával szemben szeretnénk látni a kormány erejét. Nemkülönben a horvátok- kal .és a nemzetiségekkel szemben. Meddig tűrjük azt, hogy osztrák képviselők konspirálnak és politikai szövetségre lépnek a magyarországi tótokkal, csehekkel, románokkal és a horvátokkal és ellenünk lazítják őket? Meddig türjük idehaza a nemzetiségek féktelen izgatásait — államellenes üzelmeit ? A horvát képviselők 40 év óta együtt nem beszéltek annyi horvát szót a magyar országgyűlésen, mint most egy-egy ülésen. Ez ellen tenni kell — itt van a tizenkettedik óra. A magyar állameszmét elhomályosítani, a magyar nemzet hegemóniáját lábbal taposni nem engedhetjük. De ennek nem az a módja, hogy inzul- táljuk, megpofozzuk a nemzetiségi képviselőket, amint az Vajdával toitént* mert ezzel az eljárással csak az ő malmukra hajtják n vizet. A magyarság legádázabb ellenségeinek féktelen izgatását nem szabad tovább tűrni A kormány nem maradhat tétlen, amikor azt látja, hogy a csernovai zendülés értelmi szerzője: Hlinka András, akit államellenes izgatásaiért jogerősen elitéltek a bíróságok, ez a véresszáju, magyarfaló pánszláv a magyarság ellen most Prágában folytatja izgatásait. Supilo és társai benső összeköttetést tartanak fenn a Reichsrath számos tagjával, hogy velők közösen szervezkedjenek ellenünk - Országszerte folyik a nemzetiségi izgatok aknamunkája és veszélyes háborúja a magyarság hegemóniája ellen. És sehol sem találkozunk a kormány fékezni, büntetni és sújtani tudó kezével, megfélemlítő erejével. A kormány tele van jószándékkal —1 tiszta, puritán hazaíisággal. Ezt szívesen elismerjük róla. De ez még korántsem elegendő. A kormány tudjon kormányozni, tudjon imponálni, tudjon az állami tekintélynek érvénj t szerezni; tudjon a szűkös párttaktikák és pártérdekek fölé helyezkedni, tudjon nehéz helyzetének ura lenni és tudjon hiúságtól, meg önzéstől szabadulni. A hibák és mulasztások mentségére és a közvélemény ijesztésére minduntalan előrántott darabantok leitámadásától pedig nem kell félteni az országot, mert azok-úgy el vannak temetve, hogy többé föl nem ébredhetnek. Züllésre és összeomlásra vezet,. ha a kormány befelé továbbra is gyeinge, kifelé, Ausztriával szemben pedig mindig csak engedékeny marad, viszont a kormány ereje és tekintélye erőt és tekintélyt ad a nemzetnek. VÁRMEGYE. — A jegyzői nyugdij választmány folyó hó 5-én Döry Pál alispán elnöklete, alatt ülést tartott. Jelenvoltak : Svmontsits főjegyző, Kurz Vilmos árvaszóki elnök, Örffy Lajos, Klimes Antal, Niefergall Nándor, Purth Adolf, Cholnolcy Lajos és Földvári Mihály főlevéltáros mint előadó. Lovászy Gábor és Illés Gyula távolmaradásukat kimentették. A tárgysorozat első pontja volt a községjegyzői ny.ugdijszabályrendelet módosítása, melyet az a körülmény tett sz_íiksé- gessé, hogy a jegyzői nyugdijjárulékok tervbe vett csökkentésének fedezetéül a községeknek ajegyzői nyugdíjalaphoz lélekszámszerinti hozzájárulása jelöltetett meg; ez a lélekszám szerinti hozzájárulás eddig 8 fillér volt és ez föl- efnéltetelt 10 fillérre. Ez alkalmat fölhasználva Klimes Antal több stiláris és lényegbe vágó módosítást ajánlott, melyek el is fogadtattak. Ilyenek, hogy, a nyugdijszabályrendelethez a f. évben készített jegyzetek mint kötelezők a szabályrendeletbe bele foglaltatnak; hogy a nem rendszeres szolgálatba a főszolgabírói irodában eltöltött évek is beleszámittatnak; hogy a rendes jegyzői szolgálatba a községi elöljárói tisztség is bevonatik, amely alkalmaztatás nagyobb községekben gyakran előfoidul ; hogy az állandó ellátásra való jogcím beálltának határideje a végrehajtási utasítás rendelkezései .alapján a 47-ik §. záradékául megállapittatott és a szabályrendeletbe átvétetett. Végre a jegyzői viszonosságra vonatkozó 20 §. végső két bekezdése töröltetett és helyébe kimondatott a viszonosság — a járulékok átutalása nélkül — mindazon törvényhatóságokkal amelyek a mienknek megfelelő intézkedést jegyzői nyugdijszabályrendeletükbe felveszik. A tanácskozás hosszúra nyúlván, az délután 3 órakor Simontsits Elemér főjegyző elnöklete alatt folytathatott, amikor is a szabály- rendelet módosítása befejeztetvén a folyó ügyek kerültek tárgyalásra. Ezek során Párti József tolnai főjegyző nov. l-étől 2100 korona nyugdíjjal, Rumi Imre izményi körjegyző pedig nov. 5-től ugyancsak 2T00 korona nyugdíjjal nyugdíjaztatok. Mehrwerth Sándor nyugdíjas jegyző szolgálati idejének megállapítása helyesbittetett és ez alapon nyugdija 850 koronában állapíttatott meg. Fekete József majsamiklósvári jegyző fe- lebbezése áttétetett a törvényhatósági bizottsági közgyűléshez; Ludwig Imre nagyszékely^ főjegyző kérelme elutasittatott; Scherer Gyula tamási II. jegyző kamatszámítás helyesbítésére vonatkozó kérelmének hely adatott. Bakán István döbrö- közi II. jegyző nyugdijjáruléka felemeltetett; Dicendy Pál teveli ujonan választott jegyző magasabb hyugdij jogosultsága — kérelméhez képest — meghagyatoft. Mező László álsónyéki jegyző nősülési járuléka megállapittatott. Nagy József diósberényi, Simon Lajos decsi, Lemle Béla györkönyi, Herényi Jenő alsónyéki, Békő Elek tengődi jegyzők nem rendszeres szolgálatban eltötött idejök beszámittatott. Arany Károly felsőiregi, Puppert Henrik miszlai jegyző utánfizetésöket igazolván, nyugdíjigényük végérvényesen megállapittatott.' Pesthy Ferenc paksi II. jegyző nyugdijjáruléka fölemeltetett. KÖZSÉGI ÉLET. Grábócon Borg János lemondott esküdt helyébe Schrott József válásztatott meg. A kajdacsi ev. ref. iskolánál a tanítói fizetés kiegészítésére a közoktatásügyi miniszter 280 korona évi államsegélyt utalványozott A teveli rk. tanító fizetés kiegészítésére a közoktatásügyi miniszter 400 korona államsegélyt adott. A dunaföldvári rk. iskolánál Hótay Lajosi tanító fizetés kiegészítésére és korpótléka fede^ zetére a folyó évre pótlólag 1.00 koronát, a jövő évtől kezdve további intézkedésig 380 és férj minden féltékenység pélkül behatolt néha az akadémiába s ott kézszoritásokat osztogatott, de az akadémia végtelenül lenézte a földművelőket. Nagyon ritka eset volt, hogy a másik szalon valamelyik tagja itt hallatta a hangját. T. Ezek a fogadó napok nagyon kevésbe kerültek : thea, egy torta — ez volt az egész. A férj eleinte két tortát követelt: egyet az akadémia és egyet a földművelők számára, de ©nagysága megjegyezte, hogy ez helybenhagyása volna ama felfogásnak, amety két pártra osztja a vendégeket, tehát a férj lemondott a második tortáról. így aztán csak egy torta került be a konyhából, őnagysága előbb végig kínálta vele az akadémiát, aztán átvitték a földművelőkhöz Ez a torta az akadémia számára csakhamar a legérdekesebb megfigyelési anyag lett. Anserrené maga sohasem vágta feh Ez a szerep mindig az illusztris vendégek egyikének vagy másikának jutott. Keresett megtisztelő szerep volt; kinél sokáig tartott, kinél rövidebb ideig. Volt eset, hogy három hónapig élvezte valaki a torta fel vágásának jogát, de ennél tovább nagyon ritkán. A vendégek úgy vették észre, hogy ez a jog fensőbbségeket is von maga után, valami királyság, vagy inkább nagyon kifejezett alkirályság-félét. Az uralmon levő felvágó hangosabban beszélt, parancsoló tónusban. A háziasszony minden, de minden előzékenységével ezt tüntette ki. Az ilyen boldog férfiakat bizalmasan a »torta kegyenceinek« nevezték s minden ke- gyenc változás valóságos forradalmat okozott az akadémiában. A tortakés kormánypálca volt a torta pedig á jelvény. Aki megkapta, annak gratulált a többi. A földmivelők sohse vágták fel a tortát. Maga a férj is ki volt zárva ebből a megtiszteltetésből, ámbátor megette a maga részét, i A tortát egymásután költők, festők, regény irók vágták fel. Majd egy nagy zeneszerző mérte a porciókat, neki pedig egy nagykövet lépett a nyomába. Néha egy kevésbé ismert, de nagyon elegáns ur, ugynevezettt »igazi gentleman« vagy »tökéletes gavallér« ült a szimbolikus sütemény elé. Mindenik különösebb tisztelettel adózott hivatala tartamára a férjnek. Amikor aztán bukásának órája ütött, másnak adta a kést s. elkeveredett a, szép. Anserrené csodálói és tiszteiői közé. A dolgok eme rendje sokáig tartott ily módon. De az üstökösök sem ragyognak örökké. Ezen a világon minden megöregszik. Idővel olyan lett a helyzet, hogy a felvágók nem nagy ambícióval űzték ezt a mesterséget. Mintha néha haboztak volna, amikor feléjük nyújtották a tálat; a hajdan annyira keresett és kívánt pozíció kevésbbé irigyeltté vált ; nem is tartott annyi ideig, mint azelőtt; aztán nem is voltak rá olyan büszkék az emberek. Anserrené bőkezűen osztogatta mosolyait és kedvességeit: fájdalom, mégse vágták örömest a tortát, Az ujonjöttek mintha visszautasító arcot is csináltak volna hozzá . . . Visszakerültek . ebbe a hivatalba az egykori kegyencek is, mint a detronizált uralkodók, akiknek rövidke időre 1ÖOS. év Legközelebb jelenik meg VIII. évfolyam Gí-aray János Képes Naptára jeles szépirodalmi rész Nagy címtár Érdekes képekfSgr Hirdetések még csak néhány napig vétetnek fel Molnár Mór könyvnyomdájában IgPU
